Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-02 / 14. szám
2 KÖVÁRVinfiK. április 2. ott is tekintélyes a munkanélküliek száma; de meg igen előkelő egyének se tartózkodnak semminemű jóravaló, tisztességes munkától. Nem restel végül az ilyen kivándorolt — ha hozzá jut — munkát vállalni, pincérkedni, lépcsőt sikálni, cipőt tisztítani Amerikában, hol semmi se arcpiritó, megbélyegző, ami becsületes munka, hol nem nézi le egyik a másikát, hisz maguk a legnagyobb milliárdosok, a dollárok osztályai is a legalacsonyabb sorsból küzködték fel magukat komoly munkával, szívós akarattal és kitartással. Hány oly hir járja be hazai lapunkat, hogy egy-égy inteili ensebb foglalkozású égvén, mint pl. jegyző, szolgabiro, magasabb állású hiva alnok, nagykereskedő ide haza nem boldogulván, oda künn mindennel megpróbálkozott, amivel hazájában nem merészkedett volna foglalkozni, félvén a társadalom, az ösmerösök, a környezet csúfolódásaitól, elítélésétől és kerülésétől. Hiába ezen erősen kiéktelenkedő, kirívó csúf szokásokon kellene túltennie magát társadalmunknak. Ez a terjeszkedő nyavalya, e modern rákfene fertőzi az egészséges lársadalmi szervezetet, a vészes baktériumok beleveszik magukat erősen és romboló munkáikat irgalmatlanul végzik. E kinövések okoz ák a nap-nap utáni elrémitó bűncselekményeket, a törvénybe ütköző kártékony manipulációkat, mert a legtöbben úgy akarnak a társadalomban, a társas életben megjelenni, ahogy — módjukban nincs. Többet óhajtanak, mint a mire képesek, többet kell mutatniok, mint a mennyire szerény viszonyaik megengedik. Ez az ut a biztos elzülléshez a legborzalmasabb fertőhöz vezet. Föl kell rázni még idejében a társadalmat mélységes letargiájából. A társadalom egyes rétegein múlik, hogy visszahelyezzék a társadalmi életet arra a magaslatra, mely megilleti a műveltség mai foka a tisztesség és becsületesség révén. A népszámlálás eredménye. Már vannak számadataink a legutóbbi népszámlálásról. A tulajdonképeni Magyar- ország népessége több mint másfél millió lélekkel szaporodott. A természetes gyarapodás szempontjából az eredmény kielégítő lenne a magyar fajt nem tizedelte meg az egyke, a miről annyit vitatkoztak, ankez- tek és írtak az utóbbi esztendőkben. Sót a mágnások, a legfelsőbb tízezrek is érdemesnek találták, hogy foglalkozzanak korunk ezen egyik legnagyobb rákfenéjével és dörögtek az egyke ellen és írtak a magyar faj el néptelenedése miatt. Kétségtelen, hogy az egy gyermek rendszer is hathatósan hozzájárult népünk lassú menetű szaporodásához, de tekintve a népszámlálás eredményét, mely száraz ridegséggel kimutatja, hogy hatszázezernél is nagyobb az a numerus, a mennyivel — szemben az előző tiz év eredményével — Csökkent aránylag népességünk gyarapodása. A népszámlálás végeredménye tehát gyarapodást mutat ki, a születések szánra másfél millióval felül múlta a halálozásokét és felállítva az arányos szaporodás mértékét, a természetes, tényleges eredménynek fél milliónál több lélekszaporulatot kellett volna kimutatni. Hová lett ez a tekintélyes számú félek? A felelet igen szomorú. Ez a nagy tömeg kivándorolt. Mert itthon nem tudott megélni vagy úgy élni, hogy mellette ne kelljen éheznie, fáznia. Népünk elnéptelenedését tehát a mind nagyobb mértékű kivándorlásokban kell keresnünk. A hazai röghöz egy ideig görcsösen ragaszkodik a magyar faj, de a nyomor, a kétségbeesés lassan-lassan érzéketlenné teszi és a kinek van valam'je, nézi, hogy mentse, a mi menthető, a kinek pedig csak két ép keze-lába van, az több reménnyel hagyja el az országot és szerencsét próbál iJegenben. Hiába siránkoztak tehát mágnásaink, óriási földek hatalmas urai, hogy a nép pusztul, vész az egyke folytán, s mindkevesebb lesz azok szama, kik a földet munkálják, mert az öregek kidülnek és fiatalok nincsenek. Holott a fiatalok még idejében mennek Amerikába. A gazdag nagybirtokosok vagy nem akarták meglátni, vagy nem látták a tényleges elnéptelenedési okokat, mert ha látták volna és őszintén szivükön viselték volna a magyar nép sorsát, tudtak volna segíteni rajtuk. És ha megszűnt volna a kivándorlási ok, ha itt is megtudtak volna élni azok a szegény emberek, az egyke rendszer — mint elnéptelenedési ok — magától elesett volna. Munkát adjunk a népnek, kis földet, hogy azt munkálja családjával és ha egy kis birtokon munkálkodhatik, úgy lesz betevő falatja és nem fog gondolni a kivándorlásra. A népszámlálás szomorú eredménye foglalkoztassa az illetékes köröket, hisz legutóbb is szó esett a holt kéz felszabadításáról, talán ebben az irányban lehetne valamit tenni, s ez által ezer meg ezer családnak jutna munka, kenyér és hajlék. A magyar nép csak a végső szükségben szokta elhagyni hazáját, ha idehaza tisztességes munkát kap, soha nem fog gondolni a kivándorlásra. HÍREK. Kiagyalás. Nagysomkut nagyközség kéviseiő testületé ma délután 2 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a községháza tanácstermében, melynek tárgyai a következők : 1. A községi pénztári, községi közmunka és különféle alapok 1910. évi számadásának megvizsgálása és tárgyalása. 2. A kórházi 1910. évi pénztári számadásának megvizsgálása és tárgyalása. 3. A járda építéséhez szükséges 120 000 kor. kölcsön tárgyalására határidő kitűzése az 1886. évi XTII. t. c. 110. J-a értelmében. 4. A községháza és községi vendéglőépületeken szükségessé vált javítások eszközlése iránti intézkedés. 5. A községháza, községi vendéglő és népkert kerítéseinek jo karba hozatala iránti intézkedés. 6. Veisz József he ybeli lakosnak adó és községi adók fizetése alóli telmentése iránti kérvénye. 7. Dr. Hirsch Gyula és társai kérvénye a csolti és vágóhíd utca sarkán egy utcai lámpa felállítása iránt. 8. Sebők János illetőségének tárgyalása. 9. Finkelstein Mihály illetőségének tárgyalása. 10. A tenyészbikák és kan tartására megtartott árlejtés eredményének bejelentése, 11. Silberman Lajos telepedé»! engedély iránti kérvénye. 12. A pribékfalusi-csolti és nagynyi- rerí vicinális utak hozzájárulási összegének megállapítását tartalmazó határozatok kihirdetése. 13. A közgyűlést megelőzőleg 24 órával még beérkező ügyek és indítványok tárgyalása. Elhanyt pflspók. Erőss Lajos a tiszántúli ref. egyház püspöke szombaton reggel meghalt Debrecenben. UJ oráótanáesos. A földmivelésügyi miniszter Gábor Sándor nagykárolyi kir. lőeidómérrököt erdötanácsossá nevezte ki. VJ pénzintézet • vidéken. Hagymás- láposon, hagyrnásláposi takarékpénztár cég alatt 100 e/er korona alap őkevei a mult hő 21-én részvénytársaság alakult, melynek igazgatója Salamon Ferenc ottani birtokos, ügyesze dr, Bírna Samu ügyvéd lett. A pénztár n fi iódését a napokban megkezdi. Helyiérdekű vonatok fúziója. Három év előtt a tóvárosi Agrárbank átvette a szatmár-nagybányai a nagybánya-felsőbá- nyai, a nagykároly-somkuti, a szatmár-erdődi és a szatmár-bikszádi vasutak elsőbbségi részvényeit. Ezek közül csak a szatmár- nagybányai üzeme volt jövedelmező, a többi meglehetős kedvezőtlen eredményeket produkált A múlt évben az Agrárbanknak az volt a terve, hogy az apró vállalatokat összeolvasztja s egységes vezetés mellett hasznot hozóvá alakítja. A terv azonban a szatmár-nagybányai vicinális törzsrészvényeseinek ellenkezésén meghiúsult. Azóta az Agrárbank megegyezett az összes érdekeltekkel s igy a fúziónak ma misem állja Útját. A fúziót már a közel jövőben tartandó rendes közgyűlésen ki fogják mondani. ■sntmárvármegye népesség«. A népszámlálás eredményei szerint vármegyénk népessége ma 361.030 lelek, tiz év előtt 340.680 a sz porodás tehát 20.341, vagyis 6 százalék. Oraságos vásárok vármegyénkké* Április 7-en Hagymasláposon, 10 én Fehér- gyarmaton, Nagykárolyban es Szinérváral- ján, 11 én Aranyosmegyesen és Erendréden, 13 án Erdődön és K'rálydarócon. Ipari munkások Jntalmasása. A debreceni iparkamara öt 10 koronás és hat 50 koronás jutul nat tűzött ki mindazon ipart és kereskedelmi munkások számára, akik egy helyen 15, illetve 5 évig egy huzam- ban működtek. Pályázati határidő május.— Ugyancsak e kamara két, 100 koronás dijat is kitűzött önállósulni kívánó iparosok részére. Hitéridő május 15. flsatmárnémetl város lakossága 26881 - ról 34.643-ra szaporodott vagyis 7762 le- | lekkel, '1,-ban 28 9 -kai. Földrajzilag véve tehát a dolgot az egész megye lakossága Szatmárral együtt 395.673. Vagyis keres- | számban négyszázezer.
