Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

«naimtns 27. KÖVÁRVIDÉK 2 A gyakorlatot a szép munkának kulti­válásában találjuk, melyet ott, a hol lehet gyakoroljuk is és mindig szebbet és szebbet igyekezzünk készíteni. A tanulás pedig önszorgalmunkból ke­letkezik, az erre kínálkozó alkalmat meg­ragadni kell, mint például azqn szaktársak előadásait magyarázait hallgassuk meg, kik e téren hírneveket szereztek. Rendelkezésére állanak ezenkívül szak­iskolák, szaklapok, mindmegannyi faktor, a mely a kisiparos tudásának hathatós elő­mozdítására szolgál. Hogy hazánk közgazdasági fejlődése felé hajlik, nem szabad tőle megijedni ha­nem fokozóttabb mértékben kell a tanításra fősulyt helyezni, hogy minden iparos a meg­felelő szakismerettel a versenyt bárkivel, még ha gyáripar is, igyekezzék felvenni és törekedjék azt fentartani. A letűnt idők sok kiváló szakembert adtak az iparosoknak, a kikre büszkén gon­dol az utókor és hálás indulattal van el­telve dicső eszményükért és fáradhatatlan buzgalmukért, melyekkel a jelenkori kisipar tudományos alakját sikerült megvetni. Ma már más rendszert és irányt kell követni és művelni a kisiparosságnak; a régi rendszert és módot nem igen lehet újra bevonni a jelenkori kisiparba, mely nagyot haladt, sokat fejlődött, célszerűbb eszközökkel, praktikusabb módokkal dol­gozik. A kisiparosság a létért való küzdelmét kapcsolja egybe a tanulás es gyakorlás jel­szavával. Az ember levegő nélkül nem él­het, a kisiparos szaktudás nélkül nem bol­dogul. Ha a kisiparosok boldogulásuk útját keresik, megtalálják azt az önképzésben és szakmájuk kultiválásában, miért is szakmá­juknak azon irányát vessék lelkesedéssel szivükbe, mely a múlt elvének és irányá­nak félrevezetésével, a jelenben a tudomá­nyos és gyakorlati szaktudás elsajátítását veszi fel. HÍREK. Táncmulatság a helybeli ref. egy* ház harang-alap javára. A nagysomkuti és vidéki ifjúsága helyben építendő ref. találkozik Pestnek minden számottevő szalmaöz- vegye, és valamennyien párosával jelennek meg abban a bitben, hogy itt senkivel nem találkoz­hatnak. Természetesen megbükkeu a sok ur, mi­dőn egy-egy asztal mellett jó ismerését pillantja meg — egy nyári feleséggel, (a téli feleségét tör­ténetesen ismeri). Miután ö kelme se jobb a Deákné vásznánál, birtelenében nem lát és nem ball. Láthatja ebből, igen tisztelt redaktov ur, hogy a nyári Budapest mennyire elüt a télitől, inig nyarat szaka csak a pesti vendéglők konganak az Üres­ségtől, annál népesebbek a budai helyek. A cigány buzza a szebbnél szebb nótákat és buzza az urak zsebéitől a pénzt, Amere csak já­runk ez a nóta járja: „Akiknek a zsebük fáj Meggyógyítja ez a táj.* Igen a kik idült pénzbőségben szenvednek a cigány feltétlenül meggyógyítja. És ha már egy két tíz koronás baukó oda vándorolt a cigány tá­nyérjára, akkor ezt buzza : „Jössz majd utánam ! És csakugyau a többi tizkoronás is utánna megy az előbbieknek. És mikor már a hatodik Üveg bor áll az asztalon és iszik a vendéglős, pincér, pritnás, nagybőgős, klarinétos, nyári fele­templom harang-alapja javára e hó 19-én kabaréval egybekötött láncestélyt rendezett. A mulatság úgy erkölcsileg mint anya­gilag igen jól sikerült, a mi elsősorban a rendezőség fáradozásának, másodsorban a szereplők tapintatos megválasztásának tud­ható be. Mindamellett, hogy a siker minden irányban teljesen kielégítő volt, különösnek tűnt fel a nagyközönség előtt, hogy a re­formátus egyház hívei közül többen távol­létükkel tüntettek, akkor a midőn éppen saját egyházának segélyezéséről volt szó és a midőn községünk többi összes feleke- zetei igen tekintélyes számban voltak kép­viselve. Ennek okát nem tudjuk, de nem is kutatjuk, csak azon tényt kívánjuk konsta­tálni, hogy ugylátszik, hogy még mindig nincs meg az egyetértés és az őszinte ba­rátság lakosságunk között. A szereplők általánosságban véve meg­állották helyüket és igen kellemes szórako­zást nyújtottak az egybegyült szép számú közönségnek. A műsort Darai Rózsika nyitotta meg ügyes zongorajátékával, — ezt követte Fol- tinek Margitka igen sikerültén előadott szavalata, majd Hirsch Sándor — nővére Hirsch Edith gyakorlott zongorajátéka kísé­rete mellett — Couplék-at énekelt. Igen kellemesen szórakoztatta a közön­séget Kóczy László tanárjelölt ötletes hu­moros előadásával. Komoróczy Péter a ki különben a mulatság sikere érdekében leg­többet fáradozott cigányzene kísérete mel­lett több éneket adott elő a közönség álta­lános tetszés nyilvánítása mellett. A kicsi Ris József is megállta ám a helyét, elte­kintve attól, hogy előadásában egy kis sajtó­hiba történt. No de ez ne aggassza őt, mert a sajtóhiba még a legelőkelőbb lapok­ban is megtörténik, mint pld. néha-néha a »KŐvárvidék«-ben is. A műsort Darai Margitka teljesen kép­zett igen ügyes zongorajátéka — és Darai Mariska kellemes és fülbe mászó éneke zárta le. A szereplők éltetése után a fiatalság táncra perdült és a legjobb hangulatban mulattak a reggeli órákig Rácz Laci zene­kara mellett. Bég, mosogató leány, iszik a föld, az abroBZ, csak a vacsorázó ur nem iszik, akkor a cigányok ezt húzzák. „Trom-trom-trom-tronibitás l-* És addig húzzák és addig fújják mig a pi­henés utrn annyira vágyakozó ur odarendelt automobilt enyhe öléu a boldogok igaz álmát alusza. Heggel fáradtan összetörve megy be hivata­lába és a kollegáknak le-le csukódó szemekkel azt regéli hogy az e'mult éjjel oly jól mulatott, hogy uem maradt a zsebében egy megveszekedett krajcár se, holott jól tudja, hogy este még ötszáz korona nyomta pénztárcáját. Igaz hogy az augusz­tusi fertályra eső házbárét uiég nem fizette ki, de azért igen jól mulatott. E* egy egész hónapon át mit fog enni. az mellékes. így mulatnak Pesten az urak. Hit tudósitója Levelezi Teoll. U. i. Majd elfelejtettem! Miután a küldött előleg teljesen elfogyott és pénz nélkül ilyen ta­nulmányi kirándulásokat nem tehetek, kérek távira­tilag száz korona előleget. A mulatság nyers bevétele volt: 650 korona. Kiadás 140 korona. Maradt tiszta jövedelem 510 korona. Jegyeiket megváltották illetve felülfi­zettek: Kovács Dániel és Rogozsán Lőrinc 30—30 koronát. Lajos Ignátz, Székely Sán­dor kir. törvényszéki bíró 10—10 koronát. Halmágyi Lajos, Gróf Teleki Jenő, Dr. Takács Sándor 8—8 koronát, Hirsch Nát­hán 7 koronát, Dunka Gerö, Veress József Loy Zsidmond, Dr. Nyilván Aurel 6—6 koronát. Buttván László birósági tolmács 5 kor. 40 fill., Erdőss Aurél, Bogdándy Vince, Dr. Hirsch Gyula, Bocsánczy Már­ton, Lingvay Tamás, Székely Ernő, Pályi Béla, Incze Lajosné, herskovits Mór )Nagy- nyires), Löv Mihály (kővárgara), Tóth Já­nos (Kővárhosszufalu), Jeszenszky Béla, Szilagyi László 5—5 koronát. Szentpétery Lajos szolgabiró, Barabás Andor 4—4 ko­ronát. Mányó Márton, Maybaum Samu, Ha­vas Emil, Florer János, Fejes János (Sza­kállasfalu), Dr. Kurtucz Kornél, Karácsonyi Zakariás (Szilágycseh), Dr. Tátcza Aurél, Barna Benő, Balog József, Fodor József és Nyilván Miklós 3—3 koronát. Ifj. Szé­kely János, Szamossy Mihály, Szende Sán­dor, Olsavszky Simonné, özv. Németi Mi- hályné, Benedek Ferenc, Buteán Emil, Buty- tyán János biró, Wáldmán Sámuel, Kelemen Mihály, Novák Viktor, Vojth Simon, Rácz Dezső (Kővárhosszufalu), Kállay Mihály, Dr. Goldstein Ármin és Jeromos János 2—2 koronát. Szeremi Zsiga, Némethi Sándor, Szőrén András, Spáring Hermán, László Sámuel, Süveges Ignác, Soós Sámuel, Szi­lágyi Béla, Radó Antal, Tárcza Gusztáv, Vámfalvi Sándor, Orbán György, Cseh Ka­roly, Luka Ferenc, Miklós János, Varga János, Dr. Pap Oktáv, Simon József, özv. Vicsai Józsefné és Faragó Sándor I — 1 koronát. Zimány József 60 fillért. Pályázatik. A nyugdíjazás folytán megüresedett batizi körjegyzői állásra pá­lyázati kérvények szeptember 3-áig a szat­mári főszolgabíróhoz — a tyukodi segéd­jegyzői állásra szeptember 8-áig a csengeri főszolgabíróhoz — nyújthatók be. Ingatlanvétel. Bocsánczy Márton hely­beli kereskedő megvette Gróf Teleki Pál pribékfalvi nagybirtokos tulajdonát képező és Nagysomkuton a Teleki-téren levő két házát 56.000 koronáért. Kinevezés, A Szatmárvármegye árva­székénél üresedésben lévő irattárnoki állásra Csaba Adorján főispán Papp Jenő várme­gyei segédkiadót nevezte ki, annak helyébe pedig Kovács Miklós erdődi járási Írnok ren­deltetett be. Dr. Róth Ferenc a szatmári kir. tör­vényszék közbecsülésben álló elnöke súlyos betegségéből — amint örömmel értesülünk — teljesen felgyógyult és szeptember 4-én át­veszi hivatala vezetését. őfelsége a király születése napját ünnepeltük aug. 18 án, hazánk legalkotmá­nyosabban uralkodó fejedelme elérte a nyolc • vanegyedik évet ép testtel, ép lélekkel. A ki a bűneit eladta Egy újabb neme az adásvételnek fordult elő községünkben, minek talán a magas kincstár is örvendeni fog a mennyiben illetékkiszabás utján egy újabb jövedelmi forráshoz jut. Ugyanis B. M. helybeli földmives áruba bocsájtotta úgy az ó, mint felesége bűneit és hogy milyen élénk kereskedelmi gócpont községünk iga-

Next

/
Thumbnails
Contents