Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
január 8. KŐVÁRVIDÉK. 3 ős jögonc a „Pátrival* a diszkardot Abdul Che- tininek Koustántinápolyb i át is adta. Ezen elvitézbatatlan kedve«, értékes, elösme- rést és figyelmet, a török (Softák) ifjúság avval viszonozott, hogy Abdul Cherím jóvoltából, a török muzeumban badizsákmánykéut kerlilt, drága és értékes rCorvinákatu visszahozta Budapestre! Ott ősi erekjénk kincses házában a Nemzeti Mu* zeomban az itt elparentált Sitils Gyula nevéhez fllzötten, az akkori egyetemi magyar ifjúság nemes felbuzdulásának zálogaként el Is helyezte! Ugyan ezen alkalomkor díszítette fel Abdul Clierim a „Pátri“ széles mellét a török „Medzsid renddel,“ mely ötét most, végrendelkezéseire» hűen a föld alá is elkísérte. — Legyen könnyű a föld feletted, melyen sajátos elveidért oly nehezen boldogultál. Pályázatok bírósági állásokra. A szatmári kir. törvényszék elnöke a nagy- somkuti járásbírósághoz telekkönyvvezetői, továbbá az erdödi és fehérgyarmati járásbírósághoz irnoki állásokra pályázatot hirdet. Uj lap Nagykárolyban. A Rölcsey- nyomda kiadásában, Rédey Karoly felelős szerkesztése mellett, »Nagykároly és Érmellék« cim alatt egy uj lap indult meg városunkban pártonkivüli politikai programmal. Megjelenik hetenként egyszer: szombaton. Előfizetési dija évi 8 korona. Ez már a hetedik nagykárolyi újság. Járáhogyott sorozást torrezet. Az 1911. évben Szatmármegyében tartandó katonai fősorozás tervezete, az illetékes katonai hatóság jóváhagyásával ellátva, most érkezett vissza az alispáni hivatalhoz. A jóváhagyott tervezett szerint a sorozások a jövö évben a következő napokon lesznek megtartva: A csengeri járásban: március 3, 4-én. A nagysomkuti járásban: március 16, 17 és 18-án. Az erdódi járásban : március 20, 21, 22, 23 és 24-én. Nagykároly városban: március 31-én és április 1 én. A nagykárolyi járásban : április 3, 4, 5, 6 és 7-én. A szinérváraljai járásban: április 10, 12 és 18-án. Nagybányán: április 20 és 21-én. A nagybányai járásban: április 22, 24, 25 és 26-án. Felsóbányán: április 28 és 29-én. A mátészalkai járásban: március 11, 13, 14, 16, 17 és 18-án. A szatmári járásban március 24-én. IJj indóliír. Nagykárolyban. Régi óhajuk teljesedett be a nagykárolyiaknak. A kereskedelmi miniszter megengedte egy uj indóház építését. A költségekre ugyan csak 360,000 koronát engedélyezett, de ezzel szemben elrendelte, hogy legkésőbb 1911. év tavaszán az építkezéshez fogjanak hozzá. A károlyiak deputációja tehát nem járt eredmény nélkül a miniszternél. Pályázat postamesteri állásra. Szakállasfalván január 6-ikl lejárattal posta- mesteri állásra pályázat van hirdetve. A sürget# kérvény illetékmentessége. A közigazgatási bíróság humánus határozatot hozott a napokban. Kimondotta ugyanis, hogy az ügyfélnek a pénzügvigaz- gatósághoz intézett azon kérvénye, amelyben illetékügyének elintézését sürgeti, nem tekinthető kedvezményt kéró beadványnak, mely egy korona bélyegilleték alá esik, hanem az, mint a már első ízben bélyegmentesen beadott kérvénynek pótlására benyújtott ujabbi kérvény az illetéki díjjegyzék 14. tételének p) pontja a’apján bélyegmentes. Rákosi Viktor uj regénye indul meg Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjában, a Jó Pajtásban az újévi számtól fogva. Ugyanebben a számban a Vaskapu f«lé indul uj utazásnak Magyar- ország legmulatságosabb utazója, DörmögŐ Dömötör, a hírneves mackó s ugyan furcsa körülmények közt megy vele vidám uti- társa, Hörpentó bátya. Újévi verset ebbe a számba Ábrányi Emil irt, más verseket Lampérth Géza és Benedek bácsi, elbeszélést Szemere György és Molnár Ferenc, kedves képet rajzolt Moldován Béla, Zsiga bácsi a Belvárosban sétáltatja körül az olvasót, Elek nagyapó jókedvű mesét mond. Egy másik mese a jószivü csigákról, mulattató tréfa, a Xis Kiónika rovat aktualitásai, tréfás eset Misikéről és Gyurkáról, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészilik ki a rendesnél jóval terjedelmesebb szám tartalmát. A „Jé Pajtás“ előfizetési ára: negyedévre 2 kor. 50 fill., télévre 5 kor., egész évre 10 kor. Az előfizetési pénzek a kiadó- hivatalba küldendők, Franklin-Társulat, Budapest, IV., Etyetem-utca 4. A piaci drágaság enyhítése. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a jövő évi költségvetésbe 400,000 koronát vett fel arra a célra, hogy a városok közélelmezési berendezéseinek létesítését, vagy azoknak javítását támogathassa. Az élelmi szer drágulása nagyrészt a városi piacok szervezetlenségének és berendezkedni hiányának tulajdonítható. A miniszter tárcája ezen uj hiteléből elsősorban és legsütgő- sebben az állatvásárok berendezését fogja támogatni. A jövőben vágóhídi célokra fel- hajtatott állatokat elkülönítik, a tenyész és egyéb tenyészállatoktól. És így az eladót és vevőt könnyebben összehozzák. A vidéki városokban olyan épületeket emelnek és berendezkedéseket letesitenek, hogy a fogyasztás cé;jaból Összegyűjtőit romlandó élelmi szerek ideiglenesen minél kisebb költséggel raktározhatok legyenek akként, hogy az élelmiszer készletek meg ne romoljanak és igy a romlás vagy az áru minőségének csökkenéséből eredő károktól az eladók megóvassanak, Ezekkel az intézkedésekkel a városi élelmezést olcsóbbá akarják tenni és egyúttal javitani js. Milyen legyen a Jé kereskedő ? Egy newyorki kereskedő Írja e uuáesot iiatal kere»- kedók számára: „Viseld üzletedben a jólét látszatát. Viselkedj gavallérosan alkalma/.ottaiddal s vevőiddel szemben. Légy nyájas és mosolyogj. Öltözködj jól, mert a jól, öltözött ember a prosperáló ember benyomását teszi a az ilyentől az emberek jobban szeretnek vásárolni. 8 mintán áldozatokat boztal ■ faradságot fordítottál arra, bogy a vevők az üzlet belsejébe kerüljenek, rá ne szedd azokat, Ha valaki panaszkodik, tedd jóvá hibádat. 8 ne tedd csupán beszéddel; elégítsd ki. Légy gavallér e tekintetben. Ébreszd benne azt a gondolatot, hogy te vagy a legegvenesebb ember, akivel valaha dolga volt. Csiuálj belőle eleven hirdetést az üzleted számára. A vevőkör megtartására olyan alkalmazottakra van szükséged, akik udvariasak. Az udvariasság olesó s eunek hiánya költséges. Hogy az alkalmazottak a vevőkhöz udvariasak legyenek, a főnöknek is udvariasnak kell lennie az alkalmazotakkal szemben. A főnöknek nincs jogában elvárni az alkalmazottaktól a vevők iránt való udvariasságot, ha ö nem udvarias az alkalmazottakkal szemben. Ha a főnök valamely uap nem érzi jól magát, ha mogorva s nem képes az üzletbe jönni azzal, hogy az alkalmazottaknak nyájas arccal .jó reggel“ t kívánjon 6 nem képes nyájas maradni egész napon át, akkor sokkal jobb lesz. ha otthon marad arra a napra. Az alkalmazottak sokkal jobban vezetheti*, az üzletet ily napon nála nélkül, mint vele. Maradjon otthon, játszón akármit, de ne a bolondot Durva szavak s mogorva ábrázat ragadósak. Ez átragadhat az alkalmazottakra is s úgy bánhatnak a vevőkkel, amint ő velük bánik a főnökük.“ S végül hozzáteszi a kereskedő : „Addig ne önnálló- sited magad, mig nincs annyi pénzed, hogy hirdetésre ugyanannyit tordithass, mint amennyi az üzleti tőkéd.“ „Háztartás“ — a háztartásban, Tizenhét év alatt bebizoryosodott, hogy a „Háztartás“, amely Urainé Hentaller Lilly kitűnt szerkesztésében jelenik meg, szinte nélkülözhetetlen támogatója és tanácsadója a magyar háziasszonynak. A „Háztartásiban minden van, ami a magyar háziasszonyt érdekli. Harmincöt rovata kizárólag a házzal, konyhával, éléskamrával, gazdasággal, kerttel, baromfiudvarral stb* foglalkozik. Hasznos és fölötte tanulságos cikkeit szakemberek Írják, A lapban van divat, kézimunka, gyermeknevelési rovat is, továbbá novella, regény, vers. A „Háztartás“ egyedül áll a maga nemében. Erről bárki meggyőződhetik, aki a szerkesztőségtől (Budapest, VII., Aréna ut 68) mutalványszámot kér. Előfizetési árai: egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Allainhívatalnokok, lelkészek, tanítók, jegyzők olcsóbban kapják. Leopold Gyula az .Altalánes Tudósitó“ szerkesztője és hirdető vállalat tulajdonosa Budapesten 15 év óta fojt ki agilis tevékenységet, hogy a sajtó és hirdetők érdekét összeegyeztesse. Bátran állítható, bogy Leopold vállalata nagyban hozzájárult. hogy a reklám Lazánkban is hatásosan fejlődjék, hogy a kereslet és kínálat legkéuyclme- sebb és legolcsóbb közvetítője minél jobban befolyásolja a versenyt. Tudják ma már az üzletek, vállalatok, hogy az állandó, ügyes és észszeiii reklámozás emeli hírnevüket, növeli forgalmukat, gyarapítja vagyonukat. Nem oly könnyű azonban a sikeres reklámozás ; nagy gyakorlat, tudás, intelligencia szükséges ehhez. Tudomásunk szerint Leopold Gyula nagy aparátussal dolgozó irodája kitünően felel meg hivatásának és nagy bizalomnak örvend, miért is nemcsak a legnagyobb magyarországi, hanem a legelőkelőbb külföldi 'eégek is állandó üzletfelei, mert kiváló szakértelemmel, felülmúlhatatlan pontossággal, odaadó lelkiismeretességgel és szolid árak mellett eszközöl hirdetéseket, reklámokat úgy az összes bujapesti és vidéki, mint a külföldi lapokban és naptárakban. Főmunkatársak : Dr. Olsavszky Gyula és Ackermann Béla. Laptulajdouos : BARNA BENŐ. 3S£©gkts.Tr©,„ A Kövárvidéki népbank r. t. Nsfyssukutea. 1911. Jannár 17 én délatán 2 érakor az intézet helyiségében tartandé I. évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletév eredményéről. 2. Az első üzletévi zárszámadás és mérleg bemutatja, a felügyelő bizottság jelentése és a nyeremény felosztása iránt határozat hozatal. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvény megadása. 4. Négy felügyelő bizottsági tagnak 3 évre való megválasztása. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. Esetleges indítványok. Az igazgatásig.
