Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-13 / 7. szám

KŐVÁR VIDÉ K. február 13. szabályrende’ét tervezetett, a mely tervezett lapunkban már ismertetve lett. Ennek utána a közgyűlés az előter­jesztett javaslatott egyhangúlag elfogadta, a szabályrendelet tervezetet pedig akként módosította, hogy a járda építési és fen- tartási költséget, valamint az árkok betömé­sé/el f ilmet ülő költségeket a te ek és ház- tulajdonosok egy harmad; észben, a község pedig kétharmadrészben viselik. Megbízta a községi elöljáróságot, hogy a megállapított szabályrendeletet megfelelő példányban elkészítve jóváhagyás végett illetékes helyre terjessze fel. Adja Isten, hogy mielőbb megvalósulva lássuk a község eme közös óhaját. A Kövárvidéki Tak. Pénztár közgyűlése. A »Kövárvidéki Takarék Pénztár R.- társaság e hó 6-án tartotta meg a 26-ik évi rendes évi közgyűlését, Gróf Teleki Sándor az intézet elnöke — elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudó­sításunk számol be: Gróf Teleki Sándor elnök annak meg állapítása után, hogy a közgyűlés határide­je az alapszabályok értelmében közhírré lett téve és hogy a részvényesek erre szabályszerűen egybehivattak, valamint, hogy az alapszabálynak megfelelően a rész­vényesek kellő számban vannak képviselve, a közgyűlést megnyitottak nyilvánította és felkérte a közgyűlést, hogy a jegyző­könyv hitelesítésére két részvényest meg­választani szíveskedjen. A közgyűlés ezen felhívásra a jegyző­könyv hitelesítésére egyhangúlag Dr. Hirsch Gyula és Dr. Tárcza Aurél részvényeseket választotta meg. Ezt követte az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentésének felovasása a lefolyt 1909. évi 26-ik üzletévröl. Az igazgatóság jelentését Mán Lajos vezérigazgató olvasta fel, mely szerint a pénztári forgalom 1909 évben 18.370,616 K- 06 f. volt. Váltó: 1.519,106 K- Jel«*'«?: j 261,847 kor. Kötvény kölcsön: 23.295 kor. ! mint egy finom impresszionista festmény.. .Milyen kar hogy nem lát senki. .. Egy férfi . ., Egy kicsit elpirult ezért a gondolatért és úgy tett, mintha nem gondolta volna. Gyorsan a leáujkorára gondolt, a tanítónőjére, az iskolára, a leckékre •. . Fccskeröptü szandolin kötött ki és karcsú férfi szökkent a partra. A férfi a homályban meg­nőve közeledett és bódolatfeljesen köszönt, mint a kir-álynéKnek szokás. Aztán méndott is valamit, Cifra szép szavakat mondtak egymásnak és ficle- tévelyegtek a fák alá, a csillagköpcnyeges estbe’ ameiy csalogatóan födte be őket... A kis nyá­ri laknak tárva volt az ajtaja, ablaka és minden zugot, betöltött a titokzatos kábu’at. Ilona a lányos álmokra gondolt és szemét egy | illanatra lehunyta. De rögtön fölemelte pilláit, mert szunnyadó lelke, legmélyémnár,tüzes csókok és ölelések ébredeztek-e. amelyek követelőzve ostromolták a fehér álmokat, Most újra úgy tett. mintha nem volna igaz. Meg többet és gyorsan beszélt. — Második este, hogy itt vagyok, — suttogta Ágnes asszony forró ölelésnek a lázábau, a szíge1 nyugati részén, pázsitos dombhoz simuló, alacsouy házban- Azóta itt álmodoztam ebler a szerelmes Folyó számla: 22.409 kor. Betel: 1.070,043 Viszleszámitölt váltó: 600,856 kor. Tiszta nye­reség: 33215 kor. 58 fül. Akimutatott tisz­ta nyereséget a következőleg javasolta az igazgatóság felosztani: A Tisztviselői végkielégítési alapiak: 1608R. 71 fill. 1600 db. részvénynek osztalék a 12 kor. 19.200 kor. Jótékonyáéira: az igazga­tóság rendelkezésére 1000 kor. Rendes tar­talék alapnak: 10.000 kor. Átvitel 1010 évre: 1.406 kor. 87 fill. E szerint a rendes tar­talék alap a kapott lO.OOü dotációval most már 130.036 kor. A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúlag elfogadta, Az igazgatósági jelentés elfogadása után Barna Benő az intézet egyik felügye­lő bizottsági Tagja olvasta fel a felügyelő bizottság évi jelentésé*, mely szerint a felü­gyelő bizottság az igazgatóság által elő­terjesztett nyereség-felosztási javaslathoz hozzá járul és kéri, hogy a feknentvény ugv az igazgatóságnak mint a felügyelő bizottságnak megadassák. A közgyűlés a felmentvenyt egyhan­gúlag megadta. Ennek megtörténte u án Gróf Teleki Sándor elnök tudomására hozta a közgyű­lésnek, hogy amennyiben úgy az igazgató­ság, mink a felügyelő bizottság mandátuma lejért, annak konstatá’ása után, hogy az intézet vezetősége és igazgatósága köteles­ségének az intézet érdekében hűen meg­felelt, megköszönvén a bizalmat, fölkéri a közgyűlést, hogy az igazgatósági és felü­gyelő bizottsági tagok választását megejteni szíveskedjék. A mennyiben pedig az intézetnek ez időszerint elnöke nincs, fölkéri a közgyű­lést, hogy a választás megejtésére korelnö­köt válasszon. A közgyűlés korelnökül egyhangúlag: Pap István ref. esperest választotta meg. Miután a kor elnök az elnöki széket elfoglalt! felhívta a részvényeseket az igaz­gatóság és felügyelő bizottság megválasz­tására. E.en felhívás folytán Vámfalvi Jónás kunyhóban... Tudtam, hogy jönni fog valaki a távolból, jönni tog, mert megérzi, hogy várom. Mindez olyan, mint egy mese, mintegy bűvös-bájos gyermekmese, ameiy hófehér leányszobákban hang­zik el a messzimen érkező királyfiról... Mintha lány volnék, ábrándos lány, akinek megérkezett az álomlovagja,. . . Roggelfelé így beszélt ? Az egész világon esak mi ketten vagyunk ezen a szigeten. A férfi előtt egy pillanatra < gy másik, szőke arc tűnt föl cs az az ajk pedig beszélt tegnap este a sziget íulsó oldalán. — Megvárlak holnap este. A férfi tűz- seri ugróit a partra a ebben a pillanatban két oldalról, a sűrű lomhu fák alul két asszony futott feléje. , A nők pirulva ismertek egymásra. — Kérem tessék-sziszegle I’ona é8 guu.vos, meghajlással mutatott az útra, — csak tessék. . — Az önét? — szólt vizsza Ágnes a vállán keresztül nézve, megvető ajkhiggyesztéssel. Gyűlölettel fordítottak hátat egymásnak s ott hagy ták a férfit a parton . .. H«rasztynó Szederkényi Anna, (Vége). részvényes indítványára, igazgatósági ta­gokul: Gróf Teleki Sándor, Mán Lajos,’ Papp István, Dr, Olsavsky Gyula, Hirsch Náthán, Gróf Teleki Pál, Bocsáncy Márton, Brunner Károly és Olsavszky Simon (uj):— Felügyelő bizottsági tagokul pedig. Hirsch Jakab, Barna Benő ésPilczEde (uj): — egy hangulag közfelkiáltással választattak meg. Az igazgatóság ezután saját kebelé­ből, elnökül: Gróf Teleki Sándort,alelnökül; Gróf Teleki Pált,vezérigazgatóul: Mán La­jost, helyetes vezérigazgatóul: Pap Istvánt választotta meg. A választás megejtése után megálla­pította a közgyűlés az igazgatóság, a fe­lügyelő bizottság valamint a tiszviselők fizetését. Módosította az alapszabály l8§át. Végül kimondta, hogy a részvények szelvé­nyei a közgyü'ést követő naptól kezdődőleg beválthatók. A közgyűlés után Mán Lajos vezér- igazgató megvendégelte a kaszinó helyi­ségében, úgy az igazgatóságot mint a jelen volt részvényeseket. HIRE k. Személyi hír. Gróf Teleki Sándor ur Öméltósága és neje szül. Graefl Sarojta — leányuk Gróf Teleki Domokosné látogatá. sára Gernyeszegre utaztak. Gyászhir. Buyos gyász, érte özvegy Sebe Pálné úrnőt társadalmunk köztisztelet és közbe, csillésben álló egyik előkelőségét sógornője száraz- ajtai Incze Kálmánná hirtelen tragikus eredetit elhuny ta alkalmából. A viruló,fiatal úrnő egy kisfiúnak adott életet s azt saját életével fizette mag. A kiadott- gyászjelentés igy szól : Fájdalommal jelentjük mind­nyájunk szeretettjének szárazajtai Incze Kálmánná szül Rónay Dalmának e hó 4-én, rövid szenvedés után, élte 24-ik évében történt elhunytét. Földi maradványai e hó 6-án, délután 3 órakor, fognak a helybeli róm. kath: szent Andrásról nevezett temető kápolnájában beszenteltetni és a budapest1 kerepesi temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra elhelyeztetni. Pozsony, 1910 évi febru­ár hó 4-én. dr- Rónay Ká-oly és neje tíztipau Iza- bel'a mint szülői, seprőéi Paikert Alajosné Rónay Deli dr. péchujfalusi Pécliy Henrikné Rónay Kynga Rónay Tibor mint testvét ei seprösi Paikert Alajos dr. péchujfalusi Péchy Henrik mint sógorai, szá­razajtai Incze Kálmán mint férje Báláz fiacskája nevében h. Az alsőfernezelyi rémes eset Az er­kölcsök szörnyű elvadulasára enged következtetni az a gyilkosság, mely Fernezelyen történt. A gyil­kosság háttere egy sötét bűn, mely beavatottak tanúsága szerint — a meggyilkolt am át állította szembe saját leányával. Az áldozat Kocsis Mihály, ué egy, a fernezelyi kir. kohónál alkalmazott egyén neje, a tettes pedig — mint azt a nyomozások ed- »liyw'é bizonyítják — a saját leánya. Fernezelyi tudósitónk a következőleg adja elő a rémes esetet; Folyó hó 1-é.n este Kocsis Mihály szolgálatban lévén a házban csak anya és leánya maradtak, kik vacso­ra után pihenui tértek. Ejfél tájban a fiatal leány nagy sikoltozással verte löl a szomszédokat, azon szörnyű hírrel hogy anyját valaki meggyilkolta- Az összesereglett szomszédok réihes jelenet tanúivá ’ ]stfek. Az életerős, egészséges asszony ott feküdt ágyába« átmetszett torokkal, hatalmas vértócsában azonkívül karján és nyakán a fő ütőerek is átvol­tak vágva. A halott mellett talált borotva pengéje kétségtelenné teszi a gyilkosságot, valamint azon körülmény is, bogy az áldozat hosszasan küzköd- hetefct gyilkosával, mint a feldúlt ágyneműből következtetni lehet. A csendőrség erélyes nyomozást indított n eg a sötét bűn kiderítése céljából, s leg­először is a fiatal leányt vette vallatóra, kiről a szomszédok tanúsága szerint megállapítható, hogy annyával a lehető legrosszabb viszonyban élt. Hogy

Next

/
Thumbnails
Contents