Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-04 / 23. szám
KÖVÁRVIDÉK junius 4. dckeknél elsőbb legyen a közérdeke. Hogy a köteiességteljesitésben lelkiismeretesség, a hitben erő, a szeretetben hűség legyen, Közöld hét ajándékod a társadalommal, hogy okos mérséklet, bölcs megfontolás, önmegtagadás által megszabaduljon vergődő helyzetéből és ne legyen ur felette a mai társaJalom legnagyobb betegsége : az önzetlen munkától való 1 tózás. Nyílt lelküséget, egyenességet adj l Ezekben vagyunk legszegényebbek. Kevesebb népbuldogitót, társadalmi ku- ruzslót, de több becsületes munkást, mert ezek nélkül rohamosan közeled.k az egészséges társadalmi élet sírásója: az egyéni érvényesülés, az érdek és az én kultusza. Mindenek felett pedig a nagy, nemes tettek kulturmunkásait támogasd kegyelmeddel, hogy a túlontúl sok nagy szavak és üres lelkek végre elnémuljanak. Jöjj el Szentlélek isten. hírek. Mindazon tisztelt előfizetőinket kik a'részükre megküldött és hátralékos tartozásukat feltüntető postautalvány alapján, tartozásaikat még ez ideig sem küldték be, tisztelettel kérjük, hogy azt most már mielőbb befizetni szíveskedjenek. Lapunk tisztelt előfizetőinek és munkatársainak boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk. * dókivetési tárgyalás. A Nagysomku- ton működő adókivető bizottság e hó 8-án kezdi meg és 17-én fejezi be a III. oszt. kér. adókivetési tárgyalást a községháza tanácstermében. Az adókivető bizottság elnöke Gróf Teleki Sándor, h. elnöke Mán Lajos országgyűlési képviselő, előadója ; Dr. Hetey Zoltán pénzügyi *. titkár. A tárgyalás sorrendje a következő : Junius 8 án : a csolti körjegyzőség községei, 9-én a magyarberkexzi és nagynyiresi körjegyzőség községei, 10-én a hagymásláposi és kövárga- rai körjegyzőség községei, 12 én a jederi, szakái- lasfalvi és kővárhosszufalvi kői jegyzőig községei, 13 án a kovácsi körjegyzőség községei, 14-én a Pribékfalvi körjegyzőség községei és Nagysomkut nagyközség, 16-án, 17-én Nagysomkut nagyközség. Egy g. kel. leikéi* hazallsága. Gecze István somkutpntaki gör. kel. lelkész indítványára a sornkutpataki g, kel. egyház — Ő Felsége 80 születés napja alkalmából kimondta, hogy templom építésére Ferencz József cimen alapítványt tesz és e célra 2000 koronát alapítványként le is tett Legfelsőbb kitüntetés. Dr. Hirsch Gyula helybeli Ügyvéd apósát, Hirsch Adolf kolozsvári lakost, a kolozsvári kereskedő világ egyik tiszteletben álló tagját szép kitüntetés érte. Mint értesülünk a király május hó 21-iki legfelsőbb elhatározásával a királyi tanácsosi cimmel Hintette ki. liáró Bánffy Dezső. A napokbau elhalt és már örök nyugalomra helyezett Báró Bánffy Dezső 1875. évben mint a „Kövárvidék“ főkapitánya a Kövárvidék kormányzásával kezdte meg közéleti munkálkodását. A községünkben még fennálló megyeházába hivataloskndott annak idején. Innen datálódik az a ragyogj 9 a nemzetre nézve hasznos politikai pálya a melyen végig haladt. Pályázat körjegyzői állásra. A csenged főszolgabíró a szatmárököritői körjegyzői állásra hirdet pályázatot. Kérvények 1911. julius 1-ig nyújthatók be. A megyebeli fagykárokről túlzott hírek jelentek meg egyes lapokban. A helyzet nem olyan kétségbeejtő, amint a kiszínezett tudósítások festik. Egyes helyeken volt ugvan jelentékeny fagykár, de ezt az egész megyére általánosítani nem lehet Üveggyár Bikszádon. Bikszádon üveggyár létesítése céljából szövetkezet alakult, amely a kormánytól 30.000 korona államsegélyt kapott. Az alkohol számlájára. Gabona László gzamosdarai gazdálkodó vilagélctében nagy kedvelője volt az italnak, legkivált azonban — nevéhez méltón — a gabona pálinkát szerette. A minap elment a korcsmába, hói addig ivott, inig holt- részegen le nem fordult a székről. Hazavitték, hol pár perc múltán meghalt. Halálát a sok pálinka ivása folvtán beállott szivszélitüdés okozta. Községek országos kongresszusa- A községek kiküldöttei julius 16-án Budapesten országos gyűlést tartattak, amely a következő pontokkal foglalkoznék ; 1. A községek helyzete. 2. A községi terhek csökkentese. 3. A községek állami segélyezése. 4. A közigazgatás reformja és a köz- ségek önrendelkezési joga. 5. A községi jövedelmek emelése. 6. A választói reform és a községek érdeke. 7. A községek szabad szervezetének megalakítása. — Ez utóbbi pont arra vonatkozik, hogy a tavaly megalakított Magyarországi Községek Szövetsége alapszabályainak jóváhagyását a belügyminiszter megtagadta. A községek most szövetség helyett szabad szervezetben próbálna^ tömörülni. Országos vásár. Községünkben e hó 14-én és 15-án országos vásár lesz és pedig első napon baromvásár a második napon kirakodóvásár. 2 Aratő katonák. A hol védelmi miniszter körrendeleté folytán a hadsereg tényleges állományú legénységének egy j dentékeny része (a lovassághoz és a tábori tüzérséghez tartozókat kivéve) az aratási munkáknál való részvétel cé'jábót az aratási időben három hétre szabadságoltatni fog. A szabadságolás az illető katonák által személyesen, kihallgatáson (rapporton) kérelmezendő- A közelebbi teltételek a katonai ügyosztálynál, vidéken a főszolgabírói hivataloknál betekinthetök. Tflimentes pénzszekrények az anyakönyvi hivatalokban. Miniszteri rendelet írja elő, hogy az anyakönyvi hivatalokban, ahol fontos családi okiratok évszázadokra szóló megőrzéséről vau szó, tilzmentes szekrények alkalmazandók. Ez a miniszteri rendelet azonban eddig csak írott mulaszt volt. Bizonyítja ezt Zenta város székházinak hires tűzesete, amelynél az anyakönyvi okiratok is mind elégtek — a magyar állapotok örök szégyenére, de — hála Istennek — inas városok tanulságára, mert íme : Gyurkovics Dezső kaposvári anyakönyvvezotő megkérte a tanácsot, hogy szerezzen be az anyakönyvi hivatal részére tllzmeu- tes pén/.8zekréuyeket. A tanács pedig pártolólag terjeszti az ügyet a legközelebbi közgyűlés elé. Vájjon hány városháza lóg leégni addig, atnig az összes anyakönyvi hivatalokat fölszerelik tüzmeu-1 tea szekrényekkel? Cégváltozás. A „Merkur“ összes rendszeri! írógépek műszaki vállalat debreceni bej. cég egyik beltagja Egry Elemér ur kilépett, s a vállalatot annak összes activáiva! és passiváival együtt Kulcsár Dezső a vállalat volt cégtársa vette at. Amid in ezen kedvező cégváltozást regisztráljuk, szükségesnek tartjuk felemlíteni, bogy a vállalat technikai vezetője eddig is Kulcsár Dezső volt. 0 volt az, aki hosszabb külföldi tanulininyírtjából hazatérve, megalapított* Debrecenben a fenti vállalatot. (> vezette he Debrecenben az első gyorsíró és gépiró iskolát, amelylyel lehetővé tette a nőknek a kereskedelemben való alkalmazását. Baktaron tartja a/, öss/.es rendszerű Írógépeit uj és használt állapotban, s bemutatja azokat bárhi>i minden vételköte- le/.ettség nélkül- Dicsérendő dolog nevezettnek azon törekvése, hogy bár raktáron tart eredeti angol és amerikai irógépkellékeket, mégis bevezette ugyanezen cikkek legkitűnőbb magyar gyártmányait is, bogy a külföldieket lehetőleg kiszoríthassa. liaktá- ron tart továbbá amerikai szab. irodai bútorokat és felszereléseket, készít gépirási, sokszorosítási es kőnyoindai munkálatokat. Az ilyeu vállalat a vidéki kereskedelemnek és iparnak csaic előnyére lehet, s igazán mindenki csak ha/.afiui kötelességének tosz eleget akkor, ha az ilyen tiszta magyar törekvésű céget pártolja és támogatja. piccolón végződik és beéri azzal a kétes dicsőséggel. hogy a pincérek néha elarnlják egy érdeklődő vendégnek, hogy ez az ur iró — Kiváló iró, de a neve . . . Bizony azt nem tudom, de itt dolgozik minden nap. Néha még reggel háromkor is itt ül es ir . . . Ez János és e* az ő dicsősége és ez az ő kenyere és pecsenyéje. Züllött macskaszemei vértől vörösen merednek a levegőbe amikor ir és amikor úgy tesz, mintha gondolkoznék. Mert folteszem róla, hogy amit a kávéházban összetákolt, odahaza szorgalmasan széttépi, talán a tűzre rakja, de óh jaj*, talán soha nem is égett tűz ennek ti szegény kis irodalomzülöttjének kályhájában. Néha mintha fölvillana valami ebben a fura hé/.ak- lakott agyvelőben. Egy terv, vagy egy gondolat, vagy valami, ami talán elgondolva nagyon szép, de ott a papíron kis torzszülötté válik. Hiszen látom, hogy mikor olvas, fájdalmas, szép vonalak éledik a szája szélét és nagyon szereti a szépet és fölérti ésszel a diszkrét űuomságok minden baját és olyankor nagyon közel húzódik szivéhez az öngyilkosság gondolata, olyankor várja a halált, hogy eléje toppanjon, valami gyors és rögtönitélő formában. — De János nem tud meghalni, mert nem szabad meghalnia. Hiszen olyan szép a reménység, olyan csodálatosan meleg k'pei vannak a jövőnek, amikor talán — ejh Isten tudja ! — talán elesik és megüti a koponyáját egy éles kőben és vágyuktól terhes agyvelejében fordul egyet a tehetség, amely most bizonyára valahol alul rejtőzködik, tuort János olvasott mar valaha egy világhíres festőről, aki ilyen csodálatos utón jutott elrejtett zsenijéhez- Vagy talán másképpen jut a magasba, hiszen vannak írók, akik meglett férfikorukig tapogatódzva járnak a szépség utjain és akkor egyszerre diadalmas erővel születik meg lelkükbeu az erő és a szépség és minden, amit János lelke színes vágyak alakjabau eltakart. Így élt és irt és itta a piccolót és néha, amikor egyszerű és kopott emberek ültek körülötte, fontoskodó képpel magyarázta a pincérnek az irodalmat és az 5 terveit, amelyek ragyogóak, és amelyekért a kiadók nehéz arauynyal fizetnének mar előre, de ő nem adja ki a kezéből, amig el nem készülnek az utolsó pontig, mert ő nem siet, ő ráér. Olyankor nagyon megelégedett volt János és maga is hitte, amit mondott. A hungjáhan bent vibrált valami a szivéből is, és megszépült ez a kiéhezett, elkeseredett, lázas arc és a szemei, ezek a vértől aláfutott szemek foszforeszlcáltak, mint a macska szeme. És belebámult a levegőbe és szidta a princázasz cigaretta füstjét arra a piszkos kis fürdőre, amely néha már sípolt és zakatolt és prelúdiumot játszott neki a halál nagy operájából. Mert nem bírta már sokáig János. A nagy és helyenként lyukas zsebkendő sűrűn került ki a zsebéből és gépiesen tette meg az utat a szájig, ahonnét erős, kegyetlen vérszalak futottak a zsebkendő durva, paraszti vásznára. Én már ilyenuak ismerem Jánost, betegnek és hörgő tüdejüuek,! aki állandóan karonfogva járt a halállal, de még nem váita, mert még tervei voltak, u?gy és szép rajongó tervei. Amiki öl tudta, hogy sohasem teljesednek be, mert Jáno nem esett el az éles kövön és nem fordult meg a tehetsége, amely nem volt szegénykének és nem értek diadalmas hitnnuszxzá lelkének szepségtöre- dékei. Csak járt a kávéházba és irt és ö^szetépto és bámult a levegőre, emely olcsó szivarok füstjétől keseredett és osodásan gyönyörűeket látott. Talán egy párnán meleg könyvtárszobát, ahol o. János nyugodtan és finoman vetette a hetüket lágy, fehér papirosra és körliskörül a falakon néhány művészi olajkép, pár babérkoszorú, vagy arckép, hires színésznők arcképei, amit neki adtak azért a csodálatosan szép néhány óraért, amit velük töltött. Mert János bizonyára felaprózta drága idejet a nők kö/.t és keveset szánhatott míndaunyiuknak, hiszen olyau sokan voltak és neki olyan drága volt minden perc, amit velük töltött. Akkor is. amikor hatalmas vérzuhalag szökött elő színtelen ajkai közül, irt. Úgy lepte meg az a kegyetlen ellenség, almai között. A körül- lötte Illők ijedt rebbenéssel ugrottak szét és János okádta a vért és szemeiből patakzottak a köny- nyék. A betűket elmosta a piros zuhatag, pedig ez volt minden írás, amit Jánosnál találtak. A többit összetépte. És amikor megérkeztek a mentők. hogy szegény, vergődő Jánost elszallüsak, a pincér, aki dühös volt, mert most itt föl kell törülnie ezt a vörös tengert, ami méltóságos lomhasággal folyt össze az asztal alatt, de sajnálta is a megszokott, csöndes vendéget, a pincér ennyit mondott János nacionáléjáról : — író ... a nevét bizony nem tudom ... az isten verte v0iua meg! Kálmán Jenő.
