Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
jltll 13 1(». KŐVÁRVIDÉK 2 Sűrűn fordul elő a városok részvétele az ipari és kereskedelmi vállalatokban. így kölcsön összegért, részt jegyeket vesz át a község, máshol pedig szolgáltatja a gőz, vagy vilamos áramot. Komolyabb kiképzést iparosainknak. Nálunk gyakori a panasz, hogy sok az iparos nagy a verseny s alig van már a kisiparosnak tere a megélhetésre. Tény azonban, hogy nálunk nehéz a kisiparos sorsa, de az is tény, hogy helyzetüket nem számuk nagysága okozza, mert az ország még jóval több iparosnak is tudni fog tisztességes megélhetést biztosítani, hanem igenis a baj abban gyökerezett, hogy más nemzetek fejlódöttebb iparával szemben sikerrel nem vehette volna fel a versenyt. Nekünk egész a legújabb időkig alig voltak szakképzett ipari munkásaink. Sőt iparosaink műveltsége még nem rég is alig terjedt tovább a köteles elemi iskolai műveltségnél. Csak az újabb időben fordítottak nagyobb gondot iparosaink kiképzésére. S ennek a javára kell betudnunk, hogy a magyar ipar az utolsó időben nagyobb lendületet vett. De még mindig tapasztaljuk azt is, hogy még mindig szőrit bennünket az importált ipartermékek sokasága s sok tekintetben indokolatlan az iparosok feljajdu- Jása, ha mégis a külföldi portékát vesszük és nem a hazait. Miért? Azért, mert nem egy iparcikk van, melyet hazai iparosaink nem tudnak előállítani, vagy ha tudják mesz- sze mögötte áll a külföldinek. S hogy az ezen téren mutatkozó hiányokon segítsünk országszerte megindult a mozgalom, iparkiállitásokat rendezni s éppen utóbbi időben több helyütt rendeztettek ilyenek. Ha ezen országos mozgalmakat és törekvéseket bíráljuk, úgy tűnnek azok elő, mint egy nagy épület emeleteinek szüntelen és megfeszített erővel való tatarozása — fialná e nézni, ha levágnák egy embernek —- mondjuk a kis ujját i'! A leány értelmetlenül nézett reá. — A kis ujjat . . . levágni? . . . Furcsa kérdés ! Hogyan érdekelheti az magát, vájjon nyugodtan nézlietein-e . . . ? Hirtelentll elhallgatott es az arca ielderllit, nrutlia must mar megértett volna mindent. — Magp, ugy-e, sokszor vág le kis ujja- kat ? — kérdezte a/.utan. A térti tragikomikusán bólintott. — Kémsokszor! Klinikatelét tartok ott ktlnn a legszegényebbek között. — Es ingyen kezeli a betegeit ? — Ingyen ! — Es ugy-e, azért szivísen odaszerzödtetne engem maga mellé asszis/.tennek, ti/.etésnélkilli segédnek ? ! — Jóízűen kacagott. Hallja doktor ur.maga nagy* idealista ! Még megteszi, bogy feleségül vesz valami rémkomolv, tudós, vén doktorkisasssouyt, csakhogy minél több kis ujjat vághassou le! A térti hevesen iutegotett és az aica szigorú volt nagyon, — Mindenesetre — mondta harciasán — csak öl .'au leáuyt vennék feleségül, aki vclcut együtt le kesülne a hivatásomért. Him is komoly lett. — Igaza van. Jó teleség, aki szereti az urát, szereti annak hivatását is. Lássa például én : , . — Például maga ? . . . A leány fej lehajtott, úgy, hogy csaknem érintette a f j *fi hevesen dohogó szivet. És hír lefolyton javítjuk, foldozzuk az emeleteket, nagy és elismerésre méltó igyekezettel azon vagyunk, hogy nagy épületünk emeletei legyenek szépek, csinosak, tartósak, versenyképesek — és minden igyekezetünk dacára folytonosan azt vesszük észre, hogy nem bírjuk a külföldet teljességgel elérni, nem bírunk a nyugati müveit iparállamokkal lépést tartani, még kevébbé azokat túlszárnyalni. Hát hol van a hiba? Mitévők legyünk? A hiba ott van, hogy rozoga alapra építünk. Iparépületünk fundamentuma inog — ezt kell elsősorban megerősíteni s merjük állítani, hogy a mig ezen nem segítünk, a mostanában forszirezott iparkiáüi- tásokkal sem fogunk célt érni. Melyik hát iparépületeink fundamentumai? Feleletünk egyjszó: iparostanon-- caink. Ezeket kell nevelni, jobban mondva ezekből kuli nevelnünk olyan iparosnemzedéket, mely a műveltség összes atributumai- val lépjen ki az életbe — ismerje a külföldet és legyen széles látóköre. Ez az, a mi mai iparosainknál hiányzik. Százával ismerjük azon iparosok számát, a kiknél megvan a szorgalom és igyekezet de ala- cson műveltségénél fogva nem bír érvényesülni. A száz közül csak egy példát. Állítólag hires a szegedi halbicska ! Hát híresnek hires, de meddig terjedt a hire? Ne kutassuk, messze állunk mi még Scheffield- töl és Szollingnetól. Áljunk szóba egy magyar késesmesterről és váltsunk szót egy angol iparos társával, nyomban látni fogjuk a nagy különbséget. Az angol müveit, tanult világlátott, nagy üzleti összeköttetésekkel bíró iparos, a mit alapképzettségének köszönheti. A mieinknek látóköre pedig az ipartársulatokon túl nem terjed. Iparosainkat tehát nevelnünk kell előbb, enélkül nem érünk célt még ha százával is rendezzük az iparkiallitásokat, önálló felfogásra kompozícióra a tanulatlan elme nem jön soha. Évek hosszú során át sürgették az 1884. évi XVIII. t.-c.-nek revízióját s lassan már kezd derengeni a látóhatáron. lenül, — azt sem tudták, hogyan történt — dr. Soós Pál erősen magához ölelte a hozzá simuló leányt. Es Ilus zokogva beismerte : — Oh Istenein ! ; . . ért . . . mindig egész él-temben . . . mindig nagyon szívesen lattant kis ujjakat vagdalni . . •! — Hát mégis csak luegcselekedtllk ezt a... — mondta a doktor, miután Ints kibújt ölelő karjaiból. — Micsodát ? A doktor arcában eső küzdött a napsütéssel. Nem akartam eljegyezni magát, de ebből is láthatod, tuegkorra idadista vagyok ! Nevetségesen csekély a jövedelmem, réme vagyok a végrehajtónak, ellenben ügyesen felhasználom egy tapasztalatlan kis leány gyöuge pillanatát és nyugodtan eljegyzett! magamnak ezt a gyönyörű, de főleg dúsgazdag kis leányt. Merő idealizmus ! — Maga nagyon csúnyákat beszél ! — Pompásan indul mondhatom ! Mi lesz, ha megismered még a többi rossz tulajdonságaimat?! Hat az igen tisztelt szüleid ! H:t a senki, semmi doktor ünnepélyesen megkéri imádott ét egyetlen leánykájuk kezét ?! Köszönöm szépen ezt a meglepetést ! Izgatottan járkált a lugasban. Ilus aggódó arccal ü't egy kertiszéken, Egy ideig nem szóltak emuit. (Folyt köv ) A törvény iparoktatási részétől függ igen sok, mert hiszen közel 100,000 tanon - cunk van az országban. A törvény revíziójával véget kell vetni annak az abszurd állapotnak, mely ma uralkodik — mert hiszen — ma segéddé avatható az analfabéta tanonc is. Ilyen legyen hivatott arrat hogy mint mester megállj* a helyét? Soha! Van pedig belőlük elég sok, nagyon sok a ez a tőbaja a mi iparunknak. Nem lehet célunk e helyütt az iparosnevelés vezérelvét előadni, csak arra kívántunk rámutatni, hogy iparunk felvirágzását nem lógjuk mindaddig elérni, mig nspünk Isikében meg nem gyöterezik az a meggyőződés, hogy egy iparosnak, ki a mai világban boldogulni akar, többet kell tudni az irás és olvasásnál, HIRE k. Eljegyzés. Szakállosfalvi Dr. Tárcsa Aurei, szakaiosfalvi Tárcza János földmi- velő fia 1911 julius hó 12-én jegyet váltott Papp Luizával Papp Gerő karulyi g. kát. lelkész leányával. EJ pénzintézet. Nagysomkuton uj pénzintézet alakul „Magyar Bank Részvénytársaság Nagysomkuton“ cég alatt. Az alakuló közgyűlést julius 18 an tartják. Eelkésii kinevezés. Az erdélyi ref. püspök a nagysomkuti újonnan rendszeresített ref. lelkészi állásra Gotthard József rét, lelkészt nevezte ki ideiglenes minőségben. A kinevezett lelkész állását a legközelebb el is foglalja. Haláleset. Dr. Stein Izsó naszódi ügyvédnek, Smilovits Mendel helybeli fa- kereskedő vejének Tiborka nevű 16 hónapos gyermeke e hó 8-án meghalt. Községi közgyűlés. Nagysomkut község k pvjselőtestülete julius 18-án d. e. 1-1 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli képviselőtestületi ülést tart, melynek tárgyai a kővetkezők: 1. A járda építésére megtartott árlejtésről felvett jegyzőkönyv bemutatása, a bizottság javaslatának előterjesztése és a szükséges további intézkedés megtétel«. 2. A kereskedelemügyi miniszter leirata a vasúti menetrend megváltoztatása illetve a gyorsvonathoz való csatlakozásra vonatkozólag. 3. Lahita Anna. és kiskorú gyermeke illetőségének tárgyalása. 4. Muntyán György és társai kérvénye a képviselőválasztás alkalmával áltáluk kiadott szalma árárak megtérítése iránt. 5. Goldstein Sá nuel kérvényé a ká/éhátaknak egygyel va!ó szaporítása iránt. A Járda árlejtésének eredménye. E hó 10-ikére volt kitűzve a tervbe vett aszfaltjárdának elkészítése tárgyában az árlejtés. A beérkezett ^ajánlatok az állami építészeti hivatal képviselője Bogsch Kálmán kir. főmérnök és az erre kiküldött bízót-- ság jelenlétében bontat ak fel a községi elöljáróság által. Beérkezett összesen négy zárt ajánlat a megfelelő biz csirákkal és pedig az első volt: „A Te Neuchattel asphalté compagni limitet“ Budapestről. A második: A Hirsch vá lalkozóé Szatmárró'. A harmadik „A Magyar asfalt részvénytársaságié Budapestről. A negyedik a „Ma- gyar-Horvat asfalt részvénytársaságié Budipestről. A beérkezett ajánlatokat a bizottság beható tárgyalés alá v.tte és a jelen volt
