Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-02 / 14. szám

2 KÖVÁRVinfiK. április 2. ott is tekintélyes a munkanélküliek száma; de meg igen előkelő egyének se tartóz­kodnak semminemű jóravaló, tisztességes munkától. Nem restel végül az ilyen kiván­dorolt — ha hozzá jut — munkát vállalni, pincérkedni, lépcsőt sikálni, cipőt tisztítani Amerikában, hol semmi se arcpiritó, meg­bélyegző, ami becsületes munka, hol nem nézi le egyik a másikát, hisz maguk a leg­nagyobb milliárdosok, a dollárok osztályai is a legalacsonyabb sorsból küzködték fel magukat komoly munkával, szívós akarattal és kitartással. Hány oly hir járja be hazai lapunkat, hogy egy-égy inteili ensebb foglalkozású égvén, mint pl. jegyző, szolgabiro, maga­sabb állású hiva alnok, nagykereskedő ide haza nem boldogulván, oda künn mindennel megpróbálkozott, amivel hazájában nem merészkedett volna foglalkozni, félvén a társadalom, az ösmerösök, a környezet csúfolódásaitól, elítélésétől és kerülésétől. Hiába ezen erősen kiéktelenkedő, kirívó csúf szokásokon kellene túltennie magát társadalmunknak. Ez a terjeszkedő nyavalya, e modern rákfene fertőzi az egészséges lársadalmi szervezetet, a vészes baktériumok beleveszik magukat erősen és romboló mun­káikat irgalmatlanul végzik. E kinövések okoz ák a nap-nap utáni elrémitó bűncse­lekményeket, a törvénybe ütköző kártékony manipulációkat, mert a legtöbben úgy akar­nak a társadalomban, a társas életben meg­jelenni, ahogy — módjukban nincs. Többet óhajtanak, mint a mire képesek, többet kell mutatniok, mint a mennyire szerény viszo­nyaik megengedik. Ez az ut a biztos elzülléshez a leg­borzalmasabb fertőhöz vezet. Föl kell rázni még idejében a társadalmat mélységes letargiájából. A társadalom egyes rétegein múlik, hogy visszahelyezzék a társadalmi életet arra a magaslatra, mely megilleti a műveltség mai foka a tisztesség és becsü­letesség révén. A népszámlálás eredménye. Már vannak számadataink a legutóbbi népszámlálásról. A tulajdonképeni Magyar- ország népessége több mint másfél millió lélekkel szaporodott. A természetes gyara­podás szempontjából az eredmény kielégítő lenne a magyar fajt nem tizedelte meg az egyke, a miről annyit vitatkoztak, ankez- tek és írtak az utóbbi esztendőkben. Sót a mágnások, a legfelsőbb tízezrek is érde­mesnek találták, hogy foglalkozzanak ko­runk ezen egyik legnagyobb rákfenéjével és dörögtek az egyke ellen és írtak a ma­gyar faj el néptelenedése miatt. Kétségtelen, hogy az egy gyermek rendszer is hathatósan hozzájárult népünk lassú menetű szaporodásához, de tekintve a népszámlálás eredményét, mely száraz ridegséggel kimutatja, hogy hatszázezernél is nagyobb az a numerus, a mennyivel — szemben az előző tiz év eredményével — Csökkent aránylag népességünk gyara­podása. A népszámlálás végeredménye tehát gyarapodást mutat ki, a születések szánra másfél millióval felül múlta a halálozásokét és felállítva az arányos szaporodás mérté­két, a természetes, tényleges eredménynek fél milliónál több lélekszaporulatot kellett volna kimutatni. Hová lett ez a tekintélyes számú fé­lek? A felelet igen szomorú. Ez a nagy tömeg kivándorolt. Mert itthon nem tudott megélni vagy úgy élni, hogy mellette ne kelljen éheznie, fáznia. Népünk elnéptelenedését tehát a mind nagyobb mértékű kivándorlásokban kell ke­resnünk. A hazai röghöz egy ideig gör­csösen ragaszkodik a magyar faj, de a nyomor, a kétségbeesés lassan-lassan érzé­ketlenné teszi és a kinek van valam'je, nézi, hogy mentse, a mi menthető, a kinek pedig csak két ép keze-lába van, az több reménnyel hagyja el az országot és sze­rencsét próbál iJegenben. Hiába siránkoztak tehát mágnásaink, óriási földek hatalmas urai, hogy a nép pusztul, vész az egyke folytán, s mindke­vesebb lesz azok szama, kik a földet mun­kálják, mert az öregek kidülnek és fiatalok nincsenek. Holott a fiatalok még idejében mennek Amerikába. A gazdag nagybirto­kosok vagy nem akarták meglátni, vagy nem látták a tényleges elnéptelenedési oko­kat, mert ha látták volna és őszintén szi­vükön viselték volna a magyar nép sorsát, tudtak volna segíteni rajtuk. És ha meg­szűnt volna a kivándorlási ok, ha itt is megtudtak volna élni azok a szegény em­berek, az egyke rendszer — mint elnépte­lenedési ok — magától elesett volna. Munkát adjunk a népnek, kis földet, hogy azt munkálja családjával és ha egy kis birtokon munkálkodhatik, úgy lesz betevő falatja és nem fog gondolni a kivándor­lásra. A népszámlálás szomorú eredménye foglalkoztassa az illetékes köröket, hisz leg­utóbb is szó esett a holt kéz felszabadítá­sáról, talán ebben az irányban lehetne va­lamit tenni, s ez által ezer meg ezer csa­ládnak jutna munka, kenyér és hajlék. A magyar nép csak a végső szükség­ben szokta elhagyni hazáját, ha idehaza tisztességes munkát kap, soha nem fog gondolni a kivándorlásra. HÍREK. Kiagyalás. Nagysomkut nagyközség kéviseiő testületé ma délután 2 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a községháza tanácstermében, melynek tárgyai a követ­kezők : 1. A községi pénztári, községi köz­munka és különféle alapok 1910. évi szá­madásának megvizsgálása és tárgyalása. 2. A kórházi 1910. évi pénztári szá­madásának megvizsgálása és tárgyalása. 3. A járda építéséhez szükséges 120 000 kor. kölcsön tárgyalására határidő kitűzése az 1886. évi XTII. t. c. 110. J-a értel­mében. 4. A községháza és községi vendéglő­épületeken szükségessé vált javítások esz­közlése iránti intézkedés. 5. A községháza, községi vendéglő és népkert kerítéseinek jo karba hozatala iránti intézkedés. 6. Veisz József he ybeli lakosnak adó és községi adók fizetése alóli telmentése iránti kérvénye. 7. Dr. Hirsch Gyula és társai kérvé­nye a csolti és vágóhíd utca sarkán egy utcai lámpa felállítása iránt. 8. Sebők János illetőségének tárgyalása. 9. Finkelstein Mihály illetőségének tár­gyalása. 10. A tenyészbikák és kan tartására megtartott árlejtés eredményének bejelen­tése, 11. Silberman Lajos telepedé»! enge­dély iránti kérvénye. 12. A pribékfalusi-csolti és nagynyi- rerí vicinális utak hozzájárulási összegének megállapítását tartalmazó határozatok ki­hirdetése. 13. A közgyűlést megelőzőleg 24 órá­val még beérkező ügyek és indítványok tárgyalása. Elhanyt pflspók. Erőss Lajos a ti­szántúli ref. egyház püspöke szombaton reggel meghalt Debrecenben. UJ oráótanáesos. A földmivelésügyi miniszter Gábor Sándor nagykárolyi kir. lőeidómérrököt erdötanácsossá nevezte ki. VJ pénzintézet • vidéken. Hagymás- láposon, hagyrnásláposi takarékpénztár cég alatt 100 e/er korona alap őkevei a mult hő 21-én részvénytársaság alakult, melynek igazgatója Salamon Ferenc ottani birtokos, ügyesze dr, Bírna Samu ügyvéd lett. A pénztár n fi iódését a napokban megkezdi. Helyiérdekű vonatok fúziója. Három év előtt a tóvárosi Agrárbank átvette a szatmár-nagybányai a nagybánya-felsőbá- nyai, a nagykároly-somkuti, a szatmár-erdődi és a szatmár-bikszádi vasutak elsőbbségi részvényeit. Ezek közül csak a szatmár- nagybányai üzeme volt jövedelmező, a többi meglehetős kedvezőtlen eredményeket pro­dukált A múlt évben az Agrárbanknak az volt a terve, hogy az apró vállalatokat összeolvasztja s egységes vezetés mellett hasznot hozóvá alakítja. A terv azonban a szatmár-nagybányai vicinális törzsrészvé­nyeseinek ellenkezésén meghiúsult. Azóta az Agrárbank megegyezett az összes érde­keltekkel s igy a fúziónak ma misem állja Útját. A fúziót már a közel jövőben tar­tandó rendes közgyűlésen ki fogják mon­dani. ■sntmárvármegye népesség«. A nép­számlálás eredményei szerint vármegyénk népessége ma 361.030 lelek, tiz év előtt 340.680 a sz porodás tehát 20.341, va­gyis 6 százalék. Oraságos vásárok vármegyénkké* Április 7-en Hagymasláposon, 10 én Fehér- gyarmaton, Nagykárolyban es Szinérváral- ján, 11 én Aranyosmegyesen és Erendréden, 13 án Erdődön és K'rálydarócon. Ipari munkások Jntalmasása. A deb­receni iparkamara öt 10 koronás és hat 50 koronás jutul nat tűzött ki mindazon ipart és kereskedelmi munkások számára, akik egy helyen 15, illetve 5 évig egy huzam- ban működtek. Pályázati határidő május.— Ugyancsak e kamara két, 100 koronás di­jat is kitűzött önállósulni kívánó iparosok részére. Hitéridő május 15. flsatmárnémetl város lakossága 26881 - ról 34.643-ra szaporodott vagyis 7762 le- | lekkel, '1,-ban 28 9 -kai. Földrajzilag véve tehát a dolgot az egész megye lakossága Szatmárral együtt 395.673. Vagyis keres- | számban négyszázezer.

Next

/
Thumbnails
Contents