Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
IX. óvfolvain. Niißrvsomluif. 1011. dwnibor 10. szám. AjéCp KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILVP, A „N VGYáOUK. ÚTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ftliőiTizetési A r : Egész éve . . . . 8 Iv begyed évié . . 2 K. Fel évre ........................4 K Egves szám ára . 20 fillér Fő szerkesztő: I)r. Olsavsxliy Viktor. Felelős szerkesztő: Kitárná IScnő, Szerkesztőség és kiadóhivatal ■ Nagysomkut,Teleki-tér 384 nimimkicv VASÁu.vti* A szivekhez. Irta : Etákosi Jenő. Az első szóra, az első kiállásra szárnya nőtt a legszebb gondoláinak : a beteg gyermekekről való gondoskodás gondolatának. Szárnya nőit és a gondolat szárnyát csattogtatva berepülte a haza tereit és ahol megcsapott egy szivet, a szív kinyílt s befogadta a gondolatot. És a munka egyet lépett, s nagyot lépett. Varázsütésre tetté vá't a szándék és ma már nem kezdeni, hanem csak folytatni kell a dicső müvet, amely a tavalyi esztendőnek egy históriai lényévé leve. Hiszen mentő révet építettünk az élet, szenvedés tengerén tehetetlenül vergődő lelke k n e U. — A gyermekvilág a nemzet életének a forrása. Amilv bőven fakad, amily zavartalanul folyik, amily épen csörgedez: abban a mértékben vetődik fény, öröm, remény arra az útra, amelyen a nemzet a maga jövőjének titkai felé vándorol. A nem- zet ereje, a nemzet hatalma, a nemzet dicsősége lélekzik a bölcsőkben, szóllal meg a gyérmekszobák vidám zajaban és dobog fel a gyermekek szivében. A gyermekvilágon kell a nemzet szemének pihennie, mert a maga jövőjének a képét szemléli benne. Jusson eszetekbe a Krisztusi mondás: Bocsássátok hozzám a kisdedeket, mert övék a menyeknek országa. A Nemzet pedig, Krisztus szavával ezt mondja: Jertek velem a kisdedekhez, mert ők az én Menyországom. És nem a boldog gyermekről van a szó, amikor én a Ti szivetek ajtaján zörgetek. Nem a gazdag vagy jómódú emberek gyermekeiről, akikért a szülék képesek mindarra az áldozatra, amely szeretetükhek megfelel ; nem is az ép és egészséges gyermekekhez hívlak ezúttal benneteket, akiknek vidám zaja, csengő nevetése a világ legdicsöbb és legédesebb muzsikája; — hanem viszlek benneteket a szegénység és a betegség ta- nváira, ahol ez a leglelketlenebb zsarnok- pár a gyermekvilágot fojtogatja. Letörli nedves kezével arca szép sziliét; ujjával megérintvén szemét, elveszi ragyogását; | irtó/.taíó szájával elíujja* örökre kicsi aja- j káról a mosolyt. Akinek a szive e gondolatokra össze nem facsarodik, aki még nem látott boldogtalan szülőt, ki beteg gyermekén nem csak ; segíteni nem, de nem tud szenvedésein csak enyhíteni is; aki nem kitolt kisded koporsót, j amelyet szegénységgel szövetkezett betegség ácsolt; aki nem látott tehetetlenül vergődő any i szivet megszakadni, nem látott gondban kimerült at)át bomlott elmével vagy megrontott erkölcscsel; aki a szenvedések szenvedését, a kínok kínját, a gyöt- 1 relmek gyötrelmét a nyomorban pusztuló gyermeksereget nem látta: az ám zárja el beszédem elül a szivét. De aki Krisztus örökét, a gyermeket szereti, a maga gyermeke boldogságáért abban hálás, hogy italt, ételt és orvosságot kíván nyújtani az elhagyottak és elesettek ártatlan gyermekeinek; aki bé akar menni a boldog szív, a nyugodt elme és a békés lelkiismeret földi paradicsomába ; aki szereti gyermekét, Istenét és az álmát, melyben testi és lelki ereje megújul: az jöjjön, az tárja ki szive kapuját szózatom előtt és áldozzon az oltáron, melyet papokként nemzetünk legszebb legdicsőbb, legnemesebb asszonyai és legtiszteletreméltóbb, legfönkeltebb, érzésben, gondolatban és cselekedetben legfényesebb férfiúi vesznek körül. Az áldozati tűz meg van gyújtva, a láng ég, füstje égnek száll: hozza el ki-ki azt a hasáb fát, amelytől a legtisztább, legideálisabb oltár tüze messze világitó mág- lyatüzzé lesz; abban égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elha- gyottsága. És a Nemzet szeretete gyermekei iránt, hite önmagában és reménye jövőjében szálljon égre a füsttel, mely az Istennek kedves áldozati oszlopként emelkedik a magasba. ^„Kovárvidék“ tárcája. ÍU akarat ápolása és nevelése, Irta : dr, Olsavszky Viktor. Hódoló tisztelettel ajánlva llótnai Szent birodalmi széki Teleki Sándor gróf ur ő méltóságának. Második fejezet Legyen beszédünk világos, értheti! és megfontolt. Beszéd és gondolat nem nélkülözhetik egymást. Beszéd nélkül, gondolatok, intelligencia létre nem jöhetne, ez”k nélkül pedig beszéd. Socrates moudta : „Beszélj, hogy lássalak“ — amit úgy értett, hogy a hangból a hanglejtésből megtudja ismerni a beszélő jellemlvépét, lelki állapotát. Hiszen a házi állatok is megismerik, kiélezik az ember hangjából a haragot, indulatosságot, vagy szelidséget, jóságot és ennek megfelelőleg viselkednek. A hangjáról meg lehet ismerni a félénket, a felheviilt állapotút valamint a parancsoláshoz szokott embert is. Félelmet és ijedtséget, ölömet, bánatot, reményt és kétségbeesést, haragot és szeretetet: mindent elő lehet szavakkal beszéddel varázsolni, a szerint a mint az képzeteinkre és ezek éizel- meiukre és akaratunkra hatnak. Nem csak a szó értelme fontos, hanem az is, hogy a szó hogyan lesz kiejtve. Tehát a világos kiejtés, a helyes hangsúlyozás ép oly kívánatos és szükséges, mint a megfontoltság. A megfontolt ember nem beszél rendszertelenül össze vissza. 0 a mélyére lát a dolgoknak és nem hagyja magát felszínes, lényegtelenségek által elkapatui vagy elvakittatui és azért soha se lesz tartalmatlan fecsegő. Mennél több tapasztalattal hir valaki — mondja Herder — különböző dolgokat ismerni tanulni, annál gazdagabb lesz társalgási nyelvezete, mennél többször gyakorolja magát, annál biztosabban és folyékonyabban beszél, mennél inkább tud megkli- lümimztetni, állá és mellé rendelni, auuál rendszerese lesz a beszéde. Ezért válogatott olvasmányok utján szókincsre kell szert tenni és hangos olvasassa! simuiékouyan beszélni, tanulni A beszéd ne legyen soha czikornyás, feltűnően keresett, hanem corekt és nem „izé“, „egyál- taláu“, „amint tudni méltoztatik“ — stb. beszédbeli Ízléstelent égőkkel elcsúfított. A hangnak, a beszédnek mindig a megyőző- dést és erős akaratott kell megvilágítani. Minden érzelemnek megvan a maga hangneme, gestusa és arcmimikája és a jó vagy rossz, a kellemes vagy kellemetlen összhang ezek között teszi az előadót kellemessé vagy kellemetlenné. Legyen tekintetünk szilárd, nyugodt és kifejezés teljes. Ilyen lesz az ha megszokjuk, hogy egyik tárgyról csak akkor uézünk a másikra, ha az elsőn mindent alaposau megszemléltünK ahogy akartuk. Előkelő, tapintatos barátságosság, bizonyos szívélyesség a mely azouban sem nem féléuk sem nem megalázkodó, de nem hideg és számitó két olyan tulajdonság, mely egy müveit, akaraterő» embert igen kedvelté tehet. „A szem a lélek tükre“, — és oly helyesek a költő s/.avai : Lern’ auf dia äuge auf zu tun Weua nichts dir soll miss glücken und wenn dir was miss fällt Lern’ eines du zu drücken. A figyelem traiuinig-je kétféle figyelem van. Akaratlagos vagyis önkénye».és önkénytelen. Egy hirtelen támadt zajra önkénytelenül figyelünk. Ha pedig valamely benyomás vagy érzelemnél szándékosan időzünk: előáll az akaratlagos figyelem.
