Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-25 / 26. szám
IX. évfolyam. Nagywnikut. 1911. június 25, KÖZÉRDEKŰ TÁRSAI) \LWI HKTIUP, A „N \QYSUVKU P[: JÁRÁSI JRflYZŐlEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Kléfimetéa! ár: EgéM évr* .... 8 K Negyed évre . . 1 K. Fél évi* .... 4 K Egyes seem er» . 20 fltlér Községek fejlődése. A rohamosan fejlődő vidéki városok és nagy kösségek érdekei nagy beruházásokat igényelnek. Szegény országban szegény mindenki. Szegény a város, a falu, még a megye is. Az emberek igényeivel lépést kivin tartani a város és a község is. A magyar városok és községek nagy része teljesen vagyontalan. A kultúra azonban a nagy városokból diadalmasan vonul a falvakba. A petróleum világítást, a légszesz, villany, aoitelén atb. váltják fel. Sáros régi utcáikat kővel, aszfaltéi, sót faburkolattal pótolják. Az ócska rozoga középületek helyett modern paloták emelkednek. A községek népnevelési igényei uj iskolák felállítását tették szükségessé. Nagyobb városokban a kórházak létesítése újabb és újabb gondokat okoznak a kevésbbé vagyonos varosoknak. Ezekhez a közszükségletekhez természetesen pénz kell. Az állam vajmi ritkán támogatja a vidékieket. Az állami jövedelmeknek a fejlődő Bude pest igényeit kell kielégíteni. A vidéki városok és községek mégis Főszerkesztő: llr. Oleavaaky VikUr. Felelő« szerkesztő: tiara* Bead, lassú léptekkel igyekszenek a fejlődés útjára lépni és saját erejükből a kor mai igényeinek legalább némileg megfelelni. Ha valamely vidék» város vagy község utcáit aszfaltburkolatul akarja ellátni, kénytelen nagyobb összegű kölcsönt fölvenni. Községünk szintén azok közzé sorol» ható, a mely igyekszik a fejlődés útjára lépni. Napről-napra látjuk, hogy uj és modern épületek emelkednek. Egy rövid évtized alatt a házszámok legalább 300-al emelkedtek, tehát háromszáz házzal van több községünkben mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Egész utcák és házsorok épültek fel. modern szép épületek, a melyek akár melyik vidéki városnak is díszére volnának. Ezzé) arányosan a lélek szám is szaporodott az utolsó évtized alatt körülbelül 5ő0 el. Kilátás van arra is, hogy 1—2 év alatt a tervbe vett kir. járásbirósági épület is ielépül, a mely bizonyára szinten csak díszére lesz községünknek. Mi, a kik állandóan itt vagyunk nem is vesszük észre, hogy a községnek ez irány báni fejlődése milyen nagy. Nem akarjuk ezzel azt állítani, hogy fejlődése rendkívüli, de mindenesetre jelentékeny. Szerkesztőséi; is kindóhiveUI. Haqysomkut.Telaki-tér 384 MEGJELELIK MIMIEL VASÁRNAP A község eddigi fejlődéséhez azonban nem járult hoz/á a község összlakossága, hanem egyes felek, a kik építkeztek. Ez az eddigi fejlődés tehát közérdekűnek nem mondható. Hogy lehát az áltálános és kÖzér4ekü fejlődés is lépést haladjon, a község összes lakossainak kell áldozatot hoznia, az által, hogy az azzal járó költségekhez arányla- gosan hozzájáruljanak. Ilyen közérdekű fejlődés előidézője lesz a tervbe vett aszfaltjárda, a mely most már a megvalósulás stádiumához közeledik. Tagadhatatlan tény, hogy annak létesítése némi terhet ró az adózó polgárokra, de korántsem olyant, a mely nem állna arányban annak előnyeivel. A járda létesítése már évek óta köi- őhajt képez és hisszük, bőgj nem akad talán egy lakossá sem a községnek, a ki azt nem óhajtaná. A mennyiben pedig annak létesítése tekintélyes összeget kivan a község kénytelen azt kölcsön lelvenni. A felveendő kölcsön 50 év alatt fizetendő vissza, tehát aránylag csekély összeg es k az évenkénti törlesztésre. Itt megemlítjük, hogy e célra 9000 kor. államsegélyt is kapunk a kereskedelemügyi minisztertől. Ä MKővárvidékw fáreája. Krónika. Véget értek a nagy napok csak emlékük él A kedélyes fináncz titkár ma már útra kél Szétoszlott az adó tanács mint a buborék KiUrült az ülésterem szabad minden szék. Sok izgalmas napot élt át a komissió A kivetett adó summa egynek sem volt jó Siránkoztak panaszkodtak valamennyien Úgy a benszülött polgártárs rniut az idegen. Italmcrők busán zengik szolid már a nép Iuui most már a korcsmába ember alig lép L)e még az is a ki néba napján betekint Csak egyszerű bundát iszik nem kér rostopcsint. A szatócsok feljajdulnak élni nem lehet A kiskereskedő ma már koldulni mehet Az üzletem kerem szépen nem ér fabatkát Hetenkint alig árulok néhány pakk gyufát. Mészégetők panaszolják rém sok az eső Nagyon nehéz szállítani üsse meg a kő Ha el készül nagy nehezen néhány szekér mész. Jón egy szigorú zivatar s mluden kárba vész. Jönnek szegény mészárosok mind egy szálig bűs Méltóztassunak elhinni nem üzlet a bus Többe van nekünk a marba mint a hogy el kél De mi nálunk nem a haszon, közérdek a czél. A jó bábák szabadkoznak'"«dó alap nincs A bot szapoia a család ott kevés a kincs Hol meg keresni lehetue az elv egész más Na de kérem nem beszélünk jobb a hallgatás . . . A malmosok pardont kérnek elromlott a gát Javitusra alig győzzUk hordani a fát A mikor meg ez vau rendben az idd nem vág Nincsen vizünk tönkre tesz az álkos szarazseg. A kis fával kereskednek mondják szörnyűség Nyáron kevés méter fogy el télen lassau ég Aincseu a talpfának ára készíteni kár A nagy rebach nem rank de egy becsi ezégre vár. Bérlő arak elmesélik milyen az idő Mikor egy kis meleg kéne esik az osö Marhát büzát malet rozsot rosszul fizetik Szegény bérlőt előbb utóbb koldussá teszik. Építési vállalkozók ób szent Habakuk Annyi kifogast emelnek mint rostán a lynk Nagy a napszám drága a kő zsindely tégla szeg A kialkudott munkabért sose kapjuk meg. Ügyvéd urak neheztelnek nagy a kirovás Ml tagadás én magam sem gondolhatok mást Tizen vagyunk kevés a per a zugirász sok A mi adónk törlésére volna legtöbb ok. Fizethetünk pár koronát az még mit sem tesz Ha jöu az nj adótörvény sokkal rosszabb lesz Az államháztartasban is nagy a kiadás Hazafias obligó a hozzájárulás. Büszkén mondjak orvos urak kevés a beteg De a helyzet fenntartása terhes rengeteg Talpon vagyunk éjjel nappal fáradunk sokat Tönkre megy az egészségünk négy öt év alatt. így ment ez reggeltől estig nem hallottunk mást Mint szóméra jövendölést sírást jajgatást Jó kedvtluek egyetlen egy ur mutatkozott j A ki helyt állt a szarának s tormát is hozott. Gyopár, Csak diplomatikusan. Irta; Léón Xanrof. II. (Folytatás és vége.) Lemonche apó helyisége tele van vendégekkel. A vendéglős az első szoba hátterében ül né- háuy szállítójával együtt — (borkereskedő, mészáros, pék) — egy asztalnál és erősen iszogatnak. Latléme méltóságteljesen és Clodocbiuette, félöen és zavartan bejönnek és helyet foglalnak Lemonche asztalához közel. Latléme válogatott szeretetreméltósággal köszönti a vendéglőst. Az feléje fordul és nagyon dühösen néz reá. Clodocblnette (halkan) ; Látod ? Ehhez épp jókor fordulnál! az Isten szerelmére hallgass! Latléme (rendületlen nyugalommal elővesz , egy névjegyet, néhány szavat ir reá és átnyújtja a kísérőjének): Tessék ! ClodoeliiDette (elolvassa) : Szíveskedjék kérem a pincér által 100 frankot küldeni nekem. Előre is köszönet.. . Száz frank ! Majd fütyül neked valamit! Várj legalább, amíg egyedül Jesz!
