Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-29 / 39. szám

2 oseptenibei 2f>. alattiak pedig ugyancsak a fenti osztályo­zás szerint 12, 10 illetve 8 évi adómentes­séget élveznek. Az adóbevallást az illetékes elöljáró­ságnál kell teljesíteni. Az adó évenkint (s nem mint eddig három évenkint) vettetik ki. Töke-kainat- és járadékadó. A tőke-kamat- és járadékadó tárgya a vagyon vagy vagyonjog, mely a jövedelem- adón kívül semmi más egyenesadó alá nem tartozik. Az adókulcs általában 5°|0, melyet az adótárgy tulajdonosa vagy haszonélvezője fizet. Kivételt képeznek s 2, f"-ot fizetnek : a) az életközösségben nem élő nők tartás dija, a felmenőnek, lemenőnek foga­dott gyermeknek, vőnek, menynek, s a testvéreknek rendszeresen fizetett járadé­kok után; b) a katonatisztek házassági óvadéka után és c) a gyámpénztárak által kezelt jelzá­logtőkék kamatai után. Azonban: 7°|0-ot fizetnek a földtehermentesitési pénzalap részéről papi tized kárpótlás fejé­ben élvezett összeg után. 10 -ot fizetnek a kölcsőnkötvények és záloglevelek kamatai, a külföldi részvé­nyek és értékpapírokból származó kamatok és osztalékok, a nem cégjegyzett pénzüzé­rek jutaléka vagy kamatjövedelme. A mint látjuk ez ujtörvény a tőke­kamat- és járadékadó kulcsát mérsékelte, általánosságban 5-ra szállította le. E leszállítás ellen szól kétségkívül az a körülmény, hogy mindazon jövedelmek, melyek tulajdonosának a munkaerejét (be­szines vonalai, élete annyira befedték önt, bo^y szinte megfeledkeztem az ön egyéniségéről, báb- voltáról. Ama rajongástól azonban, mellyel min­den pillanatban körül öveztem, az ön lényét csak annyi illette meg, bogy magara öltötte, engedte ültetni az én értékes rubadaiabjaiiuat, az éu lelki ékszereimet . . . Kzt most tudom utólag, bogy ez az érzés a legmelegebb, együttlótlluknél is állan­dóan nálam volt — öutudatlanul. A legintiuiusabb pillanatokban mikor ön. asszonyom áltatta magát, Lármán vagyunk csak ezen a kerek világon : mi ketten s velünk a Boldogság; ni kor az ajka me­legített, a szemei beszélt a lelkében dnló nagy ér­zésekről, s csak úgy pattogott ereiben a tehetetlen vér: nem érezte, uem látta, hogy egy.egy árny, egy-egy lelki felbő surran végig tekintetemen s bomályositja el szemem fényét, hűti le vérem, gyöngíti karom ? Nem érezte, uem látta ? ... Én lássa éreztem, de ez az érzés nálam is csak most lett öntudatossá. Ön azt moiidta: elválik az urától, vegyen el feleségül! . . , Engedőimet kérek, de a mondottak után öu is befogja látni; jóval túl lőtt a célon asszonyom, önnek éreznie, vagy legalább is sej­tenie kellett volna, bogy velem szemben csak egy rendeltetése van, s lehetett volna a jövőben: Ügyesen játszani a próbababa szerepét. A nők intnitive szoktuk cselekedni, s önnek mégis tompa volt ez ránybau az érzéke. Öu nem hitt tovább amaz arany — középuton megmaradni, melyen négy hónapig szép egyetértésben haladtunk egy­más mellett. Ön nagy-nagy álláspontra helyezke­dett. S ezzel beleesett a női uem uagy hibájába, mely miudeu térti szívben feltétlen trónt követel Süt nem is elégszik meg az uralkodó pozícióval, de mindjárt nagyakaritással kezdi : lim lom gya- náut ki akar szórni a szívben beverő minden szent emlék roncsot. , . Ön, asszonyom a feleségem lélek) nem veszik igénybe nagyobb kulcs szerint adóztassanak meg, mint azok me­lyek előidézéséné I saját munkájával is közre kell működni. A pénzpiacnak helyzete javításának (sok mozgó töke legyen) az igyekezete a jelenlegi kormányt mégis arra indították, hogy ezt az adónemet általánosságban — a fent részletezett kivételek mellett — mérsékelje. _________kövArvidé K__________ HÍ REK. GrAf Teleki Pál Amerikában. Az Amerikai Magyar Népszava hosszabb cikk­ben foglalkozik dr. Cholnoky Jenő kolozs­vári egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke és gróf Teleki Pál, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárának amerikai utjával, kik az Amerikai Földrajzi Társaság fennállásának hatvanéves jubileu­mára utaztak az uj világba, a társaság meghívására. A jubiláns ünnepségen tizenöt európai állam negyvenhét tudóssal van képviselve, kik mint az Amerikai Földrajzi Társaság vendégei fogják keresztül kasul végigutazni egész Amerikát, megismerkedve mindazon alkotásokkal, melyekkel az uj világ büszkélkedik. Magyarország képviselői ez ünnepségen a magyar tudományosság két dísze: dr. Cholnoky Jenő és gróf Teleki Pál, kikről az amerikai lap a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik s egyúttal csodálkozását fejezi ki, hogy a magyar sajtó a két tudós e nagyjelentőségű útját úgy agyonhallgatta. Nagyon jellemzően jegyzi meg amerikai laptársunk, hogy ha egy sik­kasztó Amerikába szökik, arról a magyar lapok hasábokat írnak, de ha a tudomá­nyosság ily nagy ünnepet ül, melyről tudo­akart lenni, vagyis az imént momlottak szerint ok- kupálni akarta szivemet g törvényes jogot akart szerezni benne az egyeduralkodásra. Már pedig asszonyom — tudnia illett volna — ez a kis hus- darab igen szeszélyes kis jószág: csak egyszer s csak egy valakit ismer el uráuak — parancsol­janak, Eppeu ezért a szerelmi reprizekben sob’ sincs igazság. Hiányzik belőlük az a belső tarta­lom : az igazi érzelmi alap. A mennyiben mégis előfordulnak, csak külsőleg, érzékileg ismétlőknek • mert miudeu újabbnak akadálya a régi ... a szív­ben beverő roucsok . .. melyekhez ok, vagy ok nélkül, de görcsösen ragaszkodik az ember. A mi viszonyunkban az ön szamára tehát csak egy do­log létezhetett volna az— illúzió. E hitnél kellett volna kitartania; éu és a viszonyunk az okozat, ön az ok: tllrni az én kisded játékaimat, s meg­becsülni az önre terített lélek foszlányokat. Bűn volt s túlbecsülte öuértékét s viszouyunk köteléké­nek erejét, a midőn ily brutális szavakkal; „elvá- Ink a férjemtől, vegyen el feleségül“ lerázta ma­gáról testének az éu szememben egyedüli szirmait, ékességeit. Ezzel ketté szakadt viszonyunk kötő- léke : az én labaim alól kirúgta az erkölcsi alapot. És éu öuben ezek után — sajnos — csak egy me­zítelen próbababát látok megint, ki unesztetikns papiros testével ép az ellenkező hatást kelti, mint szeretne . . . A fiatal ember itt szünetet tartott, hogy órá­ját megnézze. Az ügyvédné a beszéd megszűn­tére felemelkedett a díványán és egy, a nők spe. ciálts tekintetével, melyben az egész női nemnek mintha minden utalata, megvetése nyerne kifejezést, végigmérte. A fiatal ember erre felkelt székéről, mélyen meghajtotta magát az ügyvédné felé s válaszolt: —- Bocsáuat, de tizenkettőre jár az idő. férje mindjárt itthon lesz, asszonyom, s még rosszat sejtene, hát — megyek. Csókolom a kezét. A vi­szont — uem látásra. — 8 gyorsan kilépett az ajtón. mást vesz a világsajtó is, a magyar lapok hallgatnak. Hivatalos érik a vármegyénél. P. évi október hó 1 -töl jövő évi április hó 1-ig a vármegye alispáni és árvaszéki, valamint a nagykárolyi főszolgabírói hivatalnál a hi­vatalos órák reggel 8 órá’ól délután 2 óráig fognak tartatni. UJ orvos. Goldstein József helybeli lakos vállalkozó és só nagyárus fiát Gold­stein Gyulát tegnap avatták fei a kolozsvári egyetemen az összes gyógytudományok Doktorává. Uj ügyvédi Iroda. Dr. Erdős Vilmos községünkben ügyvédi irodát nyitott és így most már tiz ügyvéd van községünkben. Vármegyei jegyző-egyleti gyűlés. A folyó évi október hó 5-én tartandó gyű­lésre az alábbi meghívót adta ki a jegyzői egylet elnöksége: Meghívó. Szatmárvármegye községi és körjegyzők, al- és segédjegyzök egylete által Szatmáron a városházánál folyó évi október hó 5-én délelőtt 10 órakor tar­tandó őszi közgyűlésre az egylet tagjait ezennel tisztelettel meghívjuk. A közgyűlés tárgyai: 1. Általános tiszt újítás. 2. Az egy­leti választmány által folyó év szeptember 14-én tartott ülésében javaslatokkal illetett ügyek tárgyalása. 3. Indítványok. Kelt Gyűr­telek, 1912. szeptember 22. K^moróczy Jenő vármegyei egyleti h. elnök. Nagy István, vármegyei egyleti főjegyző. Prodain ötvenezer koronás pőre Nagybánya ellen. A fővárosi lapokban olvassuk a következő hirt: »Igen érdekes keresetet adott be tegnap dr. Benzán fővá­rosi ügyvéd, mint Prodam Guidö aviatikus meghatalmazottja: ötvenezer korona erejéig perli a nagybányai István szálló részvény­társaságot, szerződésszegés, fájdaiomdij és kártérítés címén. Augusztus elején Proda- mot egy régi ismerőse, Ember Elek kereste fel és a nagybányai István-szálló nevében 2000 korona honoráriumot a ánlott fei egy, a bányászkongresszus napján tartandó re­pülésért. A szerződés egyik főpontja a következő: A társaság köteles a repülőgép részére egy minden tekintetben megfelelő hangárt, mely a gépet az időjárás víszon- ságai ellen megvédi, idejekorán Prodam rendelkezésére bocsátani. A repülést meg­előző napon óriási eső volt. Prodam két­ségbeesve könyörgöm hangárért, hogy a gépet a vasúttól behozhassa és összeállít­hassa. Megnyugtatták és kérték, hogy vi­tesse ki a gépet a repülőtérre, addig elké­szítik a hangárt. Ki >s váltották a gépet a vasúttól és a térre szállították. De hangár­ról vagy fedett helyről szó sem volt s igy 24-én éjjel is ki volt téve a kényes alkot­mány az esőnek, mert a rendelkezésére bocsátott ponyvákkal nem tudták annyira betakarni, hogy az eső ne verje. Prodam ennek tulajdonítja lezuhanását és súlyos sebesülését s bizton reméli, hogy megnyert pőrét.« Edd’g szól a tagadhatatlanul érde­kes híradás. Csakhogy ebből a perből még érdekesebb dolgok fognak kipattanni. Jele­sül ki fog pattanni az is, amit a nagybá­nyai lapok tapintatosságból eddig elhallgat­ták, hogy augusztus -4-én, a kritikus éjje­len nem annyira a gép ázott el, mint inkább más valaki, ami a lezuhanással szoros kap­csolatban volt s amiről a bérlőtársaság iga­zán nem tehet.

Next

/
Thumbnails
Contents