Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

2 K Ő V Á R V I D ft K szeptember 24. szálait, hogy a női szív mögött megereszt­hetjük karunk társadalmának minden érve­rését. A nőről egyidőben úgy nyilatkozott Strindberg munkáiban, hogy annak semmi szin alatt nem kell megadni azokat a jogo­kat és követeléseket, melyeket mint igénye- | két az uj kórhoz támaszt. A nő természet- í töl fogva gyönge és mint ilyen egyszersmind j hamis is, alattomos is. Ha egyenjoguvá vál­nék a férfivel, akkor ravaszsága erejével megtenné azt, hogy felszínre kerülne, meg- honosittatna az ö tulajdonságait, a melyek nem egyebek, mint hiúság, kétszínűség, hí­zelgés. A világ úgy ilyen szellemi indikékok alatt fejlődnék és természetesen visszafej­lődnek, vagy a mi még rosszabb, ferdén fejlődnék. Az uralom vagy a fanatizmus és sok más olyan önző és emberieden ér­zés, a mit indító ok gyanánt mutathat fel a história, mind különb annál, ami elvár­ható, ha megadatik a nőknek a teljes jog egyenlőség. Azonban még nem állítható az hogy a nők egyáltalán kizárassanak mind­abból, a mit a férfiak eddig mintegy sza­badalomképen folytattak. Azzal még nem vonul be a társadalomba a női gyengesé­gek egész sorozata és legkevésbé veszik át a férfiak e gyengeségeket azzal, ha orvos­nőket, tanár-kisasszonyokat képeztet az ál­lam. Sőt ellenkezőleg, okszerű beosztás mel • lett egy nagy szabású gazdasági kérdést oldottunk meg ezzel és azt is, hogy a nőket minél inkább eltávolitsuk a férfias termé­szettől és igy szabadabban függetlenül egy­mástól fejlődhetnek ki a nembeli tulajdon­ságok. Ám ez éppen a jelzett két női pályá­ról állítható csak. A nöorvos, ha kiképzi magát gyermekorvosnak, vagy speciálislá- jává válik a női betegségeknek, erre egy nagy kulturmissziót teljesít. A gyermeki szív és a kedély úgyis nagyon sokan a női gyengédséggel a miért nagy hasznot látha­tunk belőle, ha nöorvosok ápoló- és gyó­gyító kezei közé kerül a szenvedő apróság, főleg ha ehhez a gyengédséghez még kellő szakavatottság is járul. Ugyanez áll a ser­dülő leánygyermekekre is. Nekik épp úgy szükségük van női képzelt tanerőkre mint tanárokra a fiuknak kik serdülő korba jut­nak abba a helyzetbe, hogy az elméleti foglalkozás megóvja őket a kicsapongá­soktól. Másmegitélés alá kerül a nőknek ma­gán és köztisztviselői minősége. Az orvosi és pedagógiai pálya még mindig visel ma­gában bizonyos ideális tartalmat a reális kenyérkereseten kívül. De a hivatalnokos- kodás, nevezetesen az a hivatalnokoskodás, a mely csak arra való, hogy vagy magánosok, vagy társaság vagy az állam anyagi gya­rapodásának légyen előmozdítója, az bár­mennyire is szépitgessék a dolgot sohasem alkalmas arra, hogy a nőben valamikép ki- fejleszszék nőiességét. A női lélek finomsága eldurvul vagy legalább is közönbössé válik ideális törek­vések iránt. Nagyon jól tudjuk, hogy csak az intelligenciának proletárjai adják lány­gyermeküket erre a pályára nvilván azért, hogy házastalanságuk esetén legyen meg a betevő falat, de az sem tagadható, hogy ezzel egy egész női osztály fosztódik meg legszebb kincsétől: a nőiességtől. Strindberg erre vonatkozólag azt hi­szi, hogy nem szükséges keresnünk női gyengédségeket. Ezek a gyengédségek nagy követeléseket támasztanak a férfiakkal szem ben. Itt van mindjárt a házasság, melyet boldognak csak akkor tartunk, ha meg­van a házasfelek között a harmónia ? És miből áll ez a harmónia? Nemde ab­ból, hogy becézgetjük egymást és legyez- getjük egymás hibáit. Már pedig a házas­ság boldogsága — Strindberg szerint abból állhat, ha kölcsönösen beismerve egymás hibáit, ezeket elnézzük vagy ezek nyom- vesztésére törekszünk. Ez az igazi rarmonia. A nő igy megmaradhat gyengéd családi objektumnak még akkor is, ha olyan foglalko zasa van, mint a férjének. Ezzel megszűnik az alárendeltsége, valamint az uralomra vágyása. jön senki, ő sem örökölt senkitől. Egyetlen roko­nát, aki eselédellielyező Stumóra Moravicán, utálta* ! Kifizesse a hitelezőit ? A lengyelzsidó szabót, aki j felöltő helyett kaftánt készített neki ? Mo' inolákuét, a kifözőnöt akinél gyomorban szerzett? Vagy Su- initzert, a fogorvost, aki egyszer hamis llrllgygyel kikapcsolta szájából a hamis fogakat s azt mondta, nem rakja őket vissza, amig két részletet ki nem fizet ? Ne n, e fekélyeket szeretett hazánk testén nem fizeti ki. A pénz felét ellumpolja, negyedén j alsó ruhatárát egésziti ki, a többi pénzén pedig 1 cilindert, botot és keztylit vesz, tekintettel a kö- ; zeledö tavaszra. — Lumpolni fogok, lumpolni, ujjongott ma­gában Cinóbor, amikor lefelé ment a lépcsőkön. Elment Monnoláknéhoz, akinek kifőzdéjében már együtt volt a kompánia, hivatali kollégái Kupa és Szigetvári, továbbá Móni; a páliukaltgynök. — El a Truhutumba! rivalt barataira Ci- nóher. Ezek bámulva néztek rá. Móni a jobbkeze hüvelykujját a mutatóujjához dörgölte, ami annyit jelent, hogy „nn, és a pénz !“ Ciuóber gőggel biggyesztette az ajakát. — Azzal ue törődjetek. Csak el ebből a szurdékból. A kompánia felcihelődött. Tíz perc múlva a Truhutum kávéházban voltak. Cinóber mély baj- ! longással üdvözölte Milkát, a szőke kaszirnőt. Első dolga volt, hogy teát küldött neki dupla rummal és citrommal, vajjal és sonkával. Ezt Milka igen szerette. Egy éjszaka tízszer is megismételte ezt a menüt. Hogy miként bírta, annak a jó Isten a megmondhatója. Cinóber megtapogatta az oldalzsebét. Ott duzzadt a tárca s benne a jelentékeny összeg. Söröket rendelt. A társaság koccintott és ivott, Cinóber oda intette csorbatói Csorba Aladárt, a cigányprímást ós nótát rendelt nála. Nyomban fel­csendültek Csak egy kis lány vau a világon méla akkordjai. Cinóber büszkén, boldogan nézett körül. A kollegák, kiknek torkát már két bét óta nem lo­csolta áldott szesz, melegen simogatták a tekinte­tükkel Nem beszéltek, szaporán ittak. Cinóber bele-beledudolt a cigány nótájába s puszta megszokásból kezébe vette az esti lapot, amit a pincér elébe rakott. Lapozgatott s a har­madik oldalon hatalmas, éjfekete cimbetüket látott; Nagy bankóhamisitás a fővárosban. Szá’/koronásgyár a Wesselényi-utcában. Dr. Kühinger fogalmazó nyomon van. Cinóber Mátyásnak tátva maradt a szája. Ugyanúgy, mint amikor besorozták katonának, vagy amikor megtudta, hogy menyasszonya meg­szökött a kávépörkölő intézet tulajdonosával. Nézte, nézte a lapot. De egy betűt nem tudott olvasni. Agyában megindult a kínos gondolatok hömpöiygése. A lelke mélységes mélyén mintha szilaj ordítást hallott volna : ez a te peeked, nyo­morult Cinóber Mátyás 1 (Folyt, köv.) H I R E K. Községi gyűlés Községünk képviselő- testület e hó 17-én tartotta,meg rendes őszi közgyűlését, mely alkalommal a községi elöljáróság javaslata alapián az 1912. évi községi költségvetést a következőleg állapí­totta meg: Bevétel . . . 15.824 kor. 86 fill. Kiadás . . . 33.966 kor. 36 fill. Fedezetlen hiány 18141 kor. 50 fill. A fedezetlen hiány 64 százalék községi pótadóva! lesz fedezendő. Megjegyzendő, hogy ezen összegben benne foglaltatik a járda építésére felvett illetve felveendő 120.000 kor. kölcsöntör- lesztésére szükséges összeg, továbbá a me­gyei telefonhálózatának létesítésére megálla­pított hozzájárulási összeg is. A községi közmunka váltság diiját te­kintettel a változott viszonyokra a követke­zőleg állapította meg: Egy kétfogatu igavonó az eddigi 4 kor. váltságdíjat 5 koronára, i az egyíogatu eddigi 2 korona váltságdíjat ( 3 koronára és három kézi napszám eddigi ( 2 korona váltságdíjat 3 koronára emelte fel. E hó 19-én ismét rendkívüli közgyű­lése volt a képviselőtestületnek, mely alka­lommal tárgyalás ala került a községi szer­vezési szabályrendelet módosítása. A képviselőtestület egyhangú határo­zattal állapította meg a módosított szerve­zési szabályrendeletet, melynek módosítása főként a községi elöljáróság, segéd - és szol- gaszeméiyzet fizetésének rendezésére vona- kozik. Kemélhetöleg most már a törvény- hatóság is jóváhagyja. Dr. Pap Kornél és társai kérvényét a járda meghosszabitására vonatkozólag ez időszerint téljesithetőnek nem találta a köz­gyűlés. Egyben kimondotta, hogy a járdának meghosszabitása és a tervben megállapított vonalak megváltoztatása tárgyában beérkező kérvényeket figyelembe venni nem fogja, mert ilyen körülmények között a járdára előirányzott összeget megfogja kétszerezni a felmerülő költségtöbblet. Végül jóváhagyta a közgyűlés a kór­házi élelmezövel megkötött szerződést. Gyilkosság. Trif Nucné szül. Pap Má­ria szakállasfalvi asszony e hó 17-én reggel 2 és fél éves fiát elmezavarában egv vas- ruddal agyonütötte, úgy hogy az pár órai kínlódás után meghalt. Néprelkelósi szemle, A népfelkelési ellenőrzési szemle a községházánál október 18. és 19-én fog megtartatni éspedig 18-án a nagysomkuti, csolti, kővárgarai, jeden, magyarberkeszi körjegyzőség községeiben tartózkodó népfelkelőknek. Október < 9-én pedig ugyancsak Nagy- somkuton.a kovási, szakállasfalvi, hagymás- láposi, nagynyiresi, kövárhosszuialusi és pribékfalvi körjegyzőség községeiben tar­tózkodóknak. Megjelenni kötelesek az 1868 - 1878. évfolyambeli A) alosztályu népfelkelők. A szemle kezdete d. e. fél 8 órakor. Vármegyei közgyűlés* Szatmár vár- megye törvényhatósági bizottsága október hó 12-éu tartja rendes őszi közgyűlését. Tíli idő Máraiuarosban. Huszt vi­dékén szerdán éjjel erős havazás, majd hóvihar volt. A heves szél miatt a vonatok nagy késéssel közlekedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents