Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
július HQ. KŐVÁRVIDÉK 2 egyre nagyobb tért hódit és közkedveltségnek örvendhet. Dobjuk már sutba azon avult tant, hogy a gyermekeinknek éppen jogász embereknek kell lenniök; e pályán még mindig elegen maradnak, sőt nagyon sokan, úgy, hogy megeszi egyik a másikát. De a kereskedelemé, az iparé a jövő, főleg most, midőn a magyar ipar érdekében állandóan tesznek majd valamit; most midőn az önálló vámterület kérdése napirenden van és életbelépése közeledik a megvalósulás felé, égetően nagy szükségünk van kiváló műveltségű igazi szaktudással rendelkező iparos és kereskedő emberekre. Ne engedjük át a teret a külföldieknek; a mi területünkön mi vesszük meg szilárd alapját létfentartásunknak, ne hagyjuk az egyes vidékeket elidegeníteni, ne engedjük hogy édes nyelvünk rovására itt mindenféle nyelvek hangozzanak és a mi kenyerünket egyék a mellett. Az iparos és kereskedő pálya ma már magasan áll, sokkal magasabban, sem hogy lenézhetné valaki. S ha akadnak ilyenek azok nyilvánvalóan elbizakodott íenhéjázó, de üres fejű, civilizálatlan egyének a kik, mindenáron urat akarnak játszani és mint urak akarják végig élni életüket. A szülő legyen tisztába a gyermek lel- kületével, képességeivel, hajlamaival és kedvével. Hámozza ki a valót, s a mihez valóban kedvet érez arra a pályára adja. Mert azt nem lehet mondani, hogy erőszakolja, a szülő a gyermekét az iparospályára, mikor ehhez apszulute semmi féle hajlandósága nincs; azonban a szülőn múlik a nevelés. A serdülő gyermekbe már korán beleoltani lehet az iparos és kereskedői pálya szeretetét, a mi ha beleoltódik, minden rábeszélés nélkül is önként fog a pályára kívánkozni. HÍREK. Előléptetés. A pénzügyminiszter Merk Dezső nagykárolyi segédtitkárt titkárrá, Mikcsa János adótisztet pedig főtisztté nevezte ki. Vármegyei kőijjyülés. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága folyó évi Spró történetek. Jobb ma egy veréb . , . Olga kisasszonynak »nagy* műveltségénél egyéb hozománya nem volt, midőn eladó leány Borba serdült. Mint ilyen, természetesen neki megfelelő, kiválóbb intelligenciájú férfihez óhajtott feleségül menni. Ez a kiválasztott ifjú egy másodéves hölcsészettan hallgató volt, a ki nem hogy imádta, hatványozta Olga kisasszonyt, hanem a titkon váltott csókok özönében Isten szabad ege alatt szentül megesküdött, hogy mihelyt professzor les/., nyomban elveszi. Ha a bölcsész nem is eskü- düzött volna a mindenszentekre, Olga kisasszony még akkor is hitt volna, akkor is várt volna, remélt volna, annál is inkább, mert egy komoly kérője akadt egy kevésbbé intelligens iparos mesterben, ki 20 segéddel dolgozott. Ez ugyan megcsókolni soh’se merte volna Olga kisasszonyt, legfeljebb feleségül vette volna. Az iparos kosarat kapott, Olga kisasszony meg csókot kapott a bölcsésztől, a miért felre téve a rut anyagiakat, nem uyujtotta kezét a jómódú iparosnak. A megsértett mester nem akasztotta fel magát, elleti ben elvett egy kevésbbé ungy műveltségű, de pénzzel biró leányt. augusztus II-én rendkívüli közgyűlést tart. Jegyzők árvaháza. A Községi és Körjegyzők Országos egyesülete elhatározta, egy jegyzői árvaház létesítését, amelyet Erzsébet Árvaháznak neveznek el. Az árvaház javára a jegyzőegyesület tárgy-sorsjátékot rendez. Gróf Knuen-héderváry Károly miniszterelnök az árvaház létesítése érdekében most körrendeletét adott ki, amelyben nemcsak megengedi a községeknek, de egyenesen felhívja őket arra, hogy anyagi erejükhöz képest vásároljanak a jegyző- egyesület sorsjegyeiből. Az egyesület 750.000 drb. egykoronás sorsjegyet bocsátott ki s a játéktervbe 65.000 korona összegű nyereményt vettek fel. A sorsjegyeket maguk a jegyzők adják el. A húzást október 7-én tartják meg. Gyűjtés, Kecskemét lakosságának fel- segitésére a vármegye alispánja az egész vármegye területére gyűjtést rendelt el. Változás a gazdasági tudósítói intézményben. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a napokban kiadott rendeiete folytán a gazdasági tudósítói intézményben az a változás áll elő, hogy a járások tudósítói körzetekre osztatnak, minden tudósitó ezentúl nem a miniszternek, hanem a vármegyei gazdasági felügyelőnek küldi be jelentéseit, ki a saját körzetéhez tartozó községeket személyesen látogatni köteles, hogy ekként személyesen győződjék meg a termések mikénti állásáról. Kevesebb lesz a klstraflk. A nagykárolyi kir. pénzügyigazgatósághoz a pénzügyminisztertől rendelet érkezett, hogy a jövőben csak akkor adjon tőzsdenyitásra engedélyt, ha akár a közönség, akár a kincstár érdeke ezt megkívánja. Ezzel elejét veszik annak, hogy a kistözsdések alig tudnak jövedelmükből megélni. Ili íves gyilkos«* ággal gyanúsított férj. Miklós Prikopné szül. Pálfi Anna, barla- falui lakos hirtelen meghalt. A halál körülményei — laikus szemmel vizsgálva a dolgot — alkoholmérgezésre engedtek következtetni. A bíróság közbejöttével azonban a hulla felboncoltatván, azon halált okozható sérülések találtattak, ennek nyomán a nyomozás halédéktalanul folyamatba tétetett, melynek rendjén az elhaltnak férje Mik lós Prikop barlafalusi lakos ellen oly számos Olga kisasszony volt az első a ki gratulált a mesternek. Azután elment vagy három esztendő. A bölcsészből tanár lett, a tanárból meg vőlegény. A boldog vőlegény rövidesen oltárhoz vezette szive választottját, igazgatójának kedves szeretetreméltó leányát. És Olga kisasszony? 0 volt az aki most az egyszer nem sietett gratulálni. Muszáj nyaralni. Még csak be sem köszöntött a nyár, Ő uagysaga már élénken koufereuciázott férjével az idei nyaralást illetőleg, borjába vette az első, másod és harmadrangú fürdőhelyeket, nyaralótele- pékét és a végeredménye a több órai értekezésnek mindig egy volt, nem jutott megállapodásra. Ide azért nem megy mórt a szomszédnő ott nyaral, amott összeveszett egy barátnőjével ; emitt egy kiáll- hatatlan fiatal ember csapja a szelet (egy másik asz- szonynak) másutt sok a szúnyog ; egyebütt tömérdek a közönséges ember. A szegény férjuek minden nagyon miudegy lett volna, hogy kedves neje Piripótyon vagy Barlangfüreden nyaral. Csakhogy 0 nagysága nem a nyaralást nézte, hanem az okokat kereste, hogy hol miért ne nyaraljon. A sok terhelő adat merült föl, hogy elfogatása szükségesnek mutatkozott. Miklóst az erdö- szádai csendőrség elfogta és bekísérte a szatmárnémetit törvényszék fogházába. A magyar kivándorlás csökkenése. A nagyobb hajós társaságok épp most megjelent kimutatásaiból kitűnik az a tény, hogy a Magyarországból való kivándorlás az idén nagyon megcsappant és a Magyar- országba való visszavándorlás emelkedett. F. é. januártól júniusig az — az előző év hasonló időszakához képest— 130,000 személlyel kevesebb vándorolt ki Amerikába és 50,000-rel több jött onnan ide vissza. Ebzárlat Csoiton. Csőit községben ebveszettség megállapittatott, az ebzárlat e hó 21 én elrendeltetett. Honvéd fegyvergyakorlat. Figyelmeztetnek a fegyvergyakorlatra behivottak, hogy pontosan a behívó szerinti órában jelentkezzenek a laktanyában, mert különben az ezredparancsnokságuk által meg- büntettetnek majd. Mint állomány fölöslegek csak a korán bevonultak fognak esetleg szabadságoltatni. A kik a gyakorlat alól felmentést kérnek, kérvényüket azonnal nyújtsák be a szolgabirói hivatalhoz. Ha a kérvény késik, akkor esetleg választ nem kapnak. Pedig ha a kérvényre válasz nem jön, azért pontosan be kell vonulni. Elöljáróság. A szolgálati szakasz. A m. kir. államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy a Máv. kocsijain túlzsúfoltság esetében mindenkinek joga van igénybe venni a szolgálati szakaszokat. Örömmel halljuk, hogy a jó példára! maga Marx János, a Máv. elnökigazgatója járt elöl. A nagymarosi vonalon történt a minap, hogy Marx János, a Máv. legfőbb nagyura látva, hogyan szoronganak az utasok, levétette szakasza ajtajáról a szolgálati szakasz táblácskáját és atadta a fülkét az utasoknak, maga pedig kiment a perronra. Az esethez nem kell semmit hozzátennünk, mert magáért beszél. Felvétel a vincellériskolába. A bi- hardiószegi, egri, nagyenyedi és pozsonyi vincellériskolába való felvételre pályázati hirdetést tett közé a földmivelésügyi miniszter. Fölveszik azokat, akik 16. életévüket betöltötték, a népiskolát sikeresen végezték, épek, erősek és egészségesek, hogy és mind gyakoribb értekezések közben belecseppentek a legforóbb uyarba és önagyságát akkor már a düh a kétségbeesés sápitotta. Nem is kell hau- goztatni. hogy mindez az ebédek és vacsorák rovására ment és a félj valóságos mártír lett, a ki a világ legrosszabb ebédéit és vacsoráit kénytelen elfogyasztani. így elmúlt a legforróbb junius, a még forróbb július hónap — nyaralási konferenciák mellett. Egyszerre csak minden átmenet nélkül az időjárás gyökeresei) megváltozott. A legforróbb nyárból a leghüvösebb, leghidegebb napok lettek. Jégesős, lucskos, nedves, szeles augusztusi napok következtek. A házbeliek, a szomszédok, az ismerősök valamennyien a rossz időjárás miatt haza jöttek, mert ilyen idő mellett még jobb a nagyvárosban, mint egyebütt. Őnagysága ekkor már dúlt fűlt éktelen haragjában, őrjöugési rohamai voltak, mig egyszer csak felugrik az asztal mellől és haragosan kiáltja. Ma este elutazom Balaton-Pafakra. Nyaralni megyek mert különben itt les/, a tél! És úgy tett amint moadá. Négiusi.
