Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
VIII. évfolyam. Níigvsomkut, 1910. március 20. 12-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI J&éYLE'l“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 K Negyed évre .... 2 K Fel évre ......................4 K Egyes szám ára . . 20 fillér. Fő szerkesztő: Br. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő, Szerkesztőség és ki idóhívatai. Nagysomkut,Teleki-tér 284 MEGJnLl].\ní M1RBMV VASÁRA AI» Népies állattenyésztésünkért. A földmivelésügyi miniszter a minap nála tisztelgő gazdasági felügyelőknek sürgős feladatává tette, hogy vegyék munkába az elhanyagolt községi és közbirtokossági legelők jókarba helyezését, illetve a hol egyáltalán vagy pedig elegendő legelő nincs, támogassák az érdekelt gazdakat a megszerzésében. Ez intézkedés sokkal közvetlenebbül érinti a vidéki, de főleg a falusi lakosság érdekét, semhogy ne kellene vele behatóbban foglalkoznunk. Mint az ország legtöbb vidékén, úgy vármegyénkben is valóságos szégyenét alkotják a közlegelők a mezei gazdálkodásnak. Alig van az országban közlegelő, mely a javításnak, gondozásnak, egyszóval okos gazdasági kezelésnek még csak a színét is látta volna. Igaz, hogy a legrosszabb legelő is többet ér, mintha egyáltalán nincs; de nagyban és egészben a meglevő közlegelők sem tudnak illően megfelelni fontos hivatásuknak. Pedig a mi viszonyaink között az állattenyésztés, de főleg a kisgazdák és birtoktalan falusi lakosok állattenyésztése a közlegelőt nem nélkülözheti. r' Am vitatkozzanak rajta az elméleti tudósok, hogy kell e a jó állattenyésztéshez , legelő vagy sem, annyi bizonyos, hogy a mi népünk közlegelő nélkül ke'ló mennyiségű marhát tartani, egészségesés további tenyésztésre alkalmas állatokat jfelnevelni nem tud. Az az intézkedés tehát, melynek közlegelőink jókarba hozatala és a hiányzó legelő területek pAtlása lesz az eredménye praktikusan veszi munkába nemcsak állattenyésztésünk fejlesztését, hanem a falusi élet gazdasági erősödésének, tehát szociális békéjének biztosítását is. A mai állapotot, amelynek közepette a közlegelők rosszasága vagy hiánya a szegényebb elemekre nézve lehetetlenné teszi az állattartást, kihat népünknek nemcsak anyagi állapotára, de táplálkozására, tehát testi és lelki egyensúlyára is. A magyar törvényhozás már 1907- ben megalkottta az állattenyésztés állami támogatásáról szőlő törvényt, melyben mó- dott adott arra, hogy a falusi kisgazdák úgy a legelő javításánál, mint megszerzésénél is igénybe vehessék az állami segítséget. Ugyan-e törvény amikor a kissebbek kivételével minden vármegyébe egy gazdasági felügyelőt állított, gondoskodott a végrehajtását mozgató helyi szakközegekről is. A törvény .végrehajtását a közbejött politikai zavarok jóformán megakasztották. Az igy származott hiányokat és vétlen mulasztásokat pótolja most az uj földmilésügyi minisztérium fent említett rendelkezése. Kívánatos, hogy a rendelkezés végrehajtásában ne csak a gazdasági felügyelők és közbirtokosságok, de a helyi élet összes vezetésre hivatott tényezői is közre munkáljanak. A dolog temészetesen nem fog rög- tönös eredményeket fölmutathatni. Századok mulasztását nem lehet egyszerre pótolni és igy a közlegelők kimerült talaja, e!si- lányodott növényzete, általánosan elhanyagolt kezelése sem fog egykettőre ideálissá változni. De bizonyos, hogyha évenkint csak egy néhány közlegelö kerül 1 — 1 vármegyében gondosan vezetett és ellenőrzött javítás és kezelés alá, néhány év alatt nagyot javul gazdasági életünk mérlege. Hiszen a két-három millió holdnvi legelőknek csak becsületesebb kezelése is mindjárt 20—30 millió koronával gyarapíthatja a gazdasági hasznot. Az pedig sokszorosára rúg ennek az összegnek, amit a Ä , Kovár/idék*1 fáreája. A szóra?<ozott. — Meghívod őt ebédre, hogy bemutasd néhány vendégnek, a kin meg szeretnének vele ismerkedni és tudtára adod, hogy az ebéd csiitör tököu lesz. — .De el ne rontsd a dolgot— mondod neki, mert eszedbe jutnak bizonyos korábbi dolgok — s ne jöjj esetleg szerdán. O jóiztien kacag, miközben naplóját keresi és feliorgatja az egész szobát. — Szerdán nem is jöhetnék — szó! — mert jelmezeket kell rajzolnom, pénteken pedig Skoc/i- ába utazom, hogy jelen legyek a képtárlat megnyitásán. Hanem hol a pokol fenekén van az a napló! Nós, nem baj- Feljegyzem magamnak ide— meggyőződhetsz róla magad is. Te föléje hajolsz, mialatt ő egy nagy iv papírra leírja a megállapodást s bevárod, mig az ivet odaszögezi Íróasztala fölé Azután megelégedetten távozol. — Remélem, nemsokára felbukkan a látóhatáron — szólsz feleségedhez csütörtökön este, miközben ünnepi díszt öltesz. — Bizonyos vagy benne* hogy megtudtad vele értetni ? — kérdezi amaz gyanakvólag s te önkéntelenül érzed, hogy bármi történjék is, téged fog* érte felelőssé tenni. Eljön a nyolc/, óra és vele a többi vendég. Félkilenckor feleségedet titokzatosan kihívják a szobából s a szobalány közli vele, hogy a szakács- né oly kép nyilatkozott, hogy további halogatás esetén, képletesen szólva — mossa kezeit. — Feleséged visszatér és úgy vélekedik, hogyha egyá'ta'ában ebédelni akarunk, a legokosabb volna nyomban hozzáfogni. Nyilván azon a nézeten van, amely szerint öt várod, merőben tetetés, bog)’ íéiííasabb és becsületesebb eljárás volna nyíltan beváltanod, hogy elfelejtetted meghívni. — A leves és a bal között adomákat mondasz az ő pontatlanságáról. Mire a hal megérkezik, az üres szék már ráveteite árnyékát a lakomára és a pecsenyénél már mindenki elhunyt rokonáról beszél. Pénteken este regyed kilenckor megjelenik a kapu előtt és hevesen csönget. Hallod a folyosón a hangját, felismered és elébe mégy, hogy fogadhassad. Bocsáss meg, hogy egy negyedórával meg- lcéstam — kialtja vidáman — de ez a hülye kocsis előbb máshova vitt, a helyet. • • — Tulajdonképen mért jöt él ? vágsz a szavába, mert láttára éjien nem vidulsz fel valami na- | gyón. Régi barátod és igy bátrau neveletlen le- j lietsz vele szemben. —Ö nevetve veregeti válladat. — Nos, hát... enni akarok öregem, éhes vagyok, mint a farkas. — Óh — dörmögsz te — akkor menj csuk máshova, itt ugyan mit sem kapsz. — Hogy az ördögbe gondolod ? Hát nem hívtál meg ebédre?,.. — Eszem ágában sem volt—magyarázod. Eu csütörtökre vártalak, nem péntekié. Hihetetlenül rád hamu'. — Ilit akkor fejemben hogyan rögződhetett meg a péntek ? — Mert a tejed olyan, hogy abban péntekre válik minden csütörtök. Aztán hozzá teszed. — Azt hittem, hogy ina este már útban vagy Edinburgh felé — Igazságos Isten ! —kiált fel ő.—Igazad van! S minden további szó nélkül kirohan az ajtón. Hallod, amint odakint végig rohant az utcán s a bérkocsi után ordít, melyet az imént bocsátott Útnak. Miközben visszatérsz szófiádba, némi elégtétellel gondolsz arra. hogy az egész scótországi utat frackban kell megtennie s holnap reggel kész uj öltönyt kell vennie és szived mélyén ujjongsz. Az volt a közhit, hogy' sohasem fog megnősülni. Képtelenségnek látszott az a feltevés, hogy az esküvő napját, helyét és a leányt egyszerre eszében tartsa: s ha netalán mégis eljutna a tempUrak! Élne mulasszák megtekinteni Barabás A. 8S TáPScl divataruházát hová megérkeztek a legdivatosabb Pel üch és valódi angol kemény és puha kalapok ellegáns nyakkendők, ingek, gallérok, kézelők jäger alsó ingek, harisnyák, kesztyűk s mindenféle férfi divat cikkek a legolcsóbb árakban lesznek árusítva,
