Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
2 KŐVÁRVIDÉK junim 9. A járda szabályrendelete. A mennyiben az aszfaltjárda egy része már teljesen elkészült szükségesnek tartjuk, hogy az aszfaltjárda létesítése és fentartása tárgyában életbe lépett szabályrendeletnek a közönségre vonatkozó részét tájékozás és tudomás vétel végett közöljük. K«lemetlenségek elkerülése végett szives figyelmükbe ajánljuk t. olvasóinknak, hogy azt figyelmesen átolvasni és őzen lappéldányokat megtartani szíveskedjenek. A szabályrendeletnek a közönséget érdeklő része a kővetkező: 9. §. A járdákat kocsizásra, lovaglásra szán- kázásra, taliga vagy targonca általi terhek tovaszállitásra, biciklizésre, avagy annak szállítására használni, továbbá azokra lábas jószágot s egyáltalában bármiféle barmot hajtani tilos. 10. §. A járdának hordozható kirakatok s árucikkek által való elfoglalása tilos. II. §. A járdák felett ponyva-ernyők, lámpák, és cégtáblák legalább 2 m. 20 cm. magasságban helyezhetők csak el, és azoknak a járdához zsineggel vagy póznák által megerősítése tilos. Az udvarokról a járdán át a viz kivezetésre szolgáló csatornák kitakarításáról és befedéséről való gondoskodása a ház- tulajdonos kötelessége, köteles továbbá minden háztulajdonos ezen szabályrendelet életbeléptetésétől számított (6) hat hónap alatt az utcára kirugó és a járda feletti háza ereszét bádogcsatornával ellátni, mit ha a tulajdonos nem teljesít a község a tulajdonos költségére hivatalból készített el. 13. §. A járdát építkezések alkalmával és általában rongálni nem szabad. A járda mellé a hatóság vagy magánosok által ültetett élófákat rongálni tilos. A tilalom áthá- góra nézve 1866. évi t.-c. 27. §-a, illetve az 1879. évi XI. t.-c. 80., 119., 120. §-*i továbbá 1890. évi I. t.-c. 125. § ának intézkedései szolgálnak irányadóul. ahol álUmhivtaluoknk 20 százalék kedv«zniénybeu rétiasUluok, ahol van kitUnő poruió, szellő» sétány, jő *#ns. tenni* pálya, napfUrilő é* nine* azét, nine* por. Igaz, hogy májusban m«g téli kabátban kall ott járni, mert a legmagasabb begyek környezik, (la az szárt is jő, mert hát májustól august tusig téli, tavaszi, nyári és őszi toalettjeikben mutatkozhatnak itt az asszonyok, kik — nem tudom miért — mindig sseratnak (Mtéiküdni. Sövényházát egy szótöbbséggel elvetettük. Feleségem dilit mérgében, de mint dühös feminista, alávetette magát a korrekt leszevaztatásuak. Én éhes voltam, de feleségem nem hallotta erre vonatkozó megjegyzéseimet, hanem sorba felvonultatta JánosfUredet, Ualatonfokot, Kisagy házat, lléthársfllrdöt, FlilökfUredet. Megindult az általános vita. A feleségem minden fürdő. illetve nyaraló- h «lyre tudott valami rosszat mondani, sőt Julcsit is tanukép hívta, hogy ez igj van la nem máskép. Él Julusa, a niUrelt csolédleány. ki csupa jobb hazban szolgált, igazat adott asszonyának. En már nem háutam volna Sövéuybázát sem, csak vacsorát ellettem volua, azonban — a nők «/aszályéi.lek út ja kilzámithatatlan — fele «égem meggondolta a dolgot és azt mondta, hogy ingyen se tueuue abba a porfészekbe, hol meg kell fagyni. 14. §. Az udvarokról a járdát» át kivezető csatornákat, valamint a járdákat és a járda hosszuságában elhúzódó előcsatornákat és folyókákat a telek hosszúságában tisztán tartani az ezen területről össze sepert, takarított szemetet azonnal eltakarítani, síkos, fagyos időben a járdákat alkalmas módon homok vagy fürészporral behinteni, minden körülmények között a háztulajdonos kötelességei. Azon házak illetve telkek előtt, hol járda létesittetett, a háztulajdonosok kötelesek a járdát a nyári meleg, száraz napokon naponta legalább egyszer meg- öntöztetni. 15. §. Tilos a járdára tiszta viz kivételével bárminő folyadékot önteni, udvarokról, üzletekből, pincékből tartályokat, hordókat csak áthidaló deszkán szabad hengtriteni. 16. §. Tilos a járdán képződő jégréteget vasvágó és ütőszerekke! felszaggatni, a képződött jég csakis vaslapáttal távolítható el. 17. §. A járdák és átjárók ideiglenes elfoglalása, továbbá a forgalom akadálytalan biztosítása érdekében a járdákon és átjárókon való csoportosulás tilos. 18. §. A járda szegélyére kocsival felhajtani azt álattal feltapostatni, vagy azon súlyos tárgyakat hengergetni tilos. 19. §. Azon vendéglősök és korcsmárosok kiknek üzleti helyiségük bármely anyagból készült járdára nyílnak, felelősök a járdának vendégeik által okozott bárminemű be- piszkolásért és ezekért első sorban ók felelősök, büntetendők. 20. §. Minden ház és telektulajdonos köteles a háza és telke előtti gyalogjárdát mindannyiszor a hányszor arra szükség lesz tisztán letakaritani s felügyelni arra, hogy a járda sáros ne legyen. 21. §. Akik a jelen szabályrendeletet áthágják az 1873. évi XI. t.-c. 119. §-a értelmében I koronától 100 koronáig terjedő Utóbb behívta Ziuzait, a mkáoanét, aki pláne előkalfi házakban aiolgált éa vele ajáultatott nyaralóhely*». Zsu»»i alSaoruit asiutén vagy egy tucat ftlidühslyet, ait sorba megvitattuk, hogy malyik miért hátrányos, miórt alőuyös ! Zsuzsi elmoudotta, hogy hol, mikor, kik uyaraltak és seek után választhatott nőm Azonban az elősorolt nevek nem imponáltak neki és ismét sióiról kszdődött az újabb fürdőhelyek felbajszoláea. Észrevettem, hogy tiz órára jár az idő és még uem vacsoráztunk. A gyermekek ordítottak : — Ebes vagyok! Éhes vagyok ! — Jaj Zsuzsi —- kiáltott ijedten uőm—gyor- aan tálaljon. Zsuzsi kirohant. Zsuzsi berohant. — Jaj, jaj, nagyságos asszonyom, nincs semmi a vacsorából, oda égett minden. I’arsza Zsuzsit üssseszidta a nőm. Hja, szaktestté ne manjen konferenciára. Nógiusz. büntetéssel, behajthatatlanság esetén az 1879. XI. t.-c. 22. §a értelmében 3 órától 5 napig terjedhető elzárással büntettetnek, az ezen szabályrendeletbe ütköző kihágásokból befolyó pénzbüntetések a járda fentartása és létesítése alapra fordítandók. 22. §. A bíráskodás ezen szabályrendeletből felmerült kihágási ügyekben a járási főszolgabíró hatáskörébe tartozik, másodfokon pedig a vármegyei alispánjához, harmad- fokulag a m. kir. belügyminisztériumhoz. HÍREK. ElJegjada. Dr. Debreceni Sándor fővárosi ügyvéd, Debreceni István nagykárolyi polgármester fia, jegyet váltott Kacső Irénkével, Kacsó Károly műszaki tanácsos leányával. Bacaa. Nagysomkutról Désre történt elköltözésem alkalmából kedves ismerőseimnek ezen az utón mondok szívélyes búcsút. Sorgner Perdinánd. Kiálltait áiuurvM. A szatmári kir. törvényszék szerdán két évi fegyházra ítélte Simonvi János volt állatorvost, aki elzüllött és az utóbbi években két egymástól telje- | sen különböző rendszeres foglalkozást űzött: a baromfitolvajlást és a házasságszédelgést. Arad pllétáj*. Említettük, hogy Arad város közgyűlése gróf Teleki Tibornak szubvenciót, ingyen telket és kizárólagosságot engedélyezett egy pilótaiskolához. A napokban a tanács megengedte Székely Mihály aviatikusnak, hogy látványos röpülést rendezhet Aradon. Teleki beadványában tiltakozott az engedély ellen és hivatkozott a neki adott kizárólagosságra. A városi tanács napirendre tért a beadvány fölött. A negyei uámvsvliág hureelke- 4éee- A nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé beosztott számvevőségnek szatmár- megyel közigazgatási osztálya — amint már jelentettük — ideiglenesen a Nagyhaj- duváros-utcán, Kovács György újonnan épült házában nyer elhelyezést. A számvevőség uj otthonába tegnap már át is hur- colkodott. A tealUk eaalMI pdtUka. Az állami tisztviselők összesen 27.330,200 korona családi pótlékot kapnak. Ebből 1.393,200 koronát az állami és kincstári férfi tanitók, 99,600 koronát a tanítónők, 20,300 koronát az óvónők és 27,800 koronát az állam- vasúti tanitók, 2000 koronát tanítónők kapnak. — Az állami tanitók közül 70 százalék férfi, 30 százalék nő és óvónő, összesen 1.542,900 koronát kap. Oramáges képklállltáa Nagybányám: A nagybányai festőkolónia, melyet Hollósy Simon mester alapított több neves festőművésszel s müncheni tanítványaival, ez évben ünnepli fönállásának tizenötéves ju- ! bileumát s ez alkalomból julius és augusztus havában országos jellegű képkiállitást rendez Nagybányán. A kolónia élén ez idő szerint Ferenczy Károly, Thorma János és j Réti István festőművészek állanak kiknek a i képkiállitás rendezésében a festőművészek egész gárdája segédkezik. így többek között: Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla. Nyilassy Sándor, Kulinyi Sándor, Glatz Oszkár, Horthy Béla, Komo- róczy Iván, Ziffer Sándor, Jakab Zoltán, Réthy Karoly, Mikola András, Börtsök
