Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
IX. évfolyam. Naírmirnkiit, 1911. július 2 szfí m. ■jí;, * V/'V KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HBTILVP, A „NAGY30MKU Pl: JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Eltffiietéii ár: Égés* 4*I« .... 8 K Kegyei évre . 2 K. F«) évre .... 4 K Egyes sjs.m ara . 20 fillér Bír'. Főszerkesztő: Ür. ttliavazky Viktor. Felelős szerkesztő: Marna Menő, hzerkesítőség és kiadóhív.tai. Kaaysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELELIK MILUEL VASÁRNAP Aratás előtt. Mig egy pár hét választ el bennünket az aratástól. Közeleg az idő midőn meg- ' ismeri a gazda egész évi fáradságának gyümölcsét, milyenségét és mennyiségét. Megfogja hát tudni, hogy mennyi értéke volt munkásságának, mi lesz az a miből egy hosszú éven át fenn kell tartani magát és csaladját. Sajnos nem a legszebb remény kecsegtet bennünket. Sok volt az elemi csapás s ez sok kárt tett gabonáinkban. De a természettel nem harcolhatunk. A természet ereje és hatalma nagy, a mivel gyarló ember szembe nem nem szállhat, szeszélyei kiszámitathatlanok, a mik ellen védekezést nem talált ki még emberi agy. Igaz keresztyén megadással kell fogadnunk s hálát adni azért is, a mi keveset kapunk. Azt becsüljük meg, osszuk be takarékosan és bizzunk a jövőben. A helyzetképe azonban korán sincs ezzel megrajzolva. Lehet még más csapás is, melyet azonban nem a természet mér a dolgos kezekre hanem az ember találja ki embertársa ellen. Rémséges sötét kép Vállvetett munka helyett ember ember ellen küzd. A mikor úgy is o!y nagy szükség volna kölcsönös segítségre és egyenértékre. Az elmúlt evekben előfordult, hogy felhasználva az aratás nagy fontosságát, felbujtott munkások tel- jesithetlennek látszó követelésekkel állottak elő, nehéz helyzetbe juttatva a gazdát. Ugyanis ha teljesiti a követelését, akkor nem marad neki semmi haszna, nem lesz miből megélnie, ha nemr teljesíti, hanem másként segít magán akkora követelőknek nem lesz munkája, nem lesz élelme, ruházkodásé, nem lesz semmije, csak a hangos elégületlenség vagy a késői szomorú megbánás. Többnyire az utóbbi eset következett be, munka nélkül maradt a munkás, kenyér nélkül családja A harcnak vége mindig &z, hogy egyik félnek viselni kell annak minden következményét, terheit. Most viselte a munkás, da fizethetné a gazda is. S vájjon jobban járna e akkor a munkás, ha az áldatlan harcban a gazda buknék el, ha elvesztené kenyerét at, kitől a munkás is kenyerét várja, Ha a gazda nyomorog, a munkás dolga sem mehet jó1. A törvényhozás mindig fokozattabb jóakarattal foglalkozik a munkások érdekével. A szociális alkotásokban gazdag 1898-ik évben törvényileg .biztosítottak a munkásoknak közelebben aratóknak azon nagy kedvezményt, hogy a részes aratók részére köteles a gazda sulymennyiaég szerint is meghatározandó gabonát biztosítani. Ha tehat kevésnek látja azt, mit részeség címén kapna, választhatja a meghatározott meny- nyiséget, ha pedig a termés sok a részesedés, akkor ezt választhatja. És ezzel szemben a gazdának mi előnye sincs. Adnia kell azt a mit aratója kíván. Az alföld legtöbb vidékében eddig az volt a szokás, hogy az arató 11 —12 mm. búzából egy mm. búzát kapott, a mi igen jó termés esetén jelentett csak egv katasz- tráiis hold föld Maratásáért 1 mm. búzát. Most midőn a vidékről beérkezett jelentések alapján alig lehet 1 hold földre 5 — 6 mm. átlagos búzatermést számítani, az eddigi szokás szerint az arató mintegy fél mm. búzát kapna. De az aratók ilyesmiről hallani sem akarnak. Nekik egy hold föld le aratásáért feltétlenül egy mm. búza kell ; a mi azt jelenti, hogy minden 5—6-ik mm. búza az övéké legyen. Ehhez ellátás címén még külön meghatározott mennyiségű búzát, szalonnát, sőt pálinkát és más mindent követelnek és ha a gazda ezeket megadja, azon felül fizeti a marokverót, viseli a csép- lés drága költségeit, szántatja a földet, ad vetőmagot, elmellózve itt sokra menő aprólékos kiadásokat, magának nem hagy adóra és ruházkodásra, de még élelmire sem marad semmi. De ez még kevés. Uj követelésekkel állanak elő az aratók s általában a mezei munkások az edd:gi napszám helyett is. Eddig kora reggeltől estig volt a munkaidő és ez egész napra volt meghatározva a munkabér, most pedig ezt elvetik és az órabért akarják megnonositani. Szép szép. Hiszen bár olyanok volnának a viszonyok, hogy mindenki megelégedett legyen, jól keressen s boldogan éljen. Utóvégre a munkások saját érdekükben mozgolódnak, a mi érthető is volna, csak az a baj, hogy a körülményekkel nem számolnak. Hogyan lehet azt elképzelni, A MKővárviáékw íáreája. Krónika. Nagy bánat van a faluba hallgatag bős minden ember A királyi bíróságot áthelyezi a miniszter Ha a község még egy évre helységet adni nem képes Akkor oly keveset sem ér mint egy száraz almás rétes. Három felé osztják szépen akár csak egy piros almát Megsokalták egy csomóba azt a rengeteg hatalmát Nem fog perelhetni többé szabó suszter korcsmáros pék Lejárt neked meg vagy lőve szegény árva Kővárvidék. Mostoha a sorsod nagyon múltadnak büs az emléke Nem régiben kámforrá vált Kővárvidék törvényszéke Be se hegedt még a sebed már is léket vágnak rajta Sorsodat siratja rég egy omló félben levő pajta. Mit esinál majd a sok ügyvéd mit a kedves zugirászok? Nem vesznek fel pert már többé a fürgén mozgó plajbászok Fekete zászló lesz tűzve minden jogi Irodára Gyász szalagot tűz mindenki nagy busán a kalapjára. Mi lesz a sok takarékkal ba telekkönyv helyben nem lesz Hogy tudja meg a C. lapját annak a ki kölcsön pénzt vesz ? Mértföldekre kell majd menni szegéuy ügyész lóthat futhat Halálra kell fáradnia mig az adatokhoz juthat. Hát a temérdek halandó kiknek pert önt a haragja Kinek a gyilkos méregtől reszket végig minden tagja Hol önti ki első dühét hol lel int a bánatára Hol kap egy két biztató szót s balzsamot a panaszára ? Hivatásos tana urak kártérítést kitől kapnak A mikor szegény fejüknek tanudijat már nem szabnak Mikor nem lesz szükség rájuk uj hivatalt nekik ki ad ? Attól félek egyebük nem, csak egy édes emlék marad. De tovább nem folytathatom két szemem könnye kicsordul Szivem bánatosan dobog mig ügyünk jobbra nem fordul Azt a mélységes keservet mellyel egész lényem tele Nem oszlathatja el semmi, csak a miniszter kegyelme Gyopár.
