Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-17 / 51. szám
IX. pvfolvam. Naírvsomlaif. 1911. íi'cwifer 17. 51-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. a **'v ElSriietéai ár: Egész évre .... 8 l\ Negyed évre . . 2 K. Fél évre ..... 4 K Egyes szem ára . 20 fillér Főszerkesztő: I>r. Olsavázky Viktor. Felelős szerkesztő : Kama Uenő, Szerkesztőség és uiadóhívatai.-Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK MIKIIÉN VASÁRNAP tinalja őket. És ezek is küzdenek nyomorognak. Szemérmes szegények, mert az elkötelezett társadalmi konvencionalismus nem tűri meg a kopott ruhát, elfordul a kisirt szem, a szomorú arc láttára; az életből csak azt és úgy akarja látni, a mi kellemes üditö és bizalmat adó. összetett kézzel, tanácstalanul áll e tényekkel szemben politikus, szociológus, emberbarát egyaránt. Hall szavakat, hangokat, reformokat, javaslatokat melyek uj működési kört és teret jelölnek ki társadalom és emberek számára, de mindezekből megnyugvást szerezni nem tud, mert a fel- tóiuló gondolatot nyomon követi a »sötét lovas* a gond, a megélhetés nehézsége. A magyar proletáriátus nyomorúságán pedig senki sem javít, helyzetén senki sem segít. HÍREK. Eljegyzés Fodor Jenő fehérgyarmati tanitó — Fodor József helybeli uradalmi gazda fia — eljegyezte Kalydy Gyula — Ilonka leányát Fehérgyarmaton. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága e hó 21-én rendkívüli gyűlést tart Nagykárolyban a vármegyeháza tanácstermében. Magyar proletáriátus. lila: Nagy Zoltán szegedi kir, törv- bi 6. Szomorú adat került e napokban kezünkbe. A budapesti ügyvédi kamara választmányának a jelentése. Ebből a jelentésből olvastuk, hogy 70 közül 31 ügyvédet kellett nyugdijhá^aléfto^miatt felfüggeszteni az ügyvéd gyákorteíföj, Hogy mit jelent ez a tény, althoz ifikgy^t^ßat nem szükséges ;• azt azontmn találj;, n^m felesleges megmondani, hogy a -felfüggesztésnek az oká az volt, hogy a felfüggesztett 31 ügyvéd egyike sem volt képes egy esztendő alatt 120 koronát befizetni, olyan 120 koronát, a melytől jövőre, létezhetése függ. mivel az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjtörvény úgy intézkedik, hogy azokat, a kik két esztendeig nem fizettek járulékot föl kell függeszteni az ügyvédi gyakorlattól. Igazán nem lehet más szavunk e le- tagadhatatlanul szomorú és megdöbbentő tényre, mint mélységes elszomorodásunk a kiáltó nyomor íattára. Aggódó és szorongató érzéssel látjuk és tapasztaljuk a magyar proieiariatus vergődését ebböl az egy tényből is és összefacsarodik a -szivünk,* ha arra gondolunk, hány, de hány szemérmes szegénye van még a magyar intelligens társadalomnak,' a ki éhezve, küzdve, szenvedve vonszolja az élet és megélhetés ternét, kínjait és keresztjét csak azért, mért szellemi munkál, mert napszámba nem állhat, fel nem fogadják, kinézik onnan s talán képtelen is rá. Abban a nagy átalakítási processusban, a mely a társadalmi elhelyezkedés nyomán az egyes élethivatások körében a betevő falatért, az úgynevezett »mindennapi kenyérért* folyik minden bizonyára legszána- lomra méltóbb a szellemi munkásoknak az intelligencia gyűjtő néven ismert proletária- tusnak az a megszámlálhatatlan tömege, á mely letagadhatatlanul gerincét, oszlopát képezi a társadalomnak. A képesítéshez kötött diploma megszerzésének annyi áldozatot, időt és kitartást igénylő évei után ott áll a világban elhagyottan, magára utáltán az, a kit születési előjogok, rendezett viszonyok, összeköttetések nem segítenek elő a kenyér megszerzéséhez. És ha hozzá jut is a sok közül annyi, ez az annyi még nem egésze, telje, összesége mindannyinak, kik egykor, valamikor hittel, reménységgel | és nem kis akarattal pályát, intellektuális” ! alapon nyugvó pályát választottak. Nem a j letörtekröl. elbukottakról, hitük és remé- ! nyűket vesztettekről van szó, hanem a testben és lélekben megedzettekröl, kik az élet megpróbáltatásaival számolni nemcsak, I képesek, hanem erősek is és jellemük, képességük, tehetségük önállóságra praedesA„KőYáradék“ (áreája. Rz akarat ápolása és nevelése, Irta : dr, Olsavszky Viktor. Hodoló tisztelettel ajánlva Római Szent birodalmi széki Teleki Sándor gróf ur ő méltóságának, Schweizenhof 1911. junins hó A bánatnak, a szomorúságnak, a haragnak, a félelemnek,'a türelmetlenségnek szóval az összes kedélybeli affectusoknak meg van a maga közismert, egyénileg különböző megnyilvánulási formája valamely mozgás vagy cselekvésben. Ha ntár most a szenvedély kitörésekor ezeket a mozgásokat vagy cselekedeteket erős akarattal elnyomjak vagy a szenvedélyben felhalmozott energia mennyiséget más iránya, hogy úgy mondjam, elvezető cselekvésre fordítjuk» akkor a kedély! felindnlás meggyengül és végre csendesen eltűnik. Például valaki valamiért haragra lobban, már ökölbe szorította ökleit és káromkodásba, szitokba akar kitörni vagy ütni, törui^ zúzni. Nem! — kiált bens'leg magára és kivesz egy szivarkát, rágyújt, vagy megiszik egy korty vizet vagy kimegy jár egyet vagy elmond egy miatyánkot vagy másra gondol és a haragos indulat eltűnik. Hogy beusőleg nyugodtak legyünk, ahhoz első sorban külső, nyugodt magatartás szükséges. Testünket úgy kell nevelui dressirozni, hogy lelki felinduláskor tenni szokott mimikáit, ge-tusait egyáltalában mozgásait megtudja bármikor fékezni. Minden felindulást el kell rejteni és ehhez szoktatni kell magat az embernek. Meg kell kisérteni visszafojtani a meglepetés, kíváncsiság, kétség, hazug, türelmetlenség, félelem, öröm kifejezéseit, És igy napról-napra kevesebb és kevesebb külső jel togja elárulni a lélekben dúló indulatot, majd végre teljes önuralomhoz jut az ember. Hidegvér és közönyösség! A legnagyobb, gög és kislelküség onnan ered, hogy nem ismerjük, mm neveljük öumagunkat. Aki „akarni“ vágyik anuak kötelessége i n- dulatait, érzelmeit és ezeknek külső megnyilvánulási jeleit uralni tudui. —■ Ehhez nagy ön- megfigyelés, pontos önismeret kell, a mely a legérdekesebb és egyszersmind a legérdekesebb tudomány, mert önmagunkat valósággal megismerni, defiuiálui és meghatározni azt, hogy mivé, milyenné kell leuuünk és ennek elérésére napról napra törhetetlenül igyekezni, ezt nevezzük rendszeres, erkölcsi életnek azaz bölcsességnek. * * * \ Az előbbiekben kimutattuk, bogy a kedély} felindulásokat mily módon lehet testi eszközökkel meggyöngiteni illetőleg visszatartani vagy mozgásra változtatni. _ . . Az érzések azonban nem mindig a való életet reprezentálják és ezért nevezi őket Helmholtz: „Symbole der auszenwelt“-nek. Az érzés, ha meg is szűnt, soha nem veszhet el, mert az minden materiális inger nélkül vissza idézhetjük az öntudatunkba, Aristoteteles is úgy mondta, hogy „Die Vorstellungen sind, so wie die Empfiudungen nur ohne Materie.“ Ahogy a galvanometer mutatja az áthaladó villanyosára™ erejét, úgy. mutatja közérzetüuk is képzeteinknek értékes vagy értéktelen voltát. Sajnos azonban, bogy a galvanometer.sokkal tökéletesebb mérő eszköz közérzetünknél, melyre néha véletlenül jelentéktelen1 dolgok is intentivebbé hatnak, úgy, hogy azokat túlbecsüljük. Minden érzet és képzet a relativitás, viszo nyosság törvényeinek van alávetve s ezért függ legnagyobb mértékben az öntudatban előbb jelen volt érzetek és képzetektől. Egészen más az. ba engem szomorúság után lep meg valami kedves hír vagy ha derűs bAngu-