Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

IX. éviül vám. Nacv^miknt, 1011. májas 28, Eg14** év* • Fill évre 22-ik szám. K I 6 f i * e 1 éji I ár : . . , 8 K Negyed évre . . 2 K. . . 4 K Egyes szem 01» . 20 fillér Főszerkesztő: Dr. OlnavNzk.v Viktor. Felelős szerkesztő : Harn^lleDf, s*«ke«xi6ség és ki«déhív»t»i. Nagysomlcut,Teleki-tér 384 IIKGJKLENIK MIKUEi VAflikNAP JU asszony és a társadalom. Irta: Kretechjr Férésemé. A modern nő evolúciója foglalkoz­tatja az egész társadalmát. Ez a kérdés számtalan laborra szelte az embereket s külön külön mindenkinek megvan c maga egyéni nézete e tárgyra vonatkozólag. A nő mai társadalmi állását az élet maga, ez a nagy mester, teremtette es fogja továbbfejleszteni, bármiként vélekedünk róla. Az emberek legjobb tanítója mindenha az életszüks-íg volt és ez tanította meg a nőt is természetes adományait a saját ja­vára kiaknázni és mert ez az erőpróba nem ellenkezett a természettel, a küzdelmet siker koronázta. Európa északi országai adták meg a lökést az amúgy is gördülőben levő női kérdésnek és jelenleg lavinaszerűen bor* tóttá el az egész kontinenst s éppen nem kell csodálkozni, hogy Európának legdélke- letibb országában.Görögország fővárosában, csak az imént foglalta el tanszékét egy egyetemi nőtanár. A nő állása a társadalomban hatalmas változáson ment át, A fiatal leány nem szorul többé a meg­váltó vőlegényre, hogy megélhessen, vagy hogy pozíciója legyen a társadalomban. A ’ tehetséges asszony kamatoztathatja tudását és csakhogy lehet támasza csalódjanak, mint a férj; az özvegy asszony sem kénytelen többe uj férj után halászni, vagy a rokon­ság terhére lenni, hanem hajlama és tehet­sége szerint kereshet megélhetési forrást. A megváltozóit viszonyok uj női típust teremtettek, de ha figyelemmel kísérjük a modern nő kialakulásának minden mozz** natát, nem kell féltenünk az uj típust, csak asszony maradt a modern nó is, aki kép­telen nemének erényeit és gyengéit megta-; gadni, melyeket & természet belé plántált. A mai asszony csak abban különbö­zik a tegnap asszonyától, hogy sutba dob a a félénk határozatlanságot, az önkénytelen alázatosságot, a leheletszerű gyöngédséget és ingatagságot, melyből csak a csalfaság sarjadtéit ki, mely ősanyáinkat annyira jel­lemezte. Az erő ott lappangott lelkében száza­dok óta, az észtehetség is meg volt, csak az akaratot nyomták el benne s a modern nőnek nincs más dolga, mint ezt a korlátot áttörni. Az élet viszonyai komolylvá tették a nőt, gondolkodóvá s ezáltal tábor lett, ki­lépett a küzdőtérre, amely eddig egyedül a férfi birodalma volt. A nö bátor fellépése a férfi ízlését, véleményét is megváltoztatta. A tegnap asszonyával sok régimódi fölfogás is eltűnt, mindenekelőtt a puszta fizikai női szépség imádása. Mig régebben egy-egy kiváló női szépséggel telekiabálták a világot, addig ma egyedül a testi szépség unalmas téma lett. Ma az okosságé, a szellemességé az elsőség. A modern higiénikus szépségápo- lás, a ráncokkal együtt sok mindent eltün­tetett. " ' ' .... ' » Te rmesszünk főbb lucernát. ' Ma, a mikor a magas állat árak az állattenyésztés jövedelmezőségét biztosítják, saját jól felfogott érdeke minden gazdának minél több állatot tartani és tenyészteni, hogy azonban ezt megtehesse, legelőször is sok takarmányról kell gondoskodnia, s A ^Kővárvidék” (áreája. TX nevelt gyermek. (Folyt, és vége. Rémülten kiáltott fel. Asztalba kellett fogoz- nia, nehogy a főidre rogyjon. Remegő ajakkal susogta: — A pénz .... a pénz! Cesaiine zokogott. A tartásdij elmaradására gondolt a szétoszlott reményekre, a szükölködésre, a mi im beköszön majd. Végre így szélt: — A halálesetet be kell jelentenünk. Az ajtóhoz közeledett. Férje hozzáugrott, megragadta Cesarine kar­ját és erősen fogta. ■ t — Estembe jut valami . .. Kissé izgett-iuozgott, aztán közölte eszméjét nejével. Cesarine eleinte ellenkezett, majd pedig bele­egyezett. A következő napon Viktor a községházán bejelentette, hogy Karoly tia 10 hónapos korábau meghalt. . . A házas pár nyugodtan folytatta továbbra is látogatásait es egy alkalommal imdöu a kis tiut el- vitték s ez sírni kezdett, a közjegyző idegeseu szám­lálta elő a frankokat, hogy csak túladjon látoga­tásán. Első bönapok arra is kiterjedt a figyelmük) bogy valamely szomszéd látogatásakor Károlyt másik szobába zártak. Senki sem sejtette a csalást. Boldogan éltek, másoktól irigyelteivé. Aj mint Marcel a szükséges kort elérte fel­sőbb iskolákba járatták s ha szünidejét otthon töl tölte,elragadtatással csüngtek minden egyes szaván. Marezei szorgalmasan tanulgatott, testben is izmosodott, s matúrát szerezve, varia a katona­ságtól behivatasát. Jóakarattal gondolt nevelőszüleire és jóleső örömmel érintkezett velők, uoba melyebb érzelme­ket nem igen táplált iramok. *: Azokra gondolt, u kiket tán több joggal ne­vezhetne szüleinek a kiket arisztoktataknak vélt, nem oly parasztoknak, mint a nevelő szülei. Egyik napon, a szünidő vege felé. hintó ro­bogott be az udvarba. — Magas, öreg ur szállt ki. — Enyje, hat rém sem ismer ? — szólt mo­solyogva a ii int a bazaspar csodálkozó tekintetei­vel szemközt látta magát­Nem is vért a válaszra. Megpillantotta a a fiatal embert, feléje fordult és aztáu megindultál! kérdezte : — Ön az, Marezei ? — Az vagyok! . . . — Verville vagyok . . . Az ön . . . Viktor rémülten kiáltott fel : Az Istenért ... az atyja ! Cesarine dühösen förmedt az idegenre: Mitakar ön itt? Minők jött ? Hiszen ön azt mondta, hogy soha viszont nem la(juk egymást. Az idegen higgadtan felelt: — Azért jöttem, bogy fiamat magamhoz ve­gyem. Nemde. Marczel, velem jösz ? Bizonyos aggodalom fogta el a fiatal embert. Hirtelen azonban Verville karjaiba rohant. — Atyám, atyám ! végre látom önt. Verville lassan elfordult környezetétől. Moso­lyogva szólt : — Látom, tni értjük egymást. Nos, szedelőz- ködjél. elutazunk. Cesarine felugrott, — Hogyan ? Utazni ? Ön Marczelt, fiunkat, akarja elvinni : — Az ön fiát ? Úgy mondja; az én fiam l­Cesarine magán kívül kiáltott: — Az ön fia ? Nem, én mindent akarok mon­dani . . . Nem akarom, bogy elvigye . . . Tavaszi njdonságok megérkeztek ItA.ItAB.iS A. ÉS TÁRSA utóda ezéghez, angul és franczia cosztű n kelmék, delinek, angol zefite«, cretonok ruhadiszek, nzsurharisnyák. URAK részére kémény es puha kalapok, sapkak, legújabb nyakkendőt, .ingek, galliro’c és kizil5k Iszo-id kiszo'gálás» k tü.iő olcsó arak !

Next

/
Thumbnails
Contents