Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-08 / 49. szám

esetre az uj nemzedék, a mely a jövő nyelv- és nemzetiségi alakulás sorsára nézve különösen számba veendő tényező. A inig ekképen a magyarság az anyaországban 54 5 százalék, a német 10*4, a tót 10'7, az oláh ló'l, a rutén 25, a szerb ugyan­annyi. Horvátországban is felülmúlja a ma­gyarság a 4 százalékot; de ott a borvál­ság néprajzilag igen kedvező helyzetben van, mert számaránya 62'5 százalék, a a szerbeké ellenben 24'6. Végig nézve azonban e számbeli ered­ményeken, le kell vonnunk azoknak tanul­ságait, hogy jövőbeli kultúrái és gazdasági politikánk és társadalmi feladatainkban ezek a tanulságok vezessenek bennünket. 2 HÍREK. Szatmármsgysi bortermelők. A borha­misítás lehető csökkentése céljából a törvény széleskörű intézkedéseket tesz. így a többek között minden vármegyében borellenőrző bi­zottságok alakítását rendeli, amely bizottság tagjai jogosítva vannak a közfogyasztásra szánt borokat bárhol és bármikor hivatalosan megvizsgálni. A földmivelósügyi miniszter a Nagysomkuti járás területére megalakított borellenőrzö bizottságokba az 1913. év tar­tamára a következőket nevezte ki: Elnökül gróf Teleki Sándor nagybirtokos, nagysom­kuti lakost, tagokul Brunner Károly uradalmi főtiszt, pribékfalvai és dr. Olsavszky Viktor járási orvos, nagysomkuti lakosokat. Embert evett a Läpaäpatak. Szakállas- falváról megrendítő szerencsétlenséget .jelen­tenek : Popován Mária és Bobán Sándor biró Szakállasfalváról a Lápospaiakon át csónakon Feketefaluba igyekeztek. Mar-már elértek a túlsó partot, amikor hirtelen szélvihar kere­kedett s a csónakot egy hatalmas fatörzshöz vágta. A nagy lökés következtében a ladik­ban ülők kiestek. Bobán Sándor bírónak si­került a partra úsznia, Popován Mária ellen­ben a vízbe fűlt. Az asszony holttestét még nem találták meg. ínség akció Szatmármegyében. Értesü­lésünk szerint a földmivelésügyi minisztérium alapos tájékozást szerzett azokról az óriási — Hát jól van, Weisz László, ezentúl Varga László leszel. Hanem annyit mondok neked, Varga László, hogy csak egyszer is hibásan mondod fid a leckét, megbuktatlak a történelemből... Azaz, hogy eszében járt az mindenkinek, csak­hogy nem ebben a formában. Varga László akker még lusta kis fiúcska volt, Placsek Pongrác fő- tisztelendő ur pedig nagy élesszemii, kivaló pe­dagógus, aki pedagógiai fegyvertárától kike­reste azt a fegyvert, amely a kis Varga ambí­ciójának felkeltésére a legalkalmasabbnak mu­tatkozott . .. * És húsz év xtulva a lexikonok újított kiadá. sai a „V“ betűnél már harminc sort szenteltek Varga László nevének. Varga László a budapesti kir. magyartudományegyetem nyilvános reudos történelemtanára Született itt és itc. Tanulmányait ekkor és ekkor végezte. Történelemtanára, Placsek Pongrác piarista pap már ifjú korában fölfedezte azt a kiváló érzéket, amely stb, stb. így őrizte meg Placsek Pongrác nevét a történelem számára az egykoron való kis zsidőfiu és ez a halhatatlanság mindössze ötven krajcárba került. Még azt is egy öreg zsidóasszony fizette meg főtisztülendő Placsek Pongrác tanárurért .. . . csapásokról, melyeknek előreláthatólag az a sajnos következménye lesz, hogy a jövő évi januárban, legkésőbb azonban tavasszal fellép az ínség. A kormány intézkedése folytán az ínség enyhítésére az ország területére 5 mil­lió korona lett felvéve, melyből vármegyénkre is jelentékeny összeg jut. Eddigi értesülésünk szerint Szatmárvármegye Ínségesei kapnak 260 waggon tengerit és 10 waggon babot, amely — ha a kiosztásra nézve a minisztérium a javaslatot eltagadja — 25—50 százalék ked­vezménnyel, ingyenes vasúti szállítás s azon­nali készpénz fizetés mellett lesz kiosztva. Uj szivarfajták. A pénzügvminiszterium most den. hó elején két uj sei varfaj tát szán­dékozik forgalomba bocsátani. Mindkét szi- varfaita: a PHmas és Palmitas hosszúkás alakban, gyűrűvel kerül eladásba egyelőre a budapesti, zágrábbi, pozsonyi és fiumei, tőzs­dékben. Palma's ára 16 fillér lösz, a Palmi- tas-é pedig 12 fillér. Katonaszcbatiiíók. A hadbíróság a na­pokban Ítélkezett Velemi és Tes/ler szatmári őrmesterek ügyében, kik katonaszabaditással és kivándorlással foglalkoztak. Vc'emi Miklós őrmestert 2 havi, Teszler János őrmestert 3 havi börtönre s mindkettőt lefokozásra ítélte. Kiket mozgósítanak háború esetén? Az uj véderőtörvény megállapítja, hogy a moz­gósítás idején kik vannak kötelezve tényleges szolgálattételre. Behívhatok: a közös hadse­reg s a honvéds cg tartaléka és póttartaléka, valamint a népfelkelés is, mely utóbbihoz minisztertanácsi határozat kell. A honvédség kötelékébe tartozók, valamint a népfölkelők is kivihetők az ország határain kívül. Amint a mozgósítási rendelet megjelent, mindenki­nek kötelessége, hogy vakon engedelmesked­jék. A behívás alól v rló kibúvást szigorúan büntetik. Legenyhébb büntetés hat havi bör- fön. Népfelkelés kötelezettsége alá esik min­den honpolgár, aki a 19-ik életévet betöltötte és a 42-ik életévet még nem haladta túl. Tilos a mozgósítási hírek közlése. A magyar királyi minisztériumnak 1912. évi 6966. M. E. rendeleté a katonai intézkedések hírlapi közzétételének tilalmáról fennálló ren­delet tárgyában. A magyar királyi minisz­térium figyelmeztet mindenkit, hogy a katonai intézkedések hírlapi közzétételének tilalma tárgyában 19(>9 évi március 20-án 875 909. M. E. szám alatt kelt rendelet most is ha­tályban van és szövege a következő: „Mint­hogy a katonai intézkedésekről egyes hírla­pok oly cikkeket közöltek, amelyek amellett, hogy a lakosságot indokolatlanul nyugtalanít­ják, a véderő elhelyezése és mozdulatairól is tájékozást nyújtanak: a magyar királyi mi­ll sztériurn a fegyveres erő állásáról, mozdu­latairól, erejéről és működéséről, az erődök és erősitvények állapotáról, úgyszintén a fegyverek, hadiszerek és szerelvények mennyi­ségéről vagy élelmiszerek hollétéről, mennyi­ségéről és minőségéről vagy szállításairól szóló hírlapi közléseket ezennel megtiltja. Az ily tartalmú közleményeknek sajtó utján való közzétételét az 1878, évi V. törvénycikk 456. §-a öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Ez a tilalom a kormány által nyilvá­nosságra hozott tudósítások hírlapi közzété­telére nem terjed ki. Budapest, 1912, évi november 23-án Lukács sk. Figyelmeztetés a postai csomagok cél­szerű csomagolása, helyes címzése stb. tár­gyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli cso­magforgalom ideje alatt különösen szem előtt tartandók a következők: __________Tv Ó V A R V 1 P É K_____________ dece mber 8. 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font * kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkblattal biró cso­magokat, göb uélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett peoétnyomö hasz­nálandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), további a címzett polgáú állá­sának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimiratainan ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. 4. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cím fatáblác-kái a, bórdarabra vagy erős lcmez- pnpirra írandó, melyet tartósan a ceomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt cimsket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, bogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a cso­magban is elhelyezne. Nagyvárad, 1912. november 23. Siket s. k. A tél a legjobb orvos! A folyton vál­tozó életviszonyok nem csak uj betegsége­ket hoztak léire, de még a régieket is sú­lyosabbakká tették. Ma már alig van ember, aki köszvénvben, csuzban, reumában és az ezen bajokat kisérő egyéb betegségekben és fájdalmakban ne szenvedjen. A modern orvosi tudomány felvilágosította a közönsé­get arról, hogy a betegségeket nemcsak a mari fürdőkben kell és lebet gyógyítani, hanem a tartós, valódi gyógyulás elérésére a téli kúrák még a nyári fürdőzésnél is alkalmasabbak. Ez az oka annak, hogy azok a fürdők, melyeket valóságos gyógy­fürdő számba kell vennünk, nagy súlyt he­lyeznek a téli kúra bevezetésére és íentar- tására, mert télen a beteg kevesebb moz­gást, szabadságot élvezhet, jobban le van fürdőjéhez és orvosához kötve és ezért na­gyobb is a gyógyulások száma. Ez a cél lebegett a Nagyvárad mellett levő Félix-fürdő igazgatósága előtt is, ami­kor 10 évvel ezelőtt a téli kúrát bevezette és azóta azt népszerűvé és hasznossá tette. A gyógyhatású höfürdők és meleg for­rások használata nagyobb pihenést, kényel­met igényel, amire főként az őszi és téli idő akalmas, amikor a gazda elvégezvén munkáját, nyugodlabban foglalkozhátik be- tegségével is. A tisztviselő, a katona és bármely más alkalmazott is könnyebben veheti igénybe a Félix-fürdő ritkahatásu gyógytényezőif, mert bármely fürdő haszná­latával, kényelmes, jól fütött szobákkal, zárt folyosókkal jó magyaros koszttal együtt szó­val teljes úri ellátás fürdő használattal egvütt hetenként csupán 56 koronába kerül, tehát jóval olcsóbb mint a mennyibe például a nvári gyógyulás kerülne. A szenvedő beteg bizonyára s/ivesen értesül arról, hogy a Félix-fürdö idei téli kúra ideje megkezdődött és a sokféle betegségben szenvedő nemcsak csodáshatásu források, de kellemes otthon, kitűnő orvosi felügyelet és magyar vendég- szeretet várja. Karácsony-Tárás. Minden gyermekszobá­ban nagyban várják mar a Jézuska eljövetelét a várakozásból kijut Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának, a Jó Pajtás-nak is, melynek rendkívül gazdag tartalmú karácsonyi száma és ajándékul szánt almanachja nagyban ké­szül már. A közben megjelenő számok is mind tele vannak érdekesebbnél érdekesebb köziemé-

Next

/
Thumbnails
Contents