Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

■ métől. A gyermek fellázadhat szülei ellen, de a viszonyt, mely a gyermek és szülő között létezik, meg nem semmisítheti. Az élet majd sok szenvedés árán visszakérty- szeriti a gyermeket a szülőhöz. Krisztus szeretettől áthatott tanítása nélkül eltéved a civilizatio, erejét veszti a társadalom és életirányát az egyén. Krisztus a forrás. A tudomány kielégítheti az értelmet’ de a szív rejtelmes mélyeit csak a vallás töltheti be, mely szeretetet hirdet, mely egyedül ad békét a jó akaratú embernek, értéket és tartalmat az életnek. És az évek eltűnnek, a századok el­enyésznek az idők forgatagában, a küzde­lem és szenvedés végig kiséri az emberi­séget az élet utján; de a múló idők enyé­szetén, a viszontagságok zűrzavarán át, szivet-lelket örömre keltve, tér vissza éven- kint a szeretet ünnepe, a világ megváltó­jának születés napja: karácsony. Öröm van mindenütt. Bár ez az öröm állandó lenne a magyar nép körében s a küzdelmes jelen után boldogabb lenne a jövő. decomher 24. _______________________________ Ep testben ép lélek. 1 Kinek nem volna legbensőbb óhaja erősebbé lenni, ki az, ki manapság egyik vagy másik a testet gyöngítő bajban ne sínylődnék ? Valóban csekély azok száma, a kik napjainkban teljesen egészségesek és még csekélyebb azoké, kik tényleg erősek is. Az életmód összhangzata a kultúra je­lentékeny fejlődése következtében meg van zavarva, mert túlságosan sokat foglalkozunk manapság a szellemmel és annak ápolásá­val és figyelmen kívül hagyjuk a test fej­lődését; ez pedig okvetlenül megboszulja Ép így ne hág- ja az ember magát valamely haragos tekintettől megíélemlittetni. Nem szabad higgadtságunkat elveszteni, különösen oly körülmények között, melyeken változtatni nem áll hatalmunkban, mert minden panasz, sajnálkozás, sápitozás: haszontalan erö- vesztesség. Nem szabad evvel a drága időt elfecsérelni, hanem meg kell tenni minden lehetőt az önuralom, a higgadtság, nyugodtság megtartására. Melyik hajós bi/.ná magát olyan kormányosra, aki vész idején a helyett, hogy az iránytűt tanul­mányozná. és a kormánykereket forgatná, jajgatva szaladgál a parancsnoki hídon. Biztos fellépés és magatartás kell, hogy az ember lelkét uralja, a féle'ein, bátortalanság min­dent elront, inig a bátoiság félistenné teheti az embert. Nézd az élet, a történelem nagy példáit nézd Napóleont az arcolei hídon ! — és tanulj meg bá­tornak lenni. A féléukség gyakran túlzott önkényeztetés hői ered, nehogy vissza tetszést keltsünk, ked­vezőtlenebbül hiráltássuuk meg mint ahogy azt hiú­ságunk óhajtaná. A bátortalanság leküzdésére oly emberek tár­saságát kell keresni, akiknek fellépése biztos, el­fogulatlan és egy bizonyos az, hogy a barátságos magatartás a legjobb eszköz a bátortalanság le­küzdéséhez. Légy vidám, derűs; < Ha az ember minden szomorú, nyomasztó, lehangoló gondolatot visszaszorít, akkor csak }vi- dóm önbizalmat keltő jó és kedves goudoiati k özöulik cl öntudatát. magát. A természet törvényei számunkra elővannak Írva és azokat követnünk kell ; ha pedig azok mellőzése rossz következmé­nyekkel jár, úgy jajgatunk kegyetlen sor­sunk felett pedig bajaink okát önmagunk­ban kell keresnünk. Csak az értelmetlen em­ber mondja a természetet kegyetlennek; az a ki utait és törvényeit életmódjával össz- hangzaíba hozza — elismeri annak igazsá­gos voltát. Megérdemli a büntetést az, ki figyel­men kívül hagyja ama parancsokat, melye­ket a jóságos természet adott nekünk testi egészségünk fentartására és fejlesztésére. Ebben rejlik oka a mai kor szülöttjei testi gyöngeségének, testi és lelki elkorcsosulá- sának, Még nem késő mindama káros be­folyást jóvá tenni, a mit az utolsó évek alatt a kulturmenet egyoldalúságának kell tulajdonítanunk. Ha nem csalnak a jeljk, csak rövid ideig fog tanani és visszatérünk a rendes és helyes útra. Sok tekintetben mar is hozzá fogtak a munkához a múlt hibáit pótolni, mert egyre nagyobb az ér­deklődés a testi sport különféle nemei iránt. Ebben az irányban való nagymérvű haladás csak legújabb keletű. Cht, hol alig i egy pár tucat tornászó volt, ma egy pír száz, sót egy pár ezer van, az úszás, eve­zés, hegymászás stb., szövői az egészséges sport minden neme tetemesen terjedt. A művelődés agyunkat erősen, sok esetben tnleiösen foglalkoztatja, ellenben testizmaink túlsókat pihennek, tudjuk pedig, hogy az eg>ik szerv sikeres fejlődése a másik szervnek hasonló jó fejlődésétől függ. Csoda tehát, ha testünk mozgószervének tlhanyagolasa folytán ingerlékenyek, gyön­gék. sőt betegesek lettünk. Fokozódott izom munka által kellőm gyarapítjuk testi erőinket és szabaddá tes­szük idegeink központjait; azonban figye­__________KÖYÁRVIPEK______________ A ki vidám, annak minden könnyen megy és mindenütt szívesen látott. Smiles azt mondja a „Jellemről“ írott köny­vében. „Jóllehet a vig kedély többnyire veleszliletett temperamentum dolga, de azért mint minden ez is szokás és eltanulható, kiképezhető.“ — Életünket a légjobbá és legrosszabbá tehetjük. Tőlünk fiigg teljésen, hngy az élet nekünk örömet vagy fajdal : mat nyújtson. Mert az életnek mindig két oldala j van, a melyet tetszésünk szerint tekinthetünk meg t. i. egy derült és egy sötét oldala. Hatalmunkban áll, hogy életünk sötét olda­lára ne tekiutsünk és így hangulatunkat módosít­hatjuk. A jó kedély, amit sokan optimisticusnak is neveznek azou alapszik, hogy az ember a szo­morú és gyötrő, fájdalmas képzetek .által nem hagyja magát tyranitáltatni lenyügöztetni, hanem kedvvel lát utána, hogy az élet világosabb olda­lán jó, szép, kedves, örömteljes és biztató vonáso­kat szerezzeu fel. Ha másnak akarsz látszani, mint a milyen vagy : légy vidámabb, mint különben. Kant azt mondja, hogy ha az ember jó kedvű akar lenni, nem kell egyebet tenni, mint vidám képet vágni­A derűs mimikát eszközlő izommozgások, egy­más után idézik fel a vidám gondolatokat. De viszont a vidám gondolatuk is meghozzák a nyájas, derült a'ckifeje/é-t. Képzeteink s-.ük köréből lépjünk ki néha-néha és vessük tekintetűnket a „mieink“-nél nagyobb fájdalmakra, türelmi példákra, igaztalanságokra és ha a kedély igy megnyugszik akkor az akarat is képes lesz erejét helyesen használni. A lélekben felmerülő képzetek, emlékképek gondolatok, mindig hasonló rokon képzeteket, em­lék kép-ket, goldolatokat idéznek fel, ez a képzet lemmel kell lennünk arra is, hogy könnyebb testmozgással kezdjük és igy menjünk át fokonkint erősebbre. A jótékony befolyás tehát a mely izmaink fokozott foglalkoz­tatásában rejlik, félreismerhetetlen. Ámde ez még nem e’ég arra, hogy gyorsan és tartósan jussunk jobb életutra. A művelő­dés által jelentékenyen megváltozott elet módunk, egyúttal táplálkozásunk jobb ápo­lását és ésszerűséget is megköveteli. Ha éber szemekkel kö1 ü'pillantunk, úgy a tár­sadalom minden rétegében számos embert látunk, kiknek arcáról leo'vasni lehet a táp­lálkozás érdemében való helytelen életmó­dot. Vérszegénység, sápkór, gyomor es bé - bajok gyakori és általánosan elterjedt kór­tünetek. Hogvan lehetséges, hogy pl. a jobb módúak gyermekei, dseára az egészséges tiszta levegőnek, a tiszta lakásnak, a nyu­galomnak stb. a fentemlitett koriünetek ál­dozatává esnek ? Ennek okát csakis a he'y- télén táplálkozásban kell keresnünk. Beef-r steak, vörös bor. sonka, vajas kenyér nem gyógyítja a vérszegénységet, a sápkórt, még kevésbbé a különféle gyomor és bél­bajokat, hisz különben a jobb nó luak között az ilyen bajok alig fordulnának elő, pedig még gyakoriabbak, mint az egyszerű nép- osztalyban. Ha az említett jó ételek az egyedüli szerét képeznék, vérünk jó álla­potban való fenntartására ez a középosz- ráiyra nézve, de leginkább az alsóbb nép­rétegekre igazi csapást jelentene. Szerencsére nem igy áll a dolog. A természet nem ke­gyetlen, — igy áll a jelen sorok beveze­tésében is. A fent említett tápszerek ugyan tes'ünknek hasznára válnak, de egyoldalúan alkalmazva nem vezetnek célhoz. Vannak esetek, hogy pl. ideges gyomorgyöngíség vérszegénység, sápkór és hasonló bajok jobbmódu emberek között csak akkor szűn­tek meg, ha azok szokásos táplálkozásukat abban hagyták és egyszerű táplálkozással, ________________________________________2 asso ciatio. Például a lakóházra gondolva eszembe jutnak a szomszédok az utca. Ép úgy vannak az ellentétek is e törvény­nek alávetve. A szegény gazdagságra gondol, a beteg az egészségre. E térvény az akarat győzelmének kivívá­sában rendkívüli horderejű. Ha például valamely kellemeilpo emlékkép merül fel lelkűnkben., igyékezni kell az ezzel kap­csolatos összes emlékképek sorozatú t gyorsan egy másutánban felidézni sorban el addig, inig az ere­deti alap emlékképtől messze eltértünk. Természe­tes, hogy mivel as érzés állhatatosabb, mint a vele összefüggő képzet és igy az.könnyen újból felszínre juthat, szükség esetén e játszmát élűiről kell kez­deni és addig folytatni, míg az érzés — a gondo­latok, associatiok tömkelegében le nem csillapul vagy el nem enyészik. , Harag, nyugtalanság, gondok és hasonló, kellemetlen (affectusok) indulatok, sőt az álmatl ín­ség elleu is ilyen gondolat láncolatoknak mester­séges kiképzése reproductioja és azok erélyes is­métlése. De ‘mindenek felett és minden csak úgy si­kerül, ha bízni tudunk a sikerben. Mindent magadtól ieméli, semmit embertár saidtnl és keveset a véletlentől. Azt a meggyőződést, hogy amit az eniber szándékol, azt végre is tudja hajtani azt nevet- z ü k önbizalomnak. Erről mondja E p i k t e t, hogy „aki avval vért'zve van, azon nem fog ki senki és semmi “ Az ilyen emberek példázzák Schulze alábbi 4 sorát:

Next

/
Thumbnails
Contents