Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

t: v/ívt*. IX. évfolyam. Niurysomkut. 1911. májas 7, 19-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYáOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. EIő f i x «l é» í ér: F.gésa évi* .... 8 K Negyed évr* . . í K. Fél évr* .... 4 K Egyes szám áru . 20 filler Főszerkesztő: Dr. Olttmky Viktor. FelelOs szerkeszt'» • dims Itcnő. SxerkesztAség es Kíadóhív.tei. Nagysomkut,Teleki tér 384 HEGJKLGHIK MINUEX YASÁKÜAP Az ifjúság veszedelme, A mai fiatalság vérszegénysége szinte közmondásossá lett. Nagyon sok az olyan gyermek, aki szülői, közvetlen környezete is vérszegénynek tarianak, anélkül, hogy a valóságban az volna. Mi hát a vérszegénység ? Ennél a kér­désnél rendszerint a test vérhiányára gondol­nak ; a gyermeknek „kevés" a vére. Kétség­kívül előfordul gyermekeknél a vér hiánya ilyen értelemben is anélkül, hogy pozitivi- tással megállapithstn&nk. A vérszegénység sok más eseteben különben nem a vérmennyi­ség hiáryárcl van szó, hanem attól, hogy a vér minemüsege a rendestől el ér. Bármily alapja is legyen a v ^szegény­ségnek, minden esetében elájulja azt a bőrnek halvány szine, mely nemcsak az arc­ban, es különösen a füleken, hanem a test több részén is felismerhető. Mégsem helyes minden gyermek sápadtságát további kere­sés nélkül vérszegénységnek betudni. Sá­padtság és vérszegénység semmi esetre sem jelentenek egyet halvány bőrkolorit más .indokolássá! is föltételezhető. Eltekintve at­tól, hogy vannak emberek, — különösen a sötétebb bőrűek között — kiknek a bőre annyira ne.n átlátszó, hogy a vért nagyon kevéssé teszik áttetszővé; az arc halvány- ságat sokszor a bőr véredenyeinek kis bőr- tartalma is okozza; ilyen esetben a vér in­kább a test belső részében gyűrt össze, úgy hogy a bőr aránylag vértelennek tet­szik. Itt-hát ösak szabálytalan vérelosztásról lehet szó. A „szobasápadtság" amelyik ne- mely gyermeknél néhány napi szobában való tartózkodás után látszik, szintén ide tartozik. Ha aztán a szabad levegő az erő­sebb testi mozgás a vért újra az arcba kergeti — enged az egészséges színnek. Már gyermekeknél is megvan az „ideges" sápadtság. Az idegrendszer;befolyása által és a bőr veredenyeinek görcsös összehú­zódása következtében ezek szűkösen tel­nek meg. Igaz, hogy íz ilyen állapotok természetellenesek, a tülejdonképeni vérsze­génységhez azonban semmi közük. Mégis emellett a látszólagos vérsze­génység mellett nagyon gyakran találko­zunk már a legkisebb gyermekkorban — csecsemőkort sem véve ki —- valódi vér- szegénységgel. Többnyire kísérőül lép fel más általános betegségekkel, mint pl. an­golkór, tuberkulózis, aztán a hosszantartó lázas betegség köbben kifejlődik, azonban ! sok esetben mint ónálló betegség lép föl. Rossz táplálkozás, ferde nevelési rendszer, kedvezőtlen higiénikus befolyások annál job­ban elősegítik keletkezését, mivel a gyer­mek vére káros befolyásokkal szemben kü­lönösen érzékeny. Ide tartoznak azután azok a kórok, amelyek az iskolai élettel vannak összekötve. Némelyik gyermeknél a vérsze­génység mint valami felismerhetetlen isko­lai betegség mntatkozik. Azután a test nö­vése nincs mindig jelentőség nélkül; ha a vérképzödés a test többi részének a fejlő­désével nem tart lépést, időközben való­ságos vérszegénység állhat elő. Általában a gyermekkori vérszegény­ség keletkezéséi nagy szerepet játszik a veleszületett hajlandósága gyönge szervezet. Vannak gyermekek, akiken minden kéz­zelfogható indok nélkül nagyon korán vér- szegénységet észlelünk, más testi gyönge- séggel, különösen az izmok gyengeségével kapcsolatosan, ami á legjobb ápolás e lenére életük végéig kiséri őket; időközönkint ugyan visszafejlődik, de csak hogy újólag annál nagyobb mértékben nyilvánuljon. Nem rit­kán visszavezethető ez a baj bebizonyítható fejlődési tökéletlensegre. Részben veleszü- I letett, vagy a korán, a fejlődés meggáto­lása következtében keletkezett szív és vér­A Kővárvidék” íáreája. )) J Margit hazajött. Irta : Erdflii Dezső. Este az egész Salzer család kiment a keleti pályaudvarra. Salzer mama felöltötte a turniros nelyemszoknyajat, amit meg Miskolcon csináltatott a inegycbaha. Áz >ta Salzer papa mélységesen letört, a tőzsde, amely hozta a pénzt, el is vitte és mikor mar Miskolcon kikoptak minden becsületből, Salzer papa'felhozta a csaladját Budapestre, ügy gon­dolta, a szegény embernek itt, ebben a nagy vá­rosban kínálkozik leghamarabb a szerencse, itt a tőzsde, itt vannak a bankok, itt fekszik az utcán arany, csak meg kelt látni. És hogy naphosszat kutathasson az utcán az arany után, Salzer papa bordáit hivatalt vállalt. Amikor miskolci notabilitá- j sokkal találkozott, a kezét katouasan a sapkájához j emelte. Akik hajdani barátai közöl kezet nyújtót- ! tak neki, azokkal mosolyogva paiolázott, akik nem akarták észrevenni s elfordítottak a léjüket, azokat leszamarazta magában. — Pfuj, micsoda buta népség, Mindenkiből, aki a vidékén ur volt, Postsn még lehet hordár. Mit csináltam volna? F. jbe lőttem volna magamat, mint egy dzsentii? Ez nem illő egy csuladapahoz. Inkább legyek eleven boidar, mint halott ga­vallér. Szóval Salzer papa a jó öreg iilozéfut hivta segiti»ég(il, hogy elbírja a 113 ouiorusag kínjait. 6 el is bírta. A falu i zsidók ama csontos, szikár fajtá­jából való volt, amely még átörökölte az ősi el­nyomatás érzetét é» a nagy, csodás szívósságot, mely világok romlását ki tudja böjtöliii. De nem így a család. Salzer mama sokat sirt és gyakran atkozod -tt, Margit, a legidősebb leány a szini pályára lépett, egy két esztendeig kültelki színházakban kardaioskodott, aztau kiment Orosz­országba. Négy éve, hogy kiment. Moot vár­ják haza. Salzer papa minden reggeli imájába belefog­lalta Margitot. Salzer maiim, ha róla beszélt, köuy- nyezett és a szemeit törölgetve mondogatta . ■—.Ha van Isten, megáldja ezt a leányt. Margit mióta kiment a cár birodalmába, min­den hónapban klildött pénzt. Százszor éhen halt volna a család, ha a postás minden hó 5-én az óra pontossággal be nem állít hozzájuk: Jo napot! itt a pénz. a tinóm muszka pénz ! Kedves ember volt János bácsi, a levélhord * és Salzer maiim, aki örömtől csillogó szemekkel betlizgette a csekket, mennyiről van kiallitva, ilyen­kor hosszan eldiskuralgatott vele. — Bizony, lelkem, mi lenne veltink, ha az én áldott leányom nem gondolna ránk ? Az utam de­rék ember, jó ember, de ö csak a börzén tudott, játszani, csak uz alsóson tudott nyerni, amig sze­rencséje volt. Manapsag egy bordáinak miudenfel undok inunkat kell végezni, folyton látni-futni, zá­logházba és nőkhöz, tudja olyan nőkhöz, lía az ember nem mondja nekik, kezeit csókolom nagy ságos a-szony, ében halhat. O ezt nem érti, tiat nem is keres. A fiam, a Lajos, most jár a harma­dik gynmaziumba, a nagyobbik, a Gábor már gya­kornok a bankban. És a leányom, az Ida, jegy ben jár egy tauitó.al. Ki \an nevezve. Finom ember, szép ember és milyen müveit! De miből telnék kosztra, kvártélyra, ruhára, behatásra, staffiruiigra, ha nem lenne az a lány V Az az áldott jó leány ! — Es mit csinál a kisasszony Oroszország­ban, hogy annyi pénze van ? — Mit ? Ó művésznő. Táncol. A legnagyobb urak az udvarlására mennek. De csak úgy, tisztes­ségesen. Nem úgy, mint ezek a züllött pesti táu­I cosnők. Ó, odaküuii egészen más világ vau. Es angol és Tavaszi újdonságok megérkeztek BARABÁS A. ÉS TÁRSA utóda ezéghez, franczia cosziűm kelmék, delinek, angol zefirek, cretonok ruhadiszek, azsurharisnyák. URAK részére kemény és puha kalapok, sapkak, legújabb nyakkendők, ingek, gallérok és kézelők ! szolid kiszolgálás feltűnő olcsó árak \

Next

/
Thumbnails
Contents