Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-11 / 6. szám
X. évfolyam. Nrtírvsomknf. 1012. február II. 6-ik szám. Égés* évre Fel évre . Előfizetési ár: . . . , 8 K Xegyed évre . 2 K. . , . . 4 K Egyes szem áru . 20 fillér Főszerkesztő: Br. Olssvszky Viktor. Felelős szerkesztő : Barna Benő, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkuf,Teleki-tér 384 ItlEr.JKLElVIK ítlIMMDV VASÁItKAI1 Leánykereskedelem ellen. A képviselöház két törvényjavaslatot fogadott el, mind a két törvényjavaslat becsületbeli tartozása Magyarországnak a külfölddel szemben. A törvényjavaslatok az 1902. évi párisi nemzetközi konferenciának a leánykereskedők elleni internacionális védekezés érdekében hozott megállapodásait iktatják törvénybe. Az egyik törvény- javaslat szól a hatóságok nemzetközi szervezéséről, a leánykereskedök figyelemmel kiséréséről. A másik törvényjaváslat a leánykereskedők hathatósabb üldözésére szüksé ges büntetőjogi reformokat foglalja magában. Ezzel végre Magyarország is beleilleszkedett abba a hajtó gyűrűbe, mely a leánykereskedök üldözését és lehetetlenné tételét tűzte ki célul. A mikor a müveit államok teljes mértékében kezdték ennek a veszedelmes és gyűlöletes bűnszövetségnek a méreteit fölismerni s hozzáláttak a leánykufá- rok üldözéséhez, két tapasztalatot kellett elsősorban szerezniük. Az egyik az, hogy a büntető törvénykönyvek nem adták meg a hatóságoknak az üldözéshez szükséges eszközöket, mert a kódexekben a leánykereskedéssel kapcsolatos bűncselekmények közül egyedül a kerítésre volt paragrafus, az is enyhe, irgalmas szakasz, amelyiken nevettek a busás haszonra dolgozó lélek- kufárok. A másik tapasztalatuk az volt, hogy egyes államok minden jóakaratuk mellett sem elég erősek arra, hogy a leánykereskedök titokzatos nemzetközi szervezetével fölvegyék a versenyt. A leánykereskedök a világ minden országában otthon vannak, segítőtársakra találnak, maga a bűncselekmény sem olyan, hogy egy ország területére szorítkoznék, hanem éppen ellenkézö- leg, a legtöbbször egyik országból a másikba irányul. Ezek a tapasztalatok vetették föl egy nemzetközi akció és nemzetközi szervezkedés szükségét, igy jutottunk el a párisi konferenciáig, ahol az egyes államok képviselői összegyűlve pontokba foglalták, hogy mi lenne a közös egyöntetű teendő? A megállapodások két csoportra oszlanak: az első csoportba tartozók közigazgatási rendszabályok, amelyek a leánykereskedök hatósági üldözésére és a hatósági védekezés egyöntetű szervezésére vonatkoznak, a második csoportba tartozók pedig bizonyos minimumot állapítanak meg a büntető kódexbe fölveendő büntető intézkedések tekintetében. Ezzel most már Magyarország is teljes vértezettel léphet be abba a harcba, melyet a müveit világ a fehér rabszolgakereskedelem ellen folytat. A nagy hajtő- vadászat javában folyik és szégyenünk, hogy eddig is késlekedtünk, mert ebben a hajtóvadászatban m i ránk is jelentős és fontos szerep vár. A mi szomorú dicsőségünk az, hogy a leánykereskedelem terén egyik legnagyobb és legjelentősebb export állam vagyunk és pedig azokra a piadokra, amelyek a legolcsóbbak s a kivitt >áru« legbiztosabb züllését és tönkremenését okoz zák. A mi export-piacunk Kelet; az egész Balkán, azután Malta, Egyptom, az egész északafrikai partvidék és végül Argentinja. A magyar leány testét a bűn börzéjén a legolcsóbban jegyzik, boldogabb nyugati országok, ahol nagyobb a jólét és a műveltség s e miatt kevesebb az áldozat, sokkal magasabb kurzussal szerepelnek. Legdrágább az angol és francia lány, azután jön a német, mi valahol hátrább vagyunk a statisztikában, Olaszország után Oroszországgal, Romániával egysorban. A nyo- j moruság, a megélhetési viszonyok nehéz- j sége a mi lányainkat dobja oda a legolcsóbb I prédául a lélekkufárok piacára s hosszú : időn keresztül a mi rendőri hatóságaink ianyhasága és lelkiismeretlensége Magyar- ország földjét avatta a legveszélytelenebb : vadászterületté az emberhusvadászok számára. így nőtt Magyarország Európa legnagyobb export piacává s csak a legutolsó évek erélyes hatósági föllépésének köszönhető az, hogy ebből a hírességünkből ma már valamit elveszítettünk. A büntető törÄ „Kőváradéi“ tárcája. Jí jó páríhi. — Farsangi história. —(A Vigadó nagyterme. Éjjeli tizenkét óra. A teremben hullámzó sokaság. Dominók, pierottok, kikopott színházi jelmezekbe öltözött damák. Az arcok jól felfogott érdekből még éj fél után is lárvában. A lámpák éles világítást vetnek a szürke s vidám sokadalomra, a mely között a frakkosifjak feketesége az egyetlen megnyugtató szin — A tömeg között egy ember, egy hatalmas tagba szakadt szőke legény unalmasan vándorol egyik helyről a másikra. Majd ennek az álarcos hölgynek, majd amannak csipkedi meg a karját. Szembe vele jön egy fejedelmi termetű maszk. Hosszú, fehér uszálya végigsepri a báltermet, oldalán egy másik hölgy, a jobbján egy huszár főhadnagy.) A fehér maszk : No, te unalmas szőkeség, még nem csíptél magadnak egy dominót ? A szőke legény : A hang ismerős nagyon. A fehér maszk : Ismerős, persze, hogy ismerős : amikor atyafiságban is lennénk valahogy Bzegről-végröl. Gondolj vissza csak gyerekem a két esztendő előtti jurista bálra, meg gondolj csak arra a multesztend«i piknikre, amit megtartottunk a Flóranéninél, majd síkkor csak rájösz, hogy ki volt a Klárica kisasszony. A szőke legény (magában): No hát ez a hölgy alaposan téved; de azért nem lesz baj, ha ilyen előkelő ismeretségbe bocsátkozom. Ez a nö bizonyára egy zsentriuek a leánya, én még egy nem épen zsentri család sarja volnék. Talán egy jó parti is fejlődhetik a dologból. Igazán most látom e alt, hogy a véletlen utjai mennyire kiszámíthatatlanok. (Hagosan). igazán kedves maszk nem is gondoltam rá, hogy e helyütt találkozunk. Oh milyen boldog vagyok. Megengeded drágám, hogy taláu én is hozzátok csatlakozzam. A fehér maszk : Szives örömest. Igazán szívesen veszem, ha elmondod, hogy mi minden történt azóta a családban. A szőke legény fészkelődül kezd; magá. ban): Ez a kérdés nem a legkellemesebb. Ugyan mit mondjak már utki a családomról. Es mit is éi dekli őt, bogy a Terkának a leányát épen tegnap jegyezték el a Strinitz (Szirtes) Árminnal és mi köze neki ahhoz, bogy a papám megkapta a jászcsép keszegujfalusi vicinális vonat építkezési engedélyét. (Fennhangoni. Igazán annyira elfoglal a napi teendő drágám éB a játék meg a sport, hogy a családi ügyek egészen kivándorolnak a fejemből. A fehér maszk: Sajnálom, drágám, hogy sunyira züllés/,. Most hát engedd meg, hogy ezt a mord katonát itt bemutassam ueked. Zorkay Abris. (Üdvözlik egymást.) Zorkay főhadnagy: Kedves fiam, engedd meg, hogy letegezzelek. Már sok szépet és jót hallottam rólad és igazán örülök, hogy személyesen is megismertelek. A szőke legény : Mód felett örülök a szerencsének. A fehér maszk: No most ne etikezzetek, gyerekek, hanem menjünk az étkezőbe és együnk szaporán, mert éhes vagyok mint egy ordas, A szőke legény (Savanyu ábrázattal): Nobát menjünk. Az étkezőben. (Világos, nagy terem. Mindenfelé kacagó asztaltársaság. Két cigány banda. A kis társaság közel a cigányok helyéhez telepedik le. A fehér maszk rendel, líetulel sonkát, majd egy beafsteakot, majd egy üveg szomorodni!, végén egy fiaskó Törleyt. Minden rendelésnél oda simul a szőke legényhez, akinek homlokán gyöngyözik a verejték és csak erőszakkal tudja az odaiivujtott pohártartal- mat lenyelni. Azon gondolkodik, hogy megéri e nagy befektetés a párthi valószínűsége. A fehér maszk egy édes szóra magához dűl* leszti a szökő legényt.
