Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

IX. évfolyam. m jf$ Á • ~édl * Nagvsonikut. 1911. január 29. &J f KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETIÍAP, A „NAGYSOMKUH JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Elffiietéai Ar : Égés* évra .... 8 K legyed ért# . . í K. Fel évra .... 4 K Egyts az»m ára . 20 fillér Főszerkesztő : Ilr. Olianzkf Viktar, Feleld« szerkesztő: Barna Benő. Sierue«t6«ég és kiadéhívatai. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELELIK M11VUE.V VASÁRNAP Az alkoholizmus ellensú­lyozása. A kinek csak egy szemernyi bepillan­tása van a köznép viszonyaiba, az láthatja és tapasztalhatja azt a már-már végzetes­nek látszó állapotot, a mit az alkohol és a korcsma közötte létrehozott. Ha csak két- három évtizedre tekintünk vissza, tapasz­talhatjuk, mert hiszen majdnem szemünk láttára fejlődtek át a viszonyok, hogy a patriarehalis életmód, a nyugodt, higgadt temperamentum, a mely szinte jellemvoná­sát tette a magyar embernek, hogyan vc- dult el. A mi szilaj elem a magyarban volt, a békés időben a rendes társaságból, a magyar emberek közösségéből szépen kisa­játítódon és lett belőle erdei betyár, tiz- megyére szóló zsiványhad. Régente a jó magyar ember gyilkoló eszköze markolatára csak akkor ütött, ha sző volt róla, hogy hazáját vagy nyelvét vagy szabadsagát mentse meg. Máskülönben a templom, meg a család, az eke szarva és az anyafcld voltak az 6 egész világa. Ezeket szerette, ezeket imádta, élt-halt érettök. De haj, azóta nagyot fordult a világ sora. A templomban szentnek tartott min­den ceremónia, a papnak idézetül szolgáló szentirási szöveg, a nagy és tekintélyes egyház, a tudomány nagy és megdönthe­tetlen igazságai ré$gn már nem egyebek mint történeti intézmények és igy a mos­tani életből a tudományok világába vannak száműzve. Mindezek magyarázzák meg az alko­holnak olyan nagymértékben és hirte­len való terjedéséi. Az emberi léleknek szüksége van bizonyos nyugvó pontokra, melyek ha hiányoznak, az emberi méltóság anyagiasságba sülyed. így volt ez a régi világban, a hol még nem ismerték a pá­linkát, de tudatában vo.tak már a kábító szereknek, igy a bornak és a hitetlenség olyan következményeke: srült, mint manap­ság. Akkoriban a kereszténység volt az, a mi megváltotta az emberiséget, persze az a kereszténység, a mely az ige hatalmával győzte meg a lelkeket; mostanában is az igének fogjuk köszönhetni, hogy az anya­giasságból kiragadja népünket, de nem a szív, hanem az esz igéjének. Még az előző földművelésügyi kormány számított ezzel, a mikor országossá tette, illetőleg tervezte a népkönyvtárak felállí­tását. De más, jóval fontosabb intézmény­nek meghonosítását elmulasztotta akkori kormányzatunk, nevezetesen azt, hogy a már olyan nagyon gyökeret vert alkoholiz­must szigorú iutézkedésekkel gyöngítse vagy legalább mérsékelje. Angliában is ezek a rendszabályok előzték meg a népművelést. Ottan pl. minden részegnek törzslapja van a hatóságnál és a »részegségben elkövetett tettek soha nincsenek enyhítő, sót éppen súlyosbító körölménynyel bírnak a büntetés kiszabásánál. A vasár- és ünnepnapok nem arra valók, hogy dáridót csapjanak a korcs­mában, hanem igenis, hogy a hét fáradal­mait kipihenjék. Ilyen intézkedések nálunk is szüksége­sek, ha oda akarunk jutni, hogy népünket a zülléstől, a magyarba hússá és vérré változott, de könnyen elfajulható nemes erkölcsöket a jövö nemzedék számára meg­mentsük. A vasárnap, ha az áhitat számára meg nem menthető, akkor adjunk neki kárpótlást a tudás segítségével. Világosítsuk fel a népet, ösmerje meg a földet, melyen lakik, ösmerje meg a saját törvényeit, szó­Ä ^Kovárvidék” (áreája. Légyott. Irta: Szerafin Elemér. Kia városkánk kellemes arcú szép bariton hangú bonvivánt ev. luth. káplánja költői pózba vágván uiagát jó hangsúlyozással olvasá fel egy illatos rózsaszín levélke tartalmát, a Tihamérnál össze gyűlt baráti körben. Imádott Béláin ! Remegve írom neved, (mely­hez hőén szeretett édes lényed fűződik) e néma papir lapra a helyett, hogy beszédes ajkadra illeszt­hetném, hosszú néma csókba fejezni ki, mennyire kedves e név s mennyire imádottam vagy te nekem .. Szeretlek ! Lelkem egész melegével vágyódá­som teljes hevével íeláldozóau, hlitn és igazan . . . Hapci!!!... Talán nem hiszed ? íme olvasd kérlek, inondá Béla Tihamérnak ! . . . Sőt megvagyok győződve, hogy szóról szóra úgy van, mint olvasód, de ez émelygő Bázisok es az illat mely leveledből árad a közel múltban olvasott levélkében is szerepelt. Vau zsebkendőd ? Barátom, no sérteges! Rossz vicceid, nem idő és alkalomszerűek ! Furcsa! Én zsebkendőd kértem 1 Nincs nálad ? Itt van! mit akarsz vele ? Nó látod 1 Ugyau az az illat mely leveleid sorozatából m'indaunymor kiérzik, vau zsebkendő­dön is. Legalább is kiilöuös ! Tes-sék ! ? Igen-igen! Leveleid stílusa abban a szerelmi ömlengések tultengése és illata, egy főre, egy pa­tikára, egy kézre vallanak, s a g/euge kacsok alig tia nem a te lapos körmeidhen végződnék. Latty! Tihamér! ! Fiuk ! Mi akar ez lenni ? Kialtá méltatlankodva Béla zsebre vágván az elébb olva­sott levelet. Nos igen ! Végtére is elég a te izetlen, ízlés­telen és üres dicsekvéseidből válaszolt Tihamér! Kikérem .... Semmit sem kérsz ki, hanem lásd be, hogy férfiasságod rovására esik ez, es mi, — szoros ba­ráti körünkben, arra kérünk, hogy lovagíatlan modorodon e téren, annál is inkább változtatnál, mert; ellenkező esetben kénytelenek leunöuk ba- ntségadat nélkülözni! Hm ! És ti kedves barátim szintén igy véle­kedtek '{ kérdezé Béla megütközve ? Néma fejboliutasa a többieknek adá tudtára egy véleményüket Tihninérral ! Szép! Köszönöm! Tehát ti engeinet egv üres fejű dicsekvő, pökhendi fráternek tartotok ? Nő jó! Legközelebb tényekkel fog,un beigazolni, csak hogy meggyőzzelek benneteket, mily helyte­lenül Ítéltetek, midőn ily szigorú kritikát gyako­roltatok fölöttem ! Mig e szavakat mondá gyorsan öltözködött s köszönés nélkül távozva, hecsapta az ajtót. A folyosón azonbsn már fütyörészett s az ablak alatt midőn el mene, már mosoly ült, arcán, kedélyesen pedergetvén, lágyan hajló szőke ba- jusszát. Gyerekek? Mit hisztek, mit fog most Béla cselekedni, kérdé Tihamér barátait ? TüzSn, vizen s minden poklokon át, egy kaland után nyargalni, hogy bebizonyítsa az ő té­velygése ellenében — szerinte — a mi tévedé­sünket, monda Laci a tartalékos huszár föhaduagy. Egy eszmém van fiuk ! Halljuk ! Halljuk ! Tihamért! Bélát jó útra kellene téiiteui. Igen derék, kellemes fiú, s ha e gyengéjéről le szoktatjuk Karácsonyi és újévi vásár megkezdődött. Barabás A. és Társa utóda cégnél, ahol a legújabb costüm kelmék, blúz és pongyo'aszövetek, selymek, bársonyok, birchet és flanelek, kretonok, jäger alsó ruhák harisnyák, ruhadiszek dús választékban kaphatók, előirt árakból 10 koronán felüli vásárlásnál 10°|# árengedmény. F

Next

/
Thumbnails
Contents