Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-05 / 45. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „N AGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGY LET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ülifizelé»! ár: Pgési ívre .... 8 K Negyed évre . . 2 K Fél ívre ... 4 K Egyes esem ár* . 20 8llér Főszerkesztő: Dr. OlaavNzky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Kenő. sseruessiSsíg és ki»dóhív*ui. Nagysomkut,Teleki tér 384 HKIiiJKIiElIK VASÁRMAI* életűnk, különösen, ha uj dolgokat akar produkálni, a munkásokkal nem mehet semmire. És ez a kérdés megérett ma már odáig, hogy az elmérgesedett helyzetre való tekintettel a munkaadó nem is lehet abban a helyzetben, hogy magán segítsen. Hiszen ha egy-két munkaadó megkisérlette is tudatlan munkásait, tisztán műszaki szempontoktól vezetve, kioktatni, az ilyen helyzetek esetén a közben már más helyeken előzőleg fölhalmozódott méreg elegendő volt ahhoz, hogy ne lehessen jogos bírája ennek az afférnak. Más megoldásra van itt szükség, l^ell hogy legyen a munkások és munkaadóktól függetlenül egy olyan fórum, ahová azokat az eseteket, a melyeket a munkásság személyes averziónak szeret feltüntetni, de amelyek valójában a nevelés hiánya és hatalmaskodó hajlamainak vegyületeből születik, meglehessen felebbezni. Nem szakegyleti bíráskodás kell nekünk, mert az nehézkes, hosszadalmas és sokszor egyoldalú is. Nekünk egy gyorsan működő, hogy úgy mondjuk műszaki bíróság kell, amely a maga nagy tekintélyével és tudományos jó ártatlanságával megállapítaná, vájjon jogosult volt-e adott esetekben a munkásság vagy a munkás arra, hogy munkaadóját faképnél hagyva, keresményét követelje. Majd ha ez a bíróság melynek olcsó és könnyen kezelhető voltát Méltatta egy nő U1 némán félig alva Épp úgy néz ki azegény, mintha meg vóu halva. Beteg fia mellett virrasxt kimerülve sem tudom eléggé hangsúlyozni meghozva ítéleteit, redukálná az állítólagos sérelmeket az egyszerű tudatlanság eseteire — és ha majd ott standé pede, mikor a bizonyítékok szét nem szórattak melegében rendszeresen megszégyeniíettnék a munkás, — akkor lehetne arról is szó, hogy a munkás tömegek leikébe belecsöpögtethessük azt, hogy bennünket nem az ö érdekeinek kicsinylése vezet. A mi társadalmunk nagyon hamar fölismerte a munkás kérdés veszélyes voltát és nem fukarkodott az intézményekkel. Eltekintve attól, hogy a kivándorlást megakadályoznia nem sikerült, illetőleg, hogy az Amerikában kitanult és polgáriasuk ©lenieket nem tudtuk hazaédesgetni és itthon szervezni, — a munkás jóléti intézményeket olyan nagyarányuan valósítottuk meg, hogy szinte túllőttünk a célon. Túllőttünk annyiban, hogy segítettük megerősíteni azt a hitet, hogy a munkás ma a legnagyobb hatalom ebben az országban. Ezt tetőzi még az a tény, hogy a inávnál a mühelyi munkás olyan helyzetbe jutott, amilyenben, ha áz ellenszolgáltatás mértékét vesszük, talán nincsen az egész világon. És ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a munkásság egyenesen azt hiszi, hogy ez utóbbit például a vasúti sztrájkkal erőszakolta ki, továbbá ha nézzük az elmúlt esztendők politikai csecsebecséit, amiket igen nagy magasságból hullatnak a munkásság ölébe, akkor nagyon elérkezettnek látszik az idő arra, hogy egy kb hűvös légáramlatot bocsássunk abba a forró, elbizakodott légkörbe, amely ma a legjobbakat is fojtogatja. A/ cl bizakodott munkásság. Az elmúlt húsz-harminc esztendő, de különösen az utolsó tiz hozta « mi munkásainkat abba a helyzetbe, hogy lerázva kiszolgáltatott helyzetük terheit, szervezkedtek és bizonyos döntő szerepre tettek szert. Nem lenne igazságos, ha azt mondanék, hogy nem volt erkölcsös alap a munkásság szervezésére, mert hiszen előre koncedáltuk, hogy a munkás ezelőtt kiszolgáltatott helyzetben volt; de szomorú tény az, hogy a meglódult tömeg sem érdemeivel és elvi tartalmával, hanem csupán fenyegető súlyával és nagy eleven erejével nyomult, szinte zuhant sikereinek porondjaira. Zuhanhatott volna máshová is. ősz* szezuzhatta volna az ipari munkát, — mint ahogy sok rombolást viit rajta végbe — és összezúzhatta volna önmagát, mint ahogy meg is sebezte. Nálunk képzetlen és belá- tástalan tömegeket mozgatott meg a propaganda és fejletlen zsenge állapotú iparunk tenyészetét támadta meg. Konkrét esetek egész sorozata az, ami kiváltja belőlünk a keserűséget, hogy ma Magyarországon a munkással— értem most már az ipari munkások egész összeségét — nem lehet rendelkezni. Mindent jobban tud a munkaadónál és a vezető műszaki kőzeg- né*. Tanítást nem fogad el. Tanulni sem akar. A műszaki nagyvilággal érintkező ipari Ä „Kővárvidék“ tárcája. Járvány. * A ki megsztlletik annak meg kell halni Senkit 8em lehet e földön murasztani L De ba hirtelen jön mikor ki eeui várja Kinosabbau mardos a fájdalom árja, [ Pedig de sok aziret faesart össze kéjjel , De sok boldogságot znzott szerte széjjel Hirtelen lecsapva könyört nein ismerve Hitet, reménységet, mindent tönkre verve. Utón útfélen les áldozatra várva Előtte egy kapu egy ajtó since zárva A hová betéved gyilkol egyre másra Mit sem ad a ezivettépő jajgatásra. BeDéz & holdvilág egy kis ház ablakán Pislogó mécsest iát a szoba asztalán Hiszen már pár napja nem alszik csak ülve Könnyei nincsenek kiszáradtak régen Több ceeppje ballett el mint esillag az égen* Nemrég még jókedvű pajzán volt a gyermek Ma már a kik látják reá sem ismernek Oda az anyának feltett boldogsága Elkervadt hirtelen, mint mező virága. Vézna kis testében élet alig van már A halál augjala soká rá már nem vár Jobb hazába viszi hol niucs kiu s fájdalom Emléke marad csak s egy néma sirhalom. Hogy vagy édes fiam ? szólj anyádnak egy szót Hiszen ajkad eddig olyan beszédes vöt De a gyermek hallgat nem hall több szót tőle Itt hagyta örökre angyal lett belőle. Egy fekete felhő szalad a hold elé Befedi egészen, nem láthat lefelé Jobban jár ba elmegy mintha ott maradna Mert ha tovább nézné sziva meghasadna. Gyopár. HÍREK. KSzsógi GyOlé*. Községünk képviselőtestülete e hó 29-én rendkívüli képviselő- testületi ülést tartott, mely alkalommal tudomásul vette a törvényhatósági bizottság ama határozatát, a melylyel a járda építésére vállalkozókkal kötött szerződéseket, továbbá az e célra szükséges 120.000 kor. kölcsön felvételét jóváhagyta. Egyben kimondta, hogy a Pesti magyar kereskedelmi bank által megszavazott összeget folyósitatja, a kőlcsőnügy lebonyolításával Barna Benő községi jegyzőt megbízta. Kimondotta továbbá, hogy a nyerendő kölcsönt — annak felhasználásé g egyenlő részekben a helyben levő, Kövárvidéki tak. pénztárba, a Chiorana tak. pénztárba, a Kereskedelmi bankba, a Kövárvidéki népbankba és a Magyarbankba helyezi el. Kies vidékünkre lecsapott az átok Szegény kis gyermekek réuns sors vár rátok Járvány alakjában mindenütt megtalál S pusztít kegyetlenül a hirtelen halál.
