Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-01 / 40. szám
2 KŐVÁR VIDÉK október 1. nedvü bogyó, mely szerényen rejtőzködőit nagy levelei mögé a törpe vegyigén. Most előkerült egyik része az asztalra, a másik része, a nagyobbik bevándorol a pincék előtt levő borsajtóba. Odakerül a nagy kádakba, hogy ottan kitapossák a velejét s azulán sokféle szűrés, erjesztés és tisztogatás után asztalunkra kerüljön a »hegy leve.« A sors néhány esztendővel azelőtt haragjában ezt a világhírű terményünket egy alig észrevehető kisbogárnak alakjában veszélybe sodorta. Azt hittük, vége a magyar bornak, mert csakugyan olyan pusztításokat végzett a filoxera, nogy a saját borszükségletünket is idegenből, Olaszországból kellett beszereznünk. Hogy a gazdasági életünknek milyen fontos tényezője a bortermelés, arra nézve olvasóinkat felesleges kioktatni, hiszen bárki is tudhatja, hogy a gabona ez képezte fő kiviteli cikkét az országnak, hogy az ezért befolyt pénzen tudtunk csak valamelyes ;part teremteni itthon a mely csekély mértékben bár de mégis hozzájárult sok egzisztenciának a kenyeret adásához. Egy évtizednél tovább sínylettük meg a természet csapását, de hála a Gondviselésnek és hála népünknek a szőlőtökéhez való meleg és odaadó ragaszkodásának, mégis ott vagyunk, hogy most évről-évre megújulhatnak a régi idők kedélyes és vigszüreíei, a melyek ha gyományos vigassággal töltik el a hegyek szölőtermöderekát. A világhírű Hegyalja megint csak ontja nedűjét. Aszuboráért a világ minden tájékáról igyekszenek a vevők, hogy eláraszszák vele a legmagasabb méltóságok innepi asztalait. Ez a nedv szerte viszi széles-e világba a magyar föld áldott voltának hírét. Tudja meg a külföld, hogy Árpád népe boldog hazájában él, melynek van még ezen kívül sok ki nem aknázott kincse, miket azonban ennek a földnek lakói csak akkor aknázhatnak ki, ha megfelelő eszközök is állanak rendelkezésükre. Ezen eszközök közül pedig elsősorban áll magyar népünknek önbecsülése. Tudnia kell a magyarnak, hogy nemcsak a földjében van még sok az emberiség javára válható bankót, mint a póstán ? Világért nem adná ki a kezéből . . . így tépelodött, küzdött, szenvedett Cinóber Mátyás még huszonnégy óráig, aztán fogta magát, elment a rendőrségié s bejei« ntette, százkoronás bankjegyet talált az Audrássyuteu s nyomban át is adta. —• Látja, ez derék dolog, szólt a rendőr- tisztviselő. Ön szegény embernek látszik, de becsű letes. S kezet fogott Cinóber Mátyással, leültette, erről-amarról diskurálni kezdett vele. Cinóber tűkön tílt. Hát nem lesz vége a kálváriájának? Nyílt az ajtó s egy töpörödött, öreg asszony tipegett be. — Nagyságos ur, azt hallom, megvan a pénz* 0, hát nem strázsáltam itt hiába két napig ! A rendi í tisztviselő átadta az asszonynak a bankót. —•Ez az, ujjongott a néni. Még úgy van összehajtogatva, ahogy én csináltam. Két esztendeig hordtam a szivem főlőtt. Köszönöm édes uiaui köszönöm, hálálkodott Cinóbernek. Ez némán távozott. Vad fájdalom markolt a szivébe. Tehát a százkoronás nem volt hamis! Igazi jó pénz volt, ami váltható, kiadható cserélhető ! . . . Az utcára érve nekidőlt egy lámpaoszlopnak és keservesou sirt. terméke, hanem magában a magyar jellemben is van annyi megbecsülheletlen vonás, melv felszínre kerülhet, ha keEő ulmuíalás kellő erély és kel ö é-z vezetése alá jut. Nem kellene pusztulnia, vecznie ennek a népnek, nem kellene évről-évre mindna- gvohb számban Amerika felé vándorolnia, ha megvolna az országban az az ipar, mely foglalkoztathatná őket, mely kenyeret adna nekik. Ám ne térjünk ki olyan területekre mik nem a jelen cikk keretébe tartoznak. Szóljunk még egynéhány szót a borbehozatalról, erről az országos csapásról, mely tetemes pénzünket, a verejtékkel megkeresett munkaértékönket viszi kifelé ebből a hazából. Adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy ezidén ió szüretünk lesz a mi még nem egyensúlyozza ugyan a másoldalon történt mezőgazdasági vereséget, de lagalább enyhít valamit az országos nagy csapáson. Gondüző jó borocska mellett pedig könv- nvebb lesz elfeledni majd ennek az esztendőnek sok mindenféle buját-baját. A borbehozatal ellen azért is kell állást foglalnunk, mert ezzel sok féle hamisított bor kerül az országba, a mi azután azért is veszedelmes mert ezen a példán okulva, sok magyar kereskedő is hasonló módon gyarapítja majd üzleti tőkéiét. HÍREK. Királyi kitüntetés. A király a személye körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Illés Olivér Szatmárvármegyei árvaszéki ülnöknek sok évi buzgó szolgálata elismeréséül a Ferecz Józseí-rend iovag- kereszljék adományozta. Kotcmgyanu* helyről érkezett e hó 21-én Salamon l/.sák helybeli lakos, a kit megfigyelés végett a községi elöljáróság a vasúti állomásló! egyenesen a járványkórházba számíttatott és őrizet alá vette. A mennyiben pedig az illetőn koleragyanus tünetek nem mutatkoztak fertőtlenítés után e hó 26.án elbocsájtatott. Tölgy és bükk makkeladás. Az Óbozin- tai 293 kát. hold, a fehérszéki 188 hold, a gyökeresi 475 kát. hold és a láposbá- nyai, misz'bányai 4538 kát. hold kiterjedésű kincstári erdők makktermése f. évi október 6 án d. e. 10 órakor Nagybányán a nagybányai m. kir. íőerdőhivatal helyiségében nyilvános árverésen elfognak adatni. Szüreti táncmulatság, A helybeli polgári olvasókör ma este szüreti táncmulatságot rendez, a melyre kiadta a következő meghívót. A »Nagysomkuti Polgári Olvasókör« 1911. évi október 1-én (vasárnap) a Kovács-féle nagvvendéglöben jótékonycélu zártkörű szüreti mulatságot rendez melyre kívül címzett urat és családját tisztelettel meghívja e rendezőség. Belépti-dij: szemé- lyenkint 1 kor. 60 fill., család-jegy (3 személy) 4 kor. A szüreti mulatság az egyesület helyiségéből kiindulva, diszfelvonulással este kezdődik. A mulatság sorrendje: 1. Csőszleányok és csőszök felvonulása. 2. A hegyi törvények kihirdetése. 3. Szüretetés (szőlő- lopás). (A büntetés 10—50 fillérig terjed.) 4. Csőszleányok és csőszök tánca. 5. Általános tánc. A vármegyei gazdasági kiállítás e hó 21-én nyílt meg Szatmáron. A megnyitó ünnepség népes és emelkedett színvonalon állott. A díszközgyűlést Teleki Géza elnök nyitotta meg lelkes beszéddel, melyben minden érdemet elődeire hárított, üdvözli a kiküldötteket és vendégeket éljenzések között, A kormány nevében l(azy államtitkár, az Omge nevében Szilasy Zoltán főtitkár mondott erre köszönetét. Ezután leleplezték Károlyi György gróf, Vécsey József báró. Domahidv Sándor elnökök olajfestésü arcképét és pedig Csaba Adorján, Böszörményi Emil, Falussy Árpád beszéde kíséretében, majd Damokos Andor olvasta föl az egyesület ötven éves történetét. Erre Teleki elnök egy még szebb beszéd kíséretében a kiállítást megnyitóba s a vezetők és kiküldöttek sorra járták a pavilonokat s mindent megtekintettek. Kiválóan szép a bányászpavilon, hol többek között egy 72000 koronás darab aranyat is lehet látni. A háziipar, az iparcsarnok, a Vécsey-paviion, az erdészet, a virágkiállítás igazán bájos, szóval szép az mind és gazdag, annyira, hogv érdemes volna napokig tanulmányozni. Itt látjuk, milyen gazdag ez a mi vármegyénk. A kiállítás megnyitása után a Kossuth- kioszkban diszebéd volt, melyen a vármegye, város és az ország előkelőségei közül mintegy 200-an vettek részt. Az első köszöntőt Teleki Géza gróf mondotta a királyra, a másodikat Böszörményi Sándor a kormányra, a harmadikat \{azy államtitkár Teleki elnökre, Falussy az Omge-re, Szilasy Z. a vármegyei gazd. egyesületre, Vajay a vármegyére, fyeresztszeghy Teleki Gézára, llosvay alispán Szaímár városára és annak polgármesterére, Kelemen Samu Szentkirályi Tivadar ipar- és keresk. kamarai elnökre. S ezenkívül még számos más fel- köszöntő is volt. Tűz egy üzletben. Silbermán Lajos helybeli férfi divatüzletében e hó 22-én este 7 óra tájban tűz ütött ki. Az oltást megnehezítette azon körülmény, hogy avas rol- lóval zárt üzletet csak jó sokára lehetett erőszakosan kinyitni, a mennyiben tulajdonosa azelőtt egy órával eltávozott a községből és az üzletét bezárta. Teljes áruraktára és berendezése a tűz martalékává lett. Ennek kára állítása szerint 30.000 korona. Az oltás következtében kárt szenvedtek még Jakab Salamon háztulajdonos 1500 kor., Jakab Sándor 150 kor., Illés Ferenc 100 kor. Az üzletben elégett áru és az épület biztosítva volt. A gyors segédkezésnek köszönhető, hogy az épület tetőzete le nem égett. A tűz oka gondatlanság, valószínűleg egy eldobott égő szivar által keletkezett. öngyilkosság. Tibii Pável 54 éves kisfentősi lakost e hó 24-én este fél 8 órakor a kisfentősi erdőben felakasztva és meghalva találták. Tettének oka ismeretlen, Izraelita ünnepek. Szemtember 23 án és 24-én ünnepelték izraelita porgártársaink az újév ünnepét. A bibliai kor kezdetétől számított 5762-ik évbe ekkor léptek át. Október 2-án lesz az u. n. hosszunap. Ezt a napot tartjók a legnagyobb ünnepnek, mely napon a hívek böjtölve imádkoznak egész nap a tempiombau. Hogy ítéljen a bíróság ? A nagybányai festőmüvésztelepen két évvel ezelőtt Jakab Zoltán itteni születésű festő Steinfeld Andor ottani kereskedőtől négyezer koronát kért váltóra kölcsön. A kereskedő nemsokára fölháborodással értesült arról, hogy
