Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

április 2«. 3 minden aggodalom nélkül lehet a gyerme­ket elválasztás időszakától táplálni. E ki­váló tápláló tápszer biztosítja a csontrerid- szer fejlődését és erőteljessé neveli a gyer­meket. Kapható a gyógyszertárakban do­bozonként, — amely 3 hétre elegendő — 3 kor. 80 fill.-ért. Vármegyénk központi választmánya f. hó 15-én tartott ülésében az országyü- lési képviselő választók ideiglenes névjegy­zékeit felülvizsgálván, elhatározta, hogy azok május hó 5-től 25-ig terjedő időre közszemlére kitétessenek ; május 5-től 15-ig a névjegyzékek elleni felszólamlások adha­tók be, 15-től 25-ig terjedő idő alatt pedig a felszólalásokra észrevételeket lehet tenni. Kiss szerencséje nagy! A magy. kir. szab. XXIX. osztálysorsjáték csütörtöki be­fejező húzásán a 600.000 koronás főnye­reményt a 73395. számú 8|8-ban eladott sorsjegygyei ismét a hírneves K'ss Károly és Társa bank részv.-társaság (Budapest, Kossuth Lajos u. 13.) szerencsés vevői nyerték, hol immár ötödször nyerték meg a 600.000 koronás főnyereményt, nem hiába: «Kiss szerencséje nagy!» Óriási tűzvész Nagybányán April 23-án este óriási tűzvész dühöngött Nagybányán s a kár megközelítő becsléssel többre rúg félmillió koronánál. A tüzveszedeiemnek a kincstári II. és IV. számú, a Tóthfalusi Kis Miklós-ut mentén fekvő zuzók, az anyag­raktárak s más épületek estek áldozatul. A szatmári cukorgyár részvénytár­saság ápr. 16 án megalakult. Az alakuló közgyűlés a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank helyiségében lett megtartva. Az igazgatóság elnökéül Ker>de Zsigmond cs. és kir. ka­marás, turistvándi földbirtokost, az igazga- góság tagjául dr. Aczél Ede, az eszéki cu­korgyár igazgatóját. Robicsek Zsigmond, a magyar cukoripar r.-t. vezérigazgatóját, gróf Zichy Andor, a magyar cukoripar r.-t. alel- nökét, Bartha Kálmán gazdasági tanácsost, Hollós Ödön pesti magyar kereskedelmi bank igazgatót, Német Elemér nagybirtokost és dr. Hirsch József budapesti ügyvédet, a felügyelő bizottság tagjaivá: Teitelbaum Her­man szatmárvármegyei takarékpénztári igaz­gatót, dr. Erdélyi Sándor, a pesti magyar kereskedelmi banki cégvezetőt és Pál Lajos főkönyvelőt, a r.-t. ügyészévé dr. Böször­ményi Emil ügyvédet választotta meg a köz­gyűlés. A részvénytársaság székhelye Szat­márnémeti és működését mar 1912 május 1-én megkezdi. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. Április 29-én Avasujvároson; 30-an Szatmárnémetiben. Május l-én Misztótíalu- ban; 6-án Nagypaládon; 9-én Jankón; 10-én Magyarberkeszen. Csere barom o. A földmivelésügyi mi­nisztérium őszre kiváló tojó- és husbarom- fikat, névszerint tyúkokat, pekingi gácséro­kat, emdeni gúnárokat, bronzpulykákat fog cserébe kiosztani. Kakasra és gácsérra 1 koronát, gúnárra 2 koronát, bronzpulykára 3 koronát kell ráfizetni. A kéröleveleket a földművelésügyi miniszterhez címezve, a gazdasági felügyelőnél kell beadni. Bányász kongresszus Nagybányán f. évi augusztus 10—14-ig országos kohászati és bányászati kongresszus lesz. Ekkor nyitják meg a bányászati, festő és kertészeti kiállí­tásokat. Ki akar jutalmat? A Magyar Föld­hitelintézet a hazai gyümölcsfatenyésztésnek községi faiskolák utján való előmozdítása céljából egy 600 koronás, két 40u koronás és tizennyolc 200 koronás dijat tűzött ki faiskolát kezelő tanítók jutalmazására. A pá­lyázók a tanfelügyelők utján május 15 éig egykoronás bélyeggel ellátott kérvényüket a földmivelésügyi miniszterhez küldjék. KÖVÁRVIDÉK Hirdetmény. A mennyiben az ország rétjei megfelelő gondozás hiányában nem szolgál­tatnak kielégítő terméseredményeket, pedig az ál­lattenyésztés fejlesztése érdekében kívánatos, hogy a rétek termése okszerű növelés által jelentéke­nyen fokoztassék. Felhivatik a gazdaközonség, hogy a mennyiben rétjeik javításával vagy karbahozata- lával foglalkozni kivannak, hogy szaktanácsért a földmivelésügyi miniszter úrhoz forduljanak, a ki hajlandó a szükséges szakközeget a helyszínére kiküldeni, a munkatervek elkészítését és helyszíni kiszállás költségeit tárcája terhére viselni. Nagy- somknt, 1912. április 15 én. Elöljáróság. A régi pesti gyerekek játékait ele­veníti fel kedves visszaemlékezéssel Vuradi Antal, a régi Pest kitűnő ismerője Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a „Jo Pajtás“ legújabb, április 21-iki számában. Ugyanebben a számban olvashatni kedves kis színdarabot, verset es mesét Benedek Elektől, Sebők Z*igmoud foly­tatja Döriuügő Dömötör utazasat Budapest körül, az olvasók érdekes feleleteket adnak arra a kér­désre, hogy ki mi szeretne lenni, Baáry Elemér csinos verset irt, Zsiga bácsi nevettető mókát, Rá­kosi Viktor folytatja Ogláti bég kincse cimli regé­nyét. A kis krónika rovat aktualitásai, a rejtvé­nyek, szerkesztői izenetek egészítik ki e szaru gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; elő­fizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára ^0 üllér. Előfizetéseket eltogad és mutatványszá­mokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Fömunkatársak : 0r. Olsavszky Gyula és Ackermann Béla. Eaptulujdonos : BARNA BENŐ. 758/912. Hirdetmény. Ezennel közhírré tesszük, hogy a fegyvertar­tásról alkotott vármegyei szabályrendelet a f. évi uiajus hó 4 én életbe lép. A hivatott szabályrendelet szerint régiség gyűjteményire elhelyezett fegyverek kivételével bár­minemű lőfegyver (puska, pisztoly, furgopisztoly) tartásához engedély szükséges, az engedélyt egy uaptart evro szóló hatállyal a járási főszolgabíró, — a községi elöljáróság véleményének meghallgatasa után adja meg. Az engedélyt az engedélyes folyamodni kö­teles, mely tolyauiodvany a községi elöljáróság előtt élőszóval is előterjeszthető. A fegyveteogedely megszerzésére mindazok kötelezve vannak, a kik a varmegyében, akar sa­ját, akar más v adaszteriiletén vadasznak, vagy engedély alá eső fegyvert tartanak, ha uras helyt vau is lak'), vagy tartózkodási helyük. A fegyvertartási engedélyt a tégyverviselése alkalmával tulajdonos magaval hordozni és az ellen­őrzést gyakorolni hivatott közeg felbivasara elö- mutatni tartozik. A fogyvertaitási engedélylyel nem biró egyé­nek birtokában levő lőfegyverek elkobzandók. l.őpor vagy más lőfegyverhez használhatót robbanó anyag, valamiül kész töltények es töltény- hüvelyek el árusítására jogosítottak a beszerzett és kiszolgáltatott anyagról uyilvantartást tartoznak vezetni. Az elárusító az említett anyagot oly egyén­nek, a ki fegyvertartási engedélyt vagy vadászje­gyet mutat fel, bármikor kiszolgáltathat: az ily módou kiszolgáltatott anyagból elismervény állí­tandó ki a vevő áltál, a melyben a fegyvertartási engedély vagy a vadászjegy kelte és szama, to­vábbá az azokat kiállított hivatal is kitüntetendő. Az előbb említett eseten kívül lőpor vagy lőfegyverhez használható inas robbanóanyag kész töltény vagy töllényhüvely csupán a járást főszol­gabíró utalványaira szolgáltatható ki. Ugyanezeu utalványok, mint az előbb említett elisiuervéuyek az elárusító által iKegőrizendök és a nyilvántartás­sal együtt évenként a jár. főszolgabíróhoz beter- jeszteudök. Akár uj. akár régi lőfegyverek csak oly egyé­neknek adhatók el, a kik lőfegyver vételére az illetékes jár. főszolgabírótól engedélyt nyertek, a kik uj vagy régi lőfegyverek eladásával hivatás­szerűen foglalkoznak kötelesek az engedélyt a ve- vevőtől átvenni és havonként a községi elöljáró­ságnak heszolgáltatni. A ki engedélv nélkül lőfegyvert tart, a ki a megállapított hatósági intézkedés ellenére lőfegy­vert beszolgáltatni vonakodik, a ki a megszabott kötelezettségének eleget nem tesz, végül azon ke­reskedő vagy magánegyén a ki a vad jogos szer­zését bizonyító igazolványt előmntatni nem képes egyéntől vásárol vadat kihágást követ el s ezért 500 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. Jelen szabályrendeletben foglalt rendelkezé­sek folytán kiállított bárminemű okmány és bead­vány bélyeg- és illetékmentes. Jelen szabályrendelet életbelépte után min­denki kinek birtokában lőfegyver (revolver, flauber) van azt a járási főszolgabírónak 15 nap alatt be­jelenteni köteles. E rendekezés ellen vétők a kihágási eljárás megindítandó, a fegyver elkobzandó és 500 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Nagysomkut, 1912. április hó 22. Elöljáróság, 2231/912. tkvsz. Hirdetmény. Nagysomkut község telekkönyve birtoksza­bályozás következtében az 186. évi 2570. sz. sza­bályrendelethez képest álalakittatik, és ezzel egy­idejűleg mindazon ingatlanokra nézve a melyekre az 1886. évi XXIX., az 1889 évi XXXVIII. és az 1891. XVI. t. cikknek a tényleges birtokos tu lajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX t.-cikkben szabályozott eljárás Nagysomkut községben a tlevi bejegyzések helyesbítésével kap­csolatosan foganatositlatik. E célból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben f. évi június hő ll-én d- e. 8 órakor fog kezdődni. Ennélfogva felui- valuak : 1. az összes érdekeltek, hogy a bit lesitési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott álla1 jelenjen k meg és az uj telekkönyvitervezet ellen uetalani észrevételeiket anuál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvénye ilhetik ; 2. mindazok kik a telekkönyvekben előfor­duló bejegyzésekre nézve okadolt előterjesztést kivannak tenni, a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket iga­zoló okiratokat mutassák fel ; 3. mindazok kik valamely ingatlanokhoz tu­lajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átírásra as 1886. évi XXIX. t-c. 15 — 18. és az 1889. évi XXXVlll. t. c. 5 , 6., 7, és 9. §§-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazoljak, avagy oda hassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el, és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyei nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utou nem érvényesíthetik, és a belyeg és illeték elenge­dési kedvezménytől is elesnek es végre 4. azok, kiknek javara tényleg már megszüut követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvaukönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt iugatlau tulajdonosa), hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzek illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Nagvsoinkuton, 1912 évi április hó 22-én. Dr Bitcsiiuk]’ Ödön kir. aljbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents