Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

2 KŐVÁRVIDÉK szeptember tO. Sorba velő és sorbasírágyázó gép. Gazdaközönségünknek régi óhaja egy olyan velőgép megszerkesztése a mely nem­csak sorba vet, hanem képes egyszersmind a műtrágyát is ugyanazon sorba szórni a melybe a magot lerakta. Régi óhaja az gazdaközönségünknek főleg azért, mert ha egy ilyen megfelelő gép áll rendelkezésére, akkor a műtrágyát nem kell külön szórni, s igy ettől a költségtől megkímélheti magát. Ennek a kérdésnek megoldásával több gyár már évtizedek óta foglalkozik, s jelen­tek is meg a piacon gépek, a melyek ezen kívánalomnak megfeleltek, de nem jól. Csu­pán legújabb időben sikerült a losonci gazdasági gépgyárnak egy olyan vetögépet konstruálni, a mely ezen kívánalomnak min­den tekintetben megfelel, a mely egy és ugyanazon csoroszlyán szórja le a vetőma­got meg a műtrágyát is, a minek következ­tében használata is tényleg nagy megtaka­rítással jár. Ennek következtében ez a Record II nevű gép nálunk is rohamosan terjed, de főleg el van terjedve Oroszor­szágnak déli részén, a hol másféle vetőgé­pet alig használnak. Mintegy 3—4 év óta dolgozik e gép ! hazánkban mindenütt a legjobb eredmény­nyel, amennyiben azt tapasztalták, hogy a műtrágyával egyidejűleg elvetett vető­magra nincs káros befolyással a műtrágya, hogy a vetőmag csirázási erélye rendkívül nagy, a mi természetes is, mert a gyökér­zet fejlődésére szükségelt nagy mennyiségű tápláló anyag közvetlen közelében van. Azt tapasztalták, hogy a sorba mütrágyázott vetőmag fele műtrágyával ugyanis akkora termést ad, mint a mekkorát a szórva mü­trágyázott kétszer annyi műtrágya után. Vagyis tehát ha szórva 150 k. szuperfosz­fátot alkalmazunk egy h Id földre, nem kapunk nagyobb termést mintha a sorba meglesték leánykája gyötrő lelki fájdalmát. De hét Füredy semmit sem ígért- Hisz, Auuuska olyan tartózkodó volt, akihez hirtelen nem is lehetett a szerelem hangján beszélni. Tehát Filredy semmit sem szegett meg, perfekt zsentlmen maradt, ha most már Bőnkére nézett is úgy. Anuuskából halványodó, mimózia-lelkü, vén leány lett, kinek szive, mint a Tisza virága csak egyszer nyílott. Bősko élte világát, mint ragyogó szép asz- szuny a Füredy oldalau, de az udvarlók seregével körülvéve. Ünnepeltette magát. Divatban volt. 65 mikor a szülei gyors egymásutánban követték egymást a halálba, sziote haragudott a két gyász- évre, mely annyi mulatságtól tartotta vissza. Lehet képzelni aztán, mennyire kelle­metlen volt reá, a folyton hódításra vágyó nőre nézve, mikor egy Időre teljesen vissza kellett vonulnia a társaságtól. Ami más asszonyt legszen­tebb hivatása teljesítése tudatában örömmel tölt el, ót elkeseredésre ingerelte- Szinte dühvel nézte magát tükrében, mikor arc színét megváltozva, alakját elformátlanodva látta. Az ura gyöngédséggel környezte; ha nem is azzal a rajongással, melyet a há'.assag évei fo­lyamán már csuk megtépázva tudott megőrizni a felesége számára. Kiábrándult a hiú és kacér as­szonyból. De nem vesztette ei a reményét: hátha a gyermek megváltoztatja. De reménye mind keves- bedett, mikor az asszony kitöréseit látta az álla­pota ellen. A gyermek csuk terhére volt az urával együtt. Gúnyosan nevetelt, mikor Füredy figyelmeztette, hogy többet törődjek a gyermekével, mint az ud­varlóival. Böske nem volt fegyelemhez szokva. Lelke dacra kelt. Lehet, másként nem lett volna rósz, de uralomra termett és nem tUrt maga felett urulmat. A rége nem lehetett más, mint hogy — elbu­trágyázó géppel 75 kg. szuperfoszfátot hasz­nálunk fel. Tehát 75 kg.-al sorba trágyázott búza 150—300 kg.-al ad nagyobb termést mint a mekkorát az ugyanolyan minőségű, de trágyázatlan talaj ad. Természetes azon­ban, hogy ennek a kevés műtrágyának utóhatása nincsen, mert a növényzet kiéli, kihasználja a foszfor mennyiséget, a mely ilyen módon rendelkezésére áll úgy annyira, hogy abból a következő évre semmi sem marad. A ki tehát Rocord I!-vel vet, az minden magot vessen műtrágyába, mert azon kevés műtrágyát melyet a Rocord Il-ve! vet, minden mag 3—4-szeresen fizet vissza. Ez a körülmény eredményezi, hogy a magyar állami vasutak gépgyárának vezér­ügynöksége által forgalomba hozott Record II nevű vefőgép hová tovább általánosan kezd elterjedni, dacára annak, hogy nem tartozik az olcsó vetőgépek közé. Használatánál különösen nagy gond fordítandó arra, hogy a vetőmag teljesen száraz legven, a mikor a vetőgépbe kerül, mert ha a páctól nedves, akkor a műtrá­gya rátapad a magra, s csiraképességét károsan befolyásolja. Ha ellenben a vető­mag száraz, nem tapádhat hozzá a mű­trágya, földrészecskék jutnak a mag és műtrágya közé, s ennek következtében a mag nem juthat érintkezésbe tömör műtrá­gyával, s igy a mag csiraképességének nincsen ártalmára a műtrágya, hanem ellen­kezőleg rendkívül gyorsan fejleszti azt, s bizonyosan nagyobb termés eredményeket juttat érvényre. A ki tehát a jövőben akar vetőgépet beszerezni, az minden esetre vegyen Rocord Il-ot, ha másként nem, hát próbára, s meg fog győződni, hogy ezen gép után nagyobb termés eredményeket érd mint a közönsé-' séges vefőgép után. kott. Megfeledkezve mindenről, csak azért, hogy a férje szemrehányó tekintete s a gyermeke elől me­neküljön : egy éjiéi megszökött a szeretőjével. * Mosolygó, harmatos reggel volt. Még ott réz* gett az égi könnyek miliárdja a fűszálak között, mikor Laci ölbe vette pólyás babáját és átment a Porteikyék portájára. Meglelte az utat, pedig rég belepte a fii ; de lelki szemeivel sokszor járt azon az ismerős ösvényen. Oda nyújtotta azt a polyis csöppséget — An- nuskának. Egyikük sem szólt és mégis megértették egymást. Az öreg Portelkyből még kikiabálta régi düh és gördülő székében beveseu kikelt az ilyen be­csempészett nagyapaság ellen, de Annuska pár szóval elcsitította : — Hisz úgy is Laci az apjal # Régi Írások elsérgult lapjai magyarázták meg aztán, bogy a Portelky- és Fáy családok félszáza­dos harcának, mely annyi bánatnak, szenvedésnek, könnynek és veszedelemnek volt « forrása: a mo­sódé volt az oka, aki mind á két családhoz, hol egyik, hol másik udvarházban mosott és a tiszta holmikat a házvezetőnőnek, az nwg a szobaleány- uak adta ki. Ennyi kézen ment át és senki sem vette észre, hogy az egyik ruhadarabon — társaság­ban kimondhatatlan a neve — F. P betű vau és nem P. F betű. De észrevették a férjék, akik éjjelre meg­cserélték az átizadt napi ruhát. Észbe kaptak, hogy a másik hagyta itt az ő asszonyánál és cserébe mást vitt el. Hisz olyankor hirtelen kell öltözködni, elsurranni, mert a szellő Is árulója lehet a tiltott dolognak­Vádolták egymás asszonyait, vádolták egymást és élet-halál bosszút esküdtek egymás ellen. Mikor a rnosóué papirlotubjai közül kiderült az igazság és az asszonyok ártatlansága. már hamu és por voltak ennek a cserének szomorú sorsot élt szereplői és áldozatai. HÍREK. Vármegyei közgyűlés. Csaba Ador­ján vármegyénk főispánja a vármegye tör­vényhatósági bizottvSág tagjait e hó 12-én délelőtt — Nagykárolyba a vármegyehá­zába — tartandó rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. Áthelyezés. A főispán Dienes Sándor csengeri közig, gyakornokot s tb. szolgabi- rót a nagysomkuti főszolgabírói hivatalhoz áthelyezte. Közigazgatási bizottsági ülés. Szat- mármegye közigazgatási bizottsága f. hó 15-én d. e. iO órakor Nagykárolyban ülést tart. öngyilkosság. Egy viruló szépségű 17 éves fiatal leány dobta el magától az életet, rettenetes tettével porig sújtva szeret­teit köztiszteletben álló családot, Szombaton este Szatmáron Vörösmarty-utca 22.számú házban követte el végzetes tettét Gotző Ilonka, bükéi Gorzó Bertalan vármegyei levéltáros leánya. Az öngyilkosság elköve­tése után előhívott Dr. Göbl már csak a beállott halált konstatálhatta. Az öngyilkos leány holttestét Nagykárolyba szállították, hol a város nagy részvétele mellett tegnap délután 5 órakor helyezték örök nyuga­lomra. — A tragikus eset hire mély rész­vétet keltett mindenfelé s mint mondják, tettét azért követte ei, mert az óvónőképző pótvizsgán elbukott. Gyorosbb lesz a gyorsvonat. A m. kir. államvasutak okt. 1-én megjelenő téli menetrendje városunk közönségét érdeklö- leg fontos újítást fogtartalmazni. Az állam­vasutak igazgatóságának intézkedése szerint f. évi okt. 1-től a Budapest—Máramaros- szigeti, illetve Debrecen—Máramarosszigeti vonalon és a gyorsvonatok óránkénti 80 kióméter sebességgel fognak haladni. Ki­vételt csak a Debrecen—Érmiháiyfalvai vo­nalrész képez, a hol az uj sínek még nin­csenek lerakva. Az első 80 kilóméter se­bességgel haladó próbagyorsvonat a na­pokban futotta be a Debrecen— Márama- rosszigeti vonal részt. Gyilkosság bosszúból. E hő 4-én este 6—7 óra között kisérte be a csendör- ség Nagysomkutra a községháza fogházába Nagy Pintye nagynyiresi lakost a ki azzal vádoltatott, hogy Bálint János nagynyiresi lakost megölte. A vádlottat a csendörség nyomban kihallgatta, a ki beismerte, hogy ő gyilkolta meg Bálintot szándékosan azért, mert egy perből kifolyólag neki 150 kor. perköltsé­get okozott, a melyet éppen az nap fizetett ki Nagysomkuton az ügyvédnek. Elkesere­désében elhatározta, hogy megöli hogy több kellemetlenséget ne okozzon neki. Előadta, hogy a gyilkosságot akként hajtotta végre, hogy a mikor Nagysomkut és Tölgyes között az utón találkozott Bálint Jánossal a ki a szekeren szintén hazafelé ment — szekerét fia segítségével megállí­totta és a kezében volt vaskalapácscsal egy­szer fejbe ütötte, majd fiával együtt a sze­kérről lehúzták az útra Bálint Jánost a hol ismét vagy 3 ütést mért a fejére. Bálint segítség kiáltására egyik uradalmi vadőr érkezett oda és a gyilkost bekísérte Nagy­somkutra fia pedig megszökött. Bálintot szekeren haza szállították. Még az éjszaka folyamán ment ki Dr,

Next

/
Thumbnails
Contents