Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „N VGYáOMKUTÍ JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. EUŐMxetéai ár: Egész évt* .... 8 K Negyed évre . . 2 K Fel évre .... 4 K Egyes szem ára . 20 fillér Főszerkesztő: 'Or. Olsavszky Viktor, Felelős szerkesztő : Barna Benő, .-ii7.— ■TB' ~i lij— "i ..... ■ —........... ■■■■ I -I -TB Sz erkesztőség és kindóhívaui. Nagysomküt,Teleki-tér 384 mk;g.hí:le:!vik mikue.v yasírnap a szatmári jubiláris ünnepségek és kiállítás programmja. Ma mér abban a helyzelben vagyunk, hogy a szatmári jubiláris kiállítás és az ennek keretében megtartandó nagyszabású gyűlések és kongresszusok programmját közölhetjük. A váttozatos napirend az előadók köz- gazdasági életünk eme kiváló vezérei garantálják, hogy a szatmári jubileumi ünnepségek méltóak lesznek a félszázados jubleumát ülő egyesület múltjához, ha mindéhez vesszük azt a méreteiben és tartalomban is gazdagnak ígérkező kiállítást, a szeptember szatmári napok közgazdasági és társadalmi életünkben felejthetetlenek lesznek. Most rajtunk s a közönségen a sor minden lehetőt elkövetni, hogy a rendező egyesület fáradsága és óriási anyagi áldozata kárpótoltassék, az által, hogy tömegesen keressük fel a szatmári kiállítást, vegyünk részt a gyűléseken, mert az ott elhangzott szavak mindnyájunkért és mindnyájunknak szólanak, hadd lássák közgazdasági életünk vezérei, hogy hazánk északkeleti részén népünkben meg van a közügyek iránti érdeklődés s tömeges érdeklődés áltál mutassuk meg, hogy azokért a vezérekért, kik a nép javara, boldogulásának előmozdítására dolgoznak, tudunk s akarunk lelkesedni. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, fenállásának félszázados jubileuma alkalmából 1911 évi szeptember hu 21-én. d. e. 10 órakor a Kossuth-kertben, a kiállítás kongresszusi termében tartandó jubileumi díszközgyűlés tát gy sorozat a: 1. Elnöki megnyitó. 2. Károlyi György gróf. Vécsey József báró, Domahidy Sándor, az elmúlt félszázad alatt volt nagynevű elnökök arcképeinek leleplezése. 3. Az egyesület félszázados történetének felolvasása. A Magyar Gazdaszövetség által 1911. évi szeptember hó 28-áu d e. 10 órakor Szatmárnémetiben, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület félszázados jubileuma alkalmából szeptember 21. október 2. között tartandó altalános gazdasági es ipari kiáliitissal egyidejűleg a Kossuth-kertbeo a kiállítás kongresz- szusi termében dr. Darányi Ignác gazdaszövetségi elnök vezetése mellett tartandó országos gazdauagvgyfilés napirendje : 1. Elnöki megnyitó. Tartja: a Magyar Gazdaszövetség elnöke. 2. Város és falu Előadó: gróf Majláth József. 3. A gazdák érdekei és a parlament. Előadó: dr. Mezőssy Béla. 4. Földbérlő szövetkezetek. Előadó : MeskóPál. 5. lyözlegelök kérdéséről. Előadó : dr. Jékey László. A debreceni erdöfelügyeIőséghez tartozó erdötisztek és erdőbirtokosok által a kiállítással egyidejűleg szeptember 13-áu d. e. 10 órakor a kiállítás kongresszusi termében tartandó gyűlés tárgysorozata: "i. Elnöki megnyitó. 2. Szatmármegyei erdőgazdaság ismertetése, kapcsolatban a mezőgazdasággal. Előadó: Ferenczy Lajos kir. erdőfelügyelő. 3. A müfának ipari és kereskedelmi tulajdonságairól. Előadó : Lé- ber Antal erdótanácsos. Az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége által 1911. évi szeptember hó 29-én d. e. fél 10 órakor Szatmáron, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállításával egyidejűleg a K°ssuth- kertben, a kiállítás kongresszusi termében tartandó közgyűlésen. Előadók: Bernáth István a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkész, dr. Pajor Ignác a Szövetség központi ellenőre, Dobay Péter sarmasági gazdálkodó. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége által Szatmárnémetiben 1911. évi október hó 1-én d. e. 10 órakor a kiállítás kongresszusi termében megtartandó közgyűlésének programmja: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Mándy Lajos elnök. 2. Takarékpénztárak és Szövetkezetek működési köre. Előadó: György Endre. 3. A vidéki pénzintézetek által fen- tartott gabonaraktárak közgazdasági jelentősége. Előadó: Teitelbaum Hermann a Ä „Kőváradéi“ tárcája. Krónika. Egy fiatal úrral találkoztam máma Kitűnő beamter azt moudja a fáma Azt kérdezte tőlem mikor éneklem meg Hogy a vadász urak szövetségre léptek. Könnyű az asztalnál kvaterkázni borral De vitézebb dolog járni puskaporral Akár a csatában akár lesve vadra Csak légy ügyes a okOB, s jól vigyázz magadra. Előszónak megjár e két első strófa Igaz nem oly bokros mint a mogyorófa De hát a bor se rósz ha vegyíted vízzel Akár a tarkelli finom szilvaizzel. Na de ideje már hogy a tárgyra térjek S a sok bohóságért bocsánatot kérjek A gondolat robban mint a jó rakéta Elnézést érdemel a fűzfa poéta. Van nekem egy kedves nyári mulatságom Délutauonkint a külső kertet járom Ott pihenem ki a napi fáradtságot Onnan nézem le ezt a ezudar világot. A múltkor a fűbe hogy leheveredtem Érdekes párbeszéd hangzott el mellettem Két nyúl beszélgetett fülhegyezve félve Reszkető tagokkal gyanúperrel élve. Megszólal az ifjabb rósz újságot mondok De azért ne nagyon törjenek a gondok Oda vau jókedvem oda vau a vigság Alakult tíomkutuu egy vadásztársaság. Igaz hogy közvetlen nem minket ér a baj De fájó azt nézni mikor pusztul a faj Iszonyú hadjárat lészen télben nyárban Török Bucsoufalva 8 a csolti hatálban. Kipusztul a fajtáuk legutolsó magja Áldozatul esik népünk minden tagja Atyafiságuukat kiirtják egészen A mi részünk csak gyász és búbánat lészen. így beszélt s megeredt könnyeinek árja Bus vagyok monda mint ki. a halait varja Elakadt a torka többet szólni nem birt Lefeküdt a földre s kétségbeesve girt. Vigasztalódj öcsém mondja a barátja Nincs okod a búra Isten ember látja Ha az a társaság Boáik útra is szólna Hej édes Istenem de jó kedvem volna. Egyszerit az oka ezen óhajtásnak Neked megsúghatom de ne mondd el másnak. Igaz hogy tud lőni a vadász puskája Do csak akkor ba ért hozzá a gazdája. Gyopár. Gyűlölet vetése szenvedések aratása. — Irta: Szászné Grósz Gizella. — A Portelkyék és Fáyék kúriája szomszédos volt. Valamikor a két família egy törzsről szakadt, együtt móringolták a határt és apáról fiúra szállt a jus a jó barátságból is. Nemcsak a dinom-dánomban tartottak ki egymás mellett atyafiságos barátsággal, de még a lakodalmuk napját is rendesen együtt ülték meg. ö bogy sérelem ne essék az egyik, vagy másik férfias becsületén, hát a Keresztelő is egyidöben zajlott le a két portán. Az igazság az lett volna, hogy itt . egy leány ott egy fiú szülessék. S aztán összeházasodással ismét összébb borulhattak volna a törzsnek szét- nyúló ágai. De hat fia lett mind a kettő. Aztán nem lett belőle házasság, mert természetesen nem is lehetett. De lett bosszú évek, embert nevelő idők után, mikor a két fiú asszonyt hozott a házhoz, harag. Pusztító, veit kiváuó, nagy harag, melynek okát sokáig seuki sem tudta meg.
