Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

|U"> 1 r> húsz vidéki városban is állítsanak szobrot. Annyi pénz ván, hagy egy?egy város, igy is ötvenezer koronás szobrot nyerhet, tehát abszolút becsű műemlékkel gazdagodik. Ne keltsék el az egész összeget a rendeltetésé­nek meg nem telelő, holmi fővárosi utca- fölbontásra. szabályozásra, a szoborral össze­épített, irdatlan kőművesmunkára. A vidék olyan szépen kivette a részét a királyné fölött való gyászból, emlékére olyan szép áldozatokat hozott, hogy nem érdemli meg a mellőzését. Ne is említsünk mást, mint azokat a ligeteket, erdocskéket, amelyeket a királyné emlékére ültettek. Hiszen ezek a parkok szinte várnak egy-egy szobrot. E szobor igazán csak a királyné szobra lehet. A ini vármegyénk méltán számíthat az Erzsébet-szoborra. Fölhívjuk elsősorban nő­egyesületeinket arra, hogy sürgősen összehí­vott gyűléseiken, a szobor-bizottsághoz inté­zett iratban, jelentsék be azt az óhajukat, hogy vármegyénk területén szeretnék az egyik Erzsébet-szobrot látni. Városaink cseleked­jenek ugyanígy, keressék meg országgyűlési képviselőiket, befolyásos közéleti nagyságai­kat ; hassanak oda, hogy ezúttal is ne kizá­rólag Budapest művészete számára foglalják le az egész összeget. A budapesti szobor csak egy művészt foglalkoztatna. Ha azon­ban a vidéken is állítanának szobrokat, akkor a művészek egész táborát támogatnánk, a nálunk elég tövises pályájukon. A hazai mű­vészet kiszámíthatatlan mértékben nyerne, mert hiszen igy művészi nemes verseny fej­lődnék ki s nem lehetetlen, hogy a vidéken néhány olyan szobor teremne, amely talán művészi értékben sikerültebb is lenne, mint a fővárosi, mert hiszen a kisebb szobor in- timsége közelebb áll a királyné nemes egyé­niségéhez. A szobor nevezetességet kölcsö­nözne a vidéknek, és bizonyára hatással lenne az idegenforgalomra, különösen az olyan idegenek látogatására, akik művészeti tanul­Lehet, hogy csak véletlenül esett tekintete az anyára, de ő ezt olyan jelentő égteljes tekintet­nek latta, hogy fazóan rázkódott össze. — Az esti szelő már kezdi éreztetni az élét, mozogjunk egy kicsit — indítványozta Agrikola, aki­nek nem kerülte el figyelmét az egész beszéd alatt tartó izgatottság, amely a Vetésnó lényét uralta. Mikor elváltak, az asszony hosszabb ideig hagyta pihenni a kezeit a kezébe, mig szemei úgy beleolvadtak | tekintetébe, mintha soha elszakadni nem akarna és inasnap a reggelihez a következő tartalmú levelet kézbesítették Agrikolának. Kedves Barátom 1 Nehéz lelki küzdelem árán jutottam annyi erőhöz, hogy búcsúzni tudjak magátol. Fiamnak a tegnapi szávai megérttették velem, hogy 6 mindent atot;. Adja Isten, hogy tévedtem légyen és ne kell­en Ham előtt pirulnom. Magam előtt nem piru.ok, mert a legszentebb érzelmek fűznek magához és Ciak a sors tévedése az, amelyet mi nem korrigál­hatunk ki, hogy ehhez az érzéshez az idő késői stációjában érkeztünk. Fiam előtt hirtelen távozásunkat úgy indo­koltam, hogy Vilmácskára ez a bucsuzás erzeke- kényén hatna, ha jóval előre tudná. Ezért kérem, ne legyen mt g.epve, ha ma nyil­vános bucsuzásunk nem lesz érzékeny, ha érze - ineimet könnyeimmel együtt elfojtom, de erre ed­zőin magamat, egyedül ón tudom azt, minő lelki ktr.ukba kerül az nekem. Nem kérem, hogy tartson meg emlékébe, hisz meddő kísérlet tenne csak megpróbálni is ezt az időt elfelejteni. A viszontlátásra, ha a gyermekeink érzelmei nem változnak, amikor már nem lesz nekünk sem olyan veszedelmes a gyakori találkozás. Egy pillanatra som szünök meg magára gon­dolni. Irénje. Szászni Grósz Gizella. ________K Ő V A R_V 1 D __ __ mán yok végett mindig szívesen indultak körútra. p A várososok versengéséből, a szobrok nagy számából a mindenkori magyar királyné nemes példát láthatna arra, hogy ez a nem­zet jó szive öfókké lángoló szeretetébe zárja azokat, akik, igaz ügyében nem hagyták el őt s akik fölemelték mellette jóságos sza­vukat — HÍREK. Tanítói áthelyezés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Kádár Mária nagy- nyiresi állami iskolai tanítónőt a kőrösmozei iskolához áthelyezte. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Mándy Elemér pénzügyi fogalmazó gyakor­nokot jelenlegi állomás helyében meghagyá- • sával a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz fogalmazóvá kinevezte. Felmentés. Vármegyénk főispánja Ko- ródi Katona János vármegyei közig, gya­kornokot a főispáni titkár helyettesítésétől felmentette. A Dalegylet Vjgalomnapja ma délután minden körülmények között meg lesz tartva. Általános érdeklődésre vall azon szokatlan körülmény, hogy a jegyek máris sz.ép meny- nyiségben fogytak el. — A rendezőség a női szépségversenyben azon érdekes és alkalom­szerű változtatást határozta el, hogy a kitün­tetett szépségű nőt a helyszínén le fogja fényképeztetni s fényképéből egyet az ille­tőnek ajánl fel, egyet a dalegylet diszemlék- könyvében helyez el, egyet pedig felküld a „Tolnay Világlap“-jának mely országos női szépségversenyre épp most hirdetett pályá­zatot. Büszkék lennénk, ha Somkut kitűnő szépsége az országos szépségversenyben is kitüntetést nyerne. A felvételt Huszthy Má­tyás nagybányai jóhirnevü fényképész fogja eszközölni, ki a mulatságról fog felvételt ké­szíteni. — A műsorba felvett ballettáncosnó helyett, közbejött akadályok miatt Piromerling A. katonatiszt, pesti pilóta fog repülni. — A tűzijáték nagyarányú, megbízhatóan jó és szép lesz ! — Ligetszerü befásitás, sétatér, terített asztalok. Gazdag műsor. Szóval Ősbu- davár Nagysomkuton. Aki halálfélelmében megkopaszodott. Bécsben az ottani orvos egyesület egyik leg­utóbbi értekezletén Nobl Gábor dr. egyetemi orvostanár egy villamoskocsi vezetőt muta­tott be, aki dús haját halálfélelem következ­tében teljesen elvesztette. A villamoskocsi, melyen a villamosvezető szolgálatot teljesített összeütközött az egyik forgalmas utcában egy automobillal. A villamosvezető minden igye­kezetével azon volt, hogy a karambort kike­rülje, de fáradozása hiába volt, az összeüt­közés megtörtént. A vezetőnek ijedtségen kívül semmi baja sem történt. A halálféle­lem hajveszteséget idézett elő. Semmi néven nevezendő testi fájdalmat nem érzett, szol­gálatát továbbra is pontosan teljesítette, de folyton hullott a haja, olyannyira, hogy vé­gezetül teljesen kopasz lett. A megjelent orvosok nem tudták magyarázatát adni a dolognak, a vélemények abban jegecesedtek ki, hogy itt nyilván valami fejbőr-idegesség­ről van szó. A „Nagysomkuti Magyar Dalegylet“ Nagysomkuton, az állami elemi iskola (a cél­nak megfelelően átalakított, berendezett) ud­varán, 1913. junius 15-én, saját pénztára javára d. u. 3 órakor kezdődöleg műsoros Vigalomuapot rendez, melyre t. címzettet és családját, tisztelettel meghívja a Rendezőség. Belépti dij: Személy-jegy 1 kor. 60 fill. Csa­lád-jegy 3 kor. Gyermek-jegy 30 fillój;, Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és a „Kő­várvidék“ -ben nyugtázva lesznek. A zenét Rácz Laczi (8 tagból álló) zenekara szolgál­tatja. Vendéglősről gondoskodva van. Ked­vezőtlen idő esetén a mulatság junius 22-én lesz megtartva. 1. Nyitány. Előadja: Rácz Laci zenekara. 2. Prolog. Tartja: Kovács Jenő. 3. Népegyveleg. Irta: Deák Gerö. Énekli: a Dalegylet. 4. Szivarverseny. Nyertes egy ezüst szivartárcát'kap. 5. Kóprejtvény. Az első megfejtő egy értékes könyvet nyer ju­talmul. 6. Labdalövés. Jutalom egy uj fegy­ver. 7. Régi magyar dalokat ad elő a Dal­egylet. 8. Zsákban futás. Első dija egy üveg „Eszterházy“-cognac. 9. Női szépségverseny. Egy gyönyörű virágcsokor a jutalomdij. 10. Gyümölcsbuvár. Jutalomdij egy sonka. 11. Be­tyárdal. Énekli a Dalegylet. 12. Vizivó ver­seny. Jutalomdij, egy majolika vizeskancsó. 13, Férfi rútság verseny. Első dija, egy ör­dög fej nagy szarvakkal. 14. Inyó-binyó zsemleevós. nyertes egy remek tolikést kap. 15. Sulydobás. Jutalomdij egy uj 2 gömbös súlyzó. 16. Uj magyar dalok. Tréfás dalok. Előadja a Dalegylet. 17. Az égbeszállt ballet- táncosnő, Látványos előkép. 18. Repülő- verseny. Itt nem látott remek újdonság. 19. Bordal. Énekli a Dalegylet. Kordon. Az egyes pontok. Vendégszereplések között tánc, kon­fetti, világposta. Tombola. Tűzijáték. Bomba. Tánc reggelig I idölav oilííin Az erdödi Bartók-ünnepély. Erdődön, kegyeletes ünnepséget tartottak vasárnap az irodalmi világ képviselői és Szatmár várme­gye közönsége. Bartók Lajosnak, a néhai kiváló kői:őnek s a Petőfi-társaság alelnö- kének szülőházán elhelyezett emléktáblát lep­lezték le. Az ünnepélyen ott voltak: Bartók Emma, a költő nővére, a család, Jakab Ödön, Somló Sándor és családja, Mihályffy Károly, Csaba Adorján főispán, Ilosvay Aladár alis­pán, dr. Falussy Árpád nyug. főispán, Hel- meczy József orsz. képviselő, Domakidy Ist­ván, több küldöttség és nagy, intelligens kö­zönség. Az ünnepélyt berencei Kováts Sán­dor főszolgabíró, az erdődi Társaskör elnöke nyitotta meg ünnepi beszéddel, Böhm Endre Bartók költeményeiből szavait, Somló Sán­dor a Petőfi-társaság tagja, méltatta ezután lendületes előadásban Bartók Lajos költői és irói egyéniségét, mely után lehullott a le­pel az emléktábláról. Az emléktáblát Bartók Lajos babérkoszorúba foglalt reliefje ékesíti, melyet Somló Sárika mintázott. Jakab Ödön Bartók Lajos cimü, közvetlen hangú költe­ményét adta elő. Ezután megkoszorúzták az emléktáblát: a Petőfi-társaság, a Kisfaludy- Társaság, a Nemzeti színház, a Szatmárme- gyei Széchenyi-Társulat, a nagykárolyi Köl- csey-Társulat, a szatmári Kölcsey-Egyesület, a nagybányai Teleki-társaság, Szatmár vár­megye közönsége, a Szatmári Társaskör, Endrődi Sándor és a rokon Baróthy-család. Az emléktáblát Rébay Dezső vette át a köz­ség nevében s dr. Nagy Sándor lendületes beszéddel zárta be a szép ünnepélyt. A kö­zönség ezután bankettre gyűlt össze, melyet tánomulatság követett. Áthelyezés a nagykárolyi pénzügyi szám­vevőséghez. Ilosvay László pü. számtanácsos nyugdíjazása folytán megüresedett állásra a pénzügyminiszter Veszter Henrik dr. pü. szám- vizsgálót a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte, il­letve Déváról áthelyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents