Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-13 / 20. szám
I VIII. évfolyam. Nugysoniliuf. 1910. május 1T 20-ilí s/iírri. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMRUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 K Kegyed évre . . 2 K. Fél évié ... . 4 K Egyes szám ára . 20 fillér Főszerkesztő: I)r. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK MINDEN I^S ÍkÍÍI^ Pünkösd ünnepe. Husvét után ötven nappal ünnepli a kereszténység a Szentlélek ti jövetelének emléket, Pünkösd ünnepét. Hasonlóan a hus- véthoz, ez az ünnep is egy hétig tart, nyilvánosan azonban csak két napot ülnek meg. Vallásos jelentőségre nézve a keresztény egyház igy magyarázna a pünkösdi ünnepet. A hagyomáyos jelentősége a Pünkösdnek azonban más és egyúttal érdekes is. Az európai pogány népek, amikor a keresztény vallásra tértek, egész csomó olyan pogány szokásaik voltak, amelyek szép lassan beleilleszkedtek a keresztény ünnepekbe. Ilyen pogány, de ezért ünnepélyes és szertartásos szokás volt: „a nyár bevonulása.“ Ez az ünnep, illetve pogány szokás beleolvadt a pünkösdbe és így bátran lehet tartani a Pünkösd ősapjának Még ma is különben a nyár első és legnagyobb ünnepe a Pünkösd ünnepe, u nyarat, a már eleven, kivirult természetet ünnepli mindenki a pünkösdben. A pünkösdi szokások nálunk épp úgy, mint más országokban — még mindig divatban vannak. A pünkösdi király, vagy királynő körmenete dísszel és kísérettel mindenütt meg van. Ez pedig az ősi esö- vará^sló szertartás nyomait engedi sejteni. Vegyük tehát úgy a pünkösdöt, mint a nyár ünnepét, a nyár elérkeztét, a pompás természetnek nyári köntösben való kibontakozását. És ünnepeljünk, örvendjünk a nyárnak, az életnek és a — munkának. A nyári munka az, amely az egész esztendőnek rejti magában, a föld népének helyzete és a városok munkálkodó embereinek helyzete direkt a nyári munkától, illetve a helyesen elvégzett nyári munkától függ. Igaz, az időjárás is befolyásolja ezt a munkát, ám a legkedvezőbb időjárás sem segít, ha az emberek tétlenül állanak és nem használják ki a munkálkodás idejét. Joggal felvehető most Pünkösd ünnepén, a nyár eljövetele idejében : vájjon komoly munka folyik-e az országban, vájjon úgy dolgoznak-e az emberek, a mint kellene, vájjon muukára kedvező-e a hangulata az embereknek? Bizony szünetel a munka szerte az országban. De lobognak a választási zászlók dolgoznak a kortesek. Igen, itt a Pünkösd és itt vannak a választások. Ilyenkoi minden munka szünetel, ilyenkor nem fontos az, hogy a nyári tétlenség eredménytelen es tei dőre fog vezetni, mert választás van, tehát inni, enni köll. Pünkösd ünnepén nem ünnepi hangulat fogja el az országot, hanem választási zaj vonul végig rajta. A Pünkösd most nagyszerűen jön a képviselőjelölt uraknak. Hogyne ! Kétnapos ünnep, ráér a nép ünnepelni illetve a képviselő jelöltek szava- lattyát meghalgatni. Szomorú dolog Pünkösd ünnepén mindezeket megállapítani. Kevesebb zaj, kevesebb éljenzés és sok sok munka kellene ebben az országban. Ha igy volna, akkor most kedves ünnepi hangulatban telne el Pünkösd. így azonban nem a pünkösdi népszokásoktól, hanem a választási mozgalmakkal lesz hangos és emlékezetes az idei Pünkösd. FEMINIZMUS. A társadalmi rétegek harcához a legujal'b időben hozzájárult a nemek politikai háborúja is. A feminizmus ma már heves, de eszközeiben és külső megnyilváuulásaiban sokszor Ízléstelen harcot folytat, hogy a nőket — a szerinte — elnyomó Erős várunk nekünk az Isten. . Közlegény Zabosy, aki nemrég hagyta ott az iskola padjait, hogy haza menjen megmunkálni azt a pár hold földet, ami az apja halála után a nyakába szakadt, ott ült a közös legénységi hálószoba gyalult, fehér deszktipadján. Előtte a hosszú, keresztlábu asztalon tinta, toll tneg papír de nem irt — Csak bámult meredten egy pontra az, ablakon át s arcára, a sápadt, fehér, leáuyos arcra ráült egy mosolygó vonás, a szemei tel tel csillantak. — közlegény Zabosyuak a lelke elkalandozott valamerre. Oda szállott talán a lelke haza az akácos fehér kis házikóba, akol egy üszetöpörödött auyó- ka, meg egy szőkehaju leányka, imára kulcsolt kezekkel, szünetlenül csak azért fohászkodnak az Úrhoz, hogy hát küldené már haza az ő egyetlen kincsüket, a fiút a Pétert. A íiu meg csak bámult ki a kaszárnya ablakán s szívta teli tüdővel az illatos márciusi levegőt. Az agyára, a szivére, a lelkére ránehezedett egy érzés, ami majd hogy tneguem fojtotta a fiút. Elfogta a honvágy .. . Visszavágyott a rideg kaszárnyái levegőből az ő csendes kis falujába, ahová, otthagyva az iskolát, az apja halála után eltemette magát, csak azért, hogy megédesítse az anyja utolsó napjait, hogy megtaláljon egy érte élő-haló kis leányszivet s Ito^y ne keljen itt lennie ebben a cél nélkül, észtelenül futó embertömegoen, ahol meginérgez- ték volna az ő tiszta Istenben, emberben hivő lelkét, És amikor már beleélte magát abba az egyhangúságba, mely olyan jól esett neki, elragadtak onnan, mert hát a törvény-törvény. S a terhes katonai szolgálat, a gyakorlatok folytonos egyhangúsága, a katonatársak trágárságra hajló könnyelműsége, nemtörődömsége, megutál- tatták véle «katona életet. A tisztek érzéktelen gépszerü rendeletéi közvetlen fölebbvalóinak, a káplár s őrmesternek gorombaságai, bántó tréfái, úgy hatottak lelkére, mintha minden egyes szó, minden gorombaság elszakítana egy-egy darabot abból a fehér valamiből, ami a szivében élt s aminek a neve : Hit. És elkezdett írni ... Én édes jó anyám, sohasem szomorkodjék. Jól megyen itt sorsom Csak a lelkem, a szivem vágyik vissza maga mellé, Annus mellé, az édes, illatos akácok alá. De bizakodjék, édes jó anyám, eljövend az idő nem sokára, mikor visszsérek. és akkor . . és akkor lepergett az arcán egy köny s ráhullott a í- kete hetükre ... Közlegény Zabossy ráborult a két karjára s sirt nagyou keservesen. Őrmester ur Káposztás dühös volt. Hatalmas lábaival akkorákat lépett, hogy szinte remegett belé a hosszú kaszárnya folyosó. A folyosókon trécselö legénység haptákba csapta magát, mert hisz tudta, hogy baj lesz akkor, ha őrmester ur Káposztás haragos. Lett is .. ■ Lépteit odairányita a Munschafts Ruhestätte a halók télé s nagyot csapva unnak kilincsére, belépett. A daroctakaró kisimítva, a borjú a bádogivó pohárral együtt „vorschriftsméssig“ feküdt az ágy felett, — a szobában Zabosyn kívül nem volt egy lélek sem ... Káposztás beléptekor . lecsapta Zabosy a tollat, kirúgta maga alól a padkát 8 felállt. Kemény léptekkel közeledett feléje Káposztás. Nagy- pufók arcából Kiviláglottak apró szemei, amelyekkel majd keresztül fúrta a feszes glédában álló vékony dongáju legényt. Végig nézett rajta. Utálta ezt az embert. Utalta a proletárembernek azzal a végtelen gyűlöletével, amelyet minden olyan irányban tanúsít, aki, akár szellemileg, akár más tulajdonsága folytán felette áll. Gyűlölte Zabossyt, mert többéit tudót, mint ő, a megtestesült nyerseség, a brutalitás, gyűlölte, mert családja van, gyűlölte, — mert irigyelte.,— Hát kend mit keres itt ilyenkor ? A folyosó meg az udvar mire való- ? — Őrmester urnák alássan jelentem, — Írtam felelte Zabosy. — Talán az ideálj inak ? Fajt ez a Legénynek. Úgy belemarl*>lt most valami a szivébe, hogy szeretett volna egy nagyot Urak! Élne mulasszák megtekinteni baPHÖáS A. 6S TárSS divataruházát hová megérkeztek a legdivatosabb Pelüch» és valódi angol kemény és puha kalapok ellegáns nyakkendők, ingek, gallérok, kézelők jäger alsó ingek, harisnyák, kesztyűk s mindenféle férfi divat cikkek a legolcsóbb arakban lesznek árusítva, I
