Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

2 KŐVÁRVIDÉK. február 26. Íi ■ ................1 ' 11 ■- 1 — ' em e’ését, még pedig a következő for­mában. A jelenlegi 160.000 korona alaptőke felemeltessék 240.000 koronára és pedig aként, hogy minden régi részvényes két részvénye után egy újat jegyezhet. — A kiviteli módozatot az igazgatóság külön indítvány alakjában fogja megtenni. Kap­csolatosan a zármérleg és nyertségfelosz- tási tervezet elfogadásával, kérjük az alap­tőkének 240.000 koronára való felemelését az ajánlott formában és ehhez képest az alapszabályok 5. §-a következőké? módo­sulna : »a társaság alaptőkéje áll 2400, szóval kettőezernégyszáz darab névre szóló ötven forintos, illetőleg egyszáz koronás egyenértékű készpénzben befizetett részvé­nyekből^ A többi maradna az eredeti formában. A 30-ik §-nál az első bekezdés igy módosulna: „Az igazgatóság, mely áll 2 tagból, három évre választatik a köz­gyűlés által; e 2 tag közül kilencnek ok­az évközi 2511 kor. 89 fill, dotátióval együtt 17.978 kor. 07 fill, fog kitenni. Kérjük a tisztelt közgyűlés*, hogy a felügyelő bizottság jelentésének meghallga­tása után a lefolyt 27-ik üzletévre vonat­kozó zárszámadást, valamint az ajánlott nyereség felosztást elfogadni s az alaptőke felemelésére vonatkozó indítványunkkal együtt határozattá emelni szíveskedjék, és a felmentvényt úgy a felügyelő-bizottság­nak, mint az igazgatóságnak megadni mél- tóztassék. Ezután Pücz Ede felügyelő bizottsági tag a felügyelő-bizottság jelentését ol­vasta fel. Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések, továbbá a zármérleg a közgyű­lés által teljtartalmulag elfogadtattak, ennek alapján sz igazgatóság és felügyelőbizott­ságnak a múltra nézve a felmentvény meg­adatott, s a nyereség felosztására vonatkozó tervezet határozattá emeltetett. vétlenül meg kell választva lenni, a másik két igazgatósági tagsági hely betöltetlenül is maradhat.“ Ezután őrömmel jelenthetjük, hogy for­galmunk állandó emelkedést mutat, mely körülmény az intézet irányában nyilvánuló változatlan bizalomnak a jele. Tiszta nyereség. 1909-ben volt 33.215 kor. 58 fill., 1910-ben volt 33,112 kor. 88 fill., 1910-ben kevesebb 102 kor. 70 fill. A kimutatott 33.112 kor. 88 fill, tiszta nyereséget, a következőleg javaso juk fel­osztani : 1. A tisztviselő végkielégítési alapnak 31.706 koronáuak 5 százaléka 1.585 kor. 30 fillér. 2. 1600 darab részvény után osztalék á 12 kor. 19.200 kor. 3. Jótékonycélra az igazgatóság ren­delkezésére 1.000 korona. 4. Rendes tartalékalapnak 10.000 kor. 5. Átvitel az 1911 -ik évre 1.327 kor. 58 fii!., összesen 33.112 kor. 88 fill. Eszerint a rendes tartalékalap a ka­pott 10.000 korona dotációval együtt most már 140.036 koronát, a veszteségi alap szeretve hitte magit, pedig ha tudta volni . . . Míg a leányka kitartó hűséggel várta a boldog pillanatot, a várt i(jj lepkeként száHt egyik virágtól a másikhoz, esapodár játékot Űzve velük, nem törődve az otthon maradottal. A levelek lassan elmaradoztak. A szépséges leánykát halsojtelmek kezdték gyötörni, rendületlen hite megingott, de azért várt türelmesen, várt addig, a tűig maga meg nein győződött a kegyetlen valóról. Kétségbe volt esve, de fájdalmát leküzdötte, és hirtelen elhatározással egy érdemesebb ifjúnak nyújtotta kezét. A hűtlen vőlegény később belátta, hogy olyan virágot, mint elhagyott menyasszonya, sehol sem talál. Útnak indult elhagyott arájához, őszinte meg­bánással szivében : hiszen a nők mindent meg tud­nak bocsátani . . . A mikor az édes emlékű házhoz közeledik, zeneszót hall. Lakodalmat ülnek. Vérző szívvel, könnyező szemekkel vette észre, hogy már, késő . . . * 4 * Késő éjjeli órákban duhaj mulatozás zaja haitik a vendéglő ablakából. Folyik a bor, vígan hangzik a dal, röppen n goudftiLn szó. Az igazgatósáé:, felügyelóbizottság és tisztviselőknek fizetései, a múlt évi fizeté­seknek megfelelőleg állapíttattak meg. A közgyűlés következő tárgya az alap­tőke felemelése volt. Többek hozzászólása után az alaptő­kének 240 000 koronára való felemelése határoztatott el, olykép, hogy minden rész­vényes két régi részvénye után egy újat jegyezhet. E határozatnak megfelelőleg az alap­szabályok 5-ik §-a. következőleg módosítta­tott: ,A társaság alaptőkéje áll 2400, szó­val kettőezernégyszáz darab névre szóló ötven forintos illetve egyszáz koronás egyenértékű készpénzben befizetett részvé­nyekből “ A 30-ik §. módosítását a közgyűlés a vezérigazgató indítványára mellőzte. A mérlegben szereplő leírásokat a köz­gyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Mán Lajos vezérigazgató indítványára a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy a részvényosztalékok kifizetése már a köz­gyűlést követő napon megkezdhető. Több tárgy nem lévén, az elnök ur ő méltósága a közgyűlést berekesztette. Hajnal feló a vig zajba jajveszékelés vegyíti. Hangos zokogással keresi egy hü eseted urát a ' uiulatozók között. Itt vagyok mi kell ? Uram kérem jöjjön haza azonnal, a nagysá­gos asszony nagyon rosszul érzi magát. ltégi nóta. — Ez nem vonz haza. Újat húz­zál. Különben takarodj innen, és mondd meg as­szonyodnak, hogy iszom az egészségére, talán jobban lesz. — Érdet ? Cigány húzzad ; nekem olyan asszony kell , . . A szolga megvető tekintettel méri végig urát, sarkon fordul, és eltávozik. Isten bocsássa meg vétkedet mormolá még- egyszer hátratekintve, és rohant az orvoshoz, ki- i vei nemsokára a beteg ágyához érkezett. Szegény asszonyt édesanyja tartá karjaiban, ntagáboz ölelve. Már alig volt élet benne. Az orvos gyakorlott szeme rögtön észrevette a nagy bajt. I Gyöngéden vévé ki az anya karjaiból, s vissza fektette párnáira. Mit tegytlnk doktor ur? kérdé a kétségbe­esett anyu. Asszonyom, nyugodjék meg a sors rendelke­zésében leánya halott, szivszélhüdés érte. Az anya ájultun rogyott a kihűlt tetemre. HÍREK. Osziute fáldalommal vet* Jur» rátér. tm{ tudomásul, hogy ismét kidttlt az élők sorából egy kiváló férfiú. Élete deléu érte utói a kérlelhetetlen halál. Vancsfalvi Jura Péter oklev eles gyógyszerész, dombrádi gyógytár tulajdonos, ki 3 évig kíizsé- gltuk lakója is volt. e hó 3-án üoiuhrádon elhunyt. Igen rokonszenves kedves ember volt. A merre megfordult, mindenütt szerették. Jósága és vallásossága közmondásossá vált. Életének legnagyobb öröme a jótékonyság gyakorlása volt. Az elhunyt közeli rokonságban állott a Mán és Olsavszky családokkal. — Olsavszky S'inonné az elhunytban édes testvérét siratja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alolirottak fájdalomtól megtört szivvel tu* dat ák, hogy a felejthetetlen jó férj, apa, gyermek és testvér, váncsfalvi Jura Peter gyógyszerész fo­lyó évi február hó 3-án este 8 órakor, áldásos életének 43 ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele és rövid szenvedés után az Urban elhunyt. A megboldogult földi maradványai február hó 5-én d. u. 3 órakor föguak a dombrádi sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat a dombrádi róni. kath. templomban február 6-ón reggel 9 óra­kor fog a lelki üdvéért az Egek urának beiuutattatni. Keit Dombrád, 1911. év február 3-áu­Áldás és beke poraira ! üzv. Jura Pétcrné Gruman Ilona neje. Anyja: özv. Jura Janosné Szaplonczay Antónia. Anyósa : özv. Gruinau Károlyné lí. Uram Terézia. Gyeime- kei: Jura Józsika, Jura Micike. Jura János, Jura Gyurika. Fogadott leánya : Birner Viktória. Test­vérei: Olsavszky Simonné Jura Ilonka, Szilágyi Zoltánné Jura Mária. Áldott legyeit az emléke! Őszinte igaz részvétünk enyhítse a mélyen sújtott család mérhetlen fájdalmát. Kinevezés. Vármegyénk főispánja Dr. Simon Miksa helybeli ügyvédet a helybeli állami elemi iskola gondnoksági tagjává nevezte ki. KSzgyttlés. Nagysomkut község képviselő testületé ma délután 3 órakor a községháza tanács­termében rendkívüli gyűlést tart. Főbb tárgyai az önálló gazdasági ismétlő iskola felállítása tárgyú­ban kiküldött bizottság javaslata és a községi elöl­járóság indítványa egy kir. közjegyzői állasnak községünkben való rendszeresítése tárgyában. Gézfttrdé Xagysomkuton. Mint mérv­adó forrásból értesüllluK egy gőzfürdőnek közsé­günkben való felállításával komolyan foglalkoznak­A gőzfürdő ugyanis részvénytársasági alapon volna létesítendő. Ezen terv megvalósulását előnyö­sen és nagyban előmozdítaná azou körülmény, ha a helybeli pénzintézetek nagyobb mennyiségű rész­vényt jegyeznének. A halott csendet egyajtórugás zavarta meg. A mámoros férj rontott be, de egy pillanat elég volt arra, hogy józansága visszatérjen, a halat hideg lelielletc Ichütülte pezsgőtől forró vérét. Megtörve zokogta: már késő . . . * 5 * Szerény jó magaviseletü bankhivatalnok a sikkasztás súlyos gyanúja alatt áll. Hiábavaló mentegetőzése, hiábavaló esküje, meg van bélyegezve örökre. Elhidegül tőle mindenki. Régi jó barátai elkerülik, hivatalnok társai megve'ik. Kétségbeesésében öngyilkossá lesz. Halálát követő napon véletlenül kiderül tel­jes ártatlansága. Volt barátai, tiszttársai, ismerősei koporsója köré sereglenek, hogy megadják a halottnak az elégtételt. A lapok foglalkoznak vele, sajnálkoznak az ifjn tragikus sorsa felett­Temetésen megjeleuik a város apraja nagyja. Kétségbeesett édes anyja jajves/.ékelve kiséri utolsó támaszát végső útjára, s látva az impozáns részvét megnyilatkozást kezeit tördelve sóhajtja keservesen: már késő ■ • . Gyepár.

Next

/
Thumbnails
Contents