Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
Vili. évfolyam. __ ____ • A / Nagvsomliut. 1910. április’ 10 J5-ik szám. " ............................. --a W KÖ ZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Eg?sz évre . . . . 8 K Negyed évre . . Fel évre......................4 IC Egyes szám ára . . . 2 K . 20 fillér. Főszerkesztő: Rr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 384 MEGJELENIK. MINDEN VASÁRNAP Gazdasági szervezkedés. GbZdasági viszonyainknak épen most tulajdonítunk kiváló fontosságot, mivel minden téren nagy átalakulások vannak készülőben s ezen társadalmi átalakulások jelentőségteljes fordulatot visznek be gazdasági életünkbe. Társadalmi és gazdasági szempontokból kell helyezetünket bírálni, mert hisz ez a két szempont adja a község, a járás, es a vármegye képet, szorosan összelüggő szempontok ezek. Azaz állam lehet gazdaságilag edzett, melynek társadalma okos, ertelmes embereket nevel és viszont minél erősebben lüktető gazdasági élet uralja az országot, annál könnyeben nevelhet társadalmat is. Önként vetődik fel tehát a kérdés vájjon melyek a társadalmi és melyek a gazdasági élet alapfeltételei ? Elsősorban a békés nyugalom. A lehetetlen megvalósításáról való lemondás, mely helyreállítja a megzavart békét. A nemzeteknek épugy kell tudniok lemondani, | mint egyeseknek. Az ország rendje egyen- ! súlya, békéje, esaknem minden nép ryu- ! galma, és boldogsága lemondáson is alapul. A ki e fogalmat kirekeszti a népek kódexéből, az tönkreteszi a békés megtérést. A nyugodt és biztos fejlődés előfeltétele épen a gazdasági téren működő produktiv erők munkájában keresendő. Az európai államok teendője magas vámok által elsáncoltatni magukat a védelem szempontjából, a támadási irányzat magasabb organizációt, tudást és tényekedéit, mindenekelőtt azonban kölcsönös megértést, állami egységet követel. És épen állami létünk alapja van megrendülve ! Hol van ez az alap ? És mely eszközök tehetik lehetővé annak a kiépítését? Állami létünk alapját a 67-es kiegyezés építette ki s ennek az volt a célja, hogy kapcsolatunkat. Ausztriával oly alakba öntse, hogy ezzel együtt nagyhatalom lehessünk. Nemzetek, melyeknek száma és egysége egymaga elegendő existenciájuk biztosítására, megengedhetik maguknak azt I a fényűzést, hogy ábrándok után fussanak. : Nekünk higgadtan kell vizsgálnunk, bírjuk-e I egymagákban a megoldásra váró keleti j kérdéseket dűlőre vinni ? I Az áldatlan politikai visznyok, a folytonos bizonytalanság, az osztrákokkal kiélesedett harcok, mindmegannyi okozói gazdasági viszonyaink kedvezőtlen alakulásának. A kereskedelem, ipar, közlekedés és pénzügy terén oly sok a tennivaló, hogy kizárólag a hosszú válságok és igy a parlament munkaképtelenségét okozhatjuk a mulasztásokért. A mutatkozó törekvéseket megkell valósítani. A gyakorlat embereit — és azokat, kik a képviseletükre bízott kerület viszonyait évtizedek óta jól ismerjük, társadalmi állásuknál fogva eddig is- vezérszerepet vittek, és a köztéren érdemeket szereztek,— hely illeti meg a parlamentben, mert azok képviselik a dolgozó Magyarországot! Reformok kellenek! Kereskedelem, ipar, közlekedés és ennek nyomában iskolázott, egészséges sok-sok munkás! Pályázat Ipari munkások jutalmazására. I. 100 koronás állami jutalmak. A kereskedelmi m. kir miniszter ur az ipari; munkások kiváló szorgalmának, Ä Kövárvidsk** tárcája. ♦ % J X# El Ä». A férfi sokáig töprengett — Nem Írhatom neki, hogy „Étles Lea,“ de ha egyszerűen nagyságos asszonynak szólítom, megint csak tapmtatlau leszek; A „Nagyságos Asszonyom“ hideg mint a jég, viszont az „Édes“- hez talán semmi jogom nincs már.. . . Itt hirtelen eszébe jutott valami és a kővetkezőket irta: ,,Lea. Ne bigyje hogy tegnap nem vettem észre. Már messziről iáttarn mindkettőjüket s láttam azt is, hogy maga is észre vett. Szerencse, hogy a túlsó oldalon voltak. így is nagyon zavarba jött és nem tudom,- hogy esett meg, hogy a férje nem vett észre semmit. Nem akartam tekintetemmel még jobban zavarba hozni s úgy- . tettein mintha nem is látnám. Tegnap jöttem és holnap utazom tovább. Nagyon kérem Lea, ha maradt még valami abból a szeretetbül, amivel egykor leánykorában clhalmozott,—ma csak ma maradok.még itt, aztán men. nem kell, — mondom ha nem felejtett még el egészen, hozzon meg nekem egy áldozatot és látogasson meg. Ne sértődjek meg azon, hogy erre kérem, nekem ezer és egy okom van, hogy oda ne menjek magukhoz, és mégis talán akarom s beszélnem kell vele. Én nem tudom elfog-e jönni, ha igen, akkor a viszontlátásra —• Kezeit csókolja: — Sándor“ Egy külön kis czédillára fölirta címét, aztáu azzal együtt elküldte a levelet Leónak nem sok ideje volt. Egy ideig Uííz- ködölt benne a jó s egyre hánytorgatta a kérdést: — Megcsaljam az uramat? De jött a másik az erősebb, a pozitivabb argumentum, „Tegnap jöttem s holnap utazom tovább,“ tí ez az utóbbi elvégre is győzött. Lea nem gyötörte magát, hanem délután hat órakor már ott volt Sándornál. ...És mikor túl voltak az első mámoron s szófián szerelmei mélyedtek egymás tekintetébe a férfi hiiíeleu megfogta a nő fehér kezét s az ajkához vonta. Azután úgy látszott mintha báutsuá valami. Az asszouy gyöngéden kérdezte tőle: — Mi baja van. Sándor? A férfi Összerezzent, de elhatározta magát. — Valamit meg kell vallanom magának. Lehet, hogy öt perc múlva gazember leszek a szemében, de bigyje meg, nem tehetem másképpen. Lea ijedten kérdő tekiutettel mered reá. Sándor pedig folytatta : — Mondja Lea — de őszintén szóljon — nagyon nagy bűnnek tartja, ha megcsalunk valakit, akit szeretünk, azért hogy továbbra is a mienk lehesieu ? Ahogy ott tilt az asszony lábánál s könyörögve nézett föl reá, Lea nagyon szépnek látta öt. De abból amit beszélt, nem érlet egy szót sem. Sándor nézte egy daiabig az asszonyt, majd halkan, hogy a hangja alig hatott olyan hangosan mint egy nehéz sóhaj, ezt mondta neki: — Lea megcsaltam magát. A nő még most sem értet semmit. — Igen inegcsallam Lea. Hazudtam a mikor azt irtain hogy holnap elmegyek innen. Ekkor már fölált a férfi s úgy beszélt, mint egy dacos bűnös, aki keményen szeme közé néz. a birájának s ugv vallja he a bűneit — Tudja meg Lea, hogy itt maradok. Talán az életem végéig ide leszek kötve ebhez a helyhez Itt olyan hivatalba helyeztek amit ostobaság lenne elhagyni. Hazudtam magának; nem megyek el soha, de magát örökké szeretni fogom Ezt megkell vallanom, hogy hazudtam magának. — Hazudott ? — rebegte utánam az asszony, — Megvet ? kérdezte a másik . .. — Nem tettem föl magáról... És igy csalt el engem ide, hogy ... A többit már elfojtotta a sirás. Lea a szép szőke Leá keservesen zokogott. Sándor próbálta vigasztalni, de nem ment sehogy Csak sirt, sirt. ~rr -y | I Élne mulasszák megtekinteni BclfabáS A. 68 TärScl divatáruházát hová megérkeztek a legdivatosabb Pe!üch} \ és valódi angol kemény és puha kalapok ellegáns nyakkendők, ingek, gallérok, kézelők jäger alsó ingek, harisnyák, kesztyűk s mindenféle férfi divat cikkek a legolcsóbb arakban lesznek árusítva.-ars
