Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
2 K Ő V Á R V I P É K. jan. 30. elleneseink figyelmébe. Egy jól szervezett gyermekvédelem — és ilyen a magyar is, a védett gyermek anyja, legyen az asszonyanya vagy leányanya, köteles maga táplálni gyermekét. Ezzel szemben ott, ahol Így szervezett gyermekvédelem nincs, a leányanyák rendszerint magzataikat „angyal csinálok* karmai közé dobják, mig maguk anyaságukat eladják a dajkaságban. Miért nem lázadnak fel a családi kötelék eme maglazitása ellen, amikor megfizetik azt, hogy a proletáranya elhagyja csecsemőjét és áruba bocsátja anyaságának egyik legértékesebb részét: anyatejét? Pedig ez a tneglazitás gyilkol, a miénk életet ad. És miért nem lázitja fel őket az, hogy mint fokozódik a családi kötelékek megla- zuiása a társadalmi osztályok magasabb meg magasabb régióiban A járda ügyről. '(Folytatás.) Szabályrendelet a Nagysomknton létesítendő aszfalt járda létesítése és fentartása tárgyában. 13. §. A járdákat építkezések alkalmával és általában, rongálni nem szabad. A járda mellé a hatóság vagy magánosok, által ültetett élőfalakat rongálni tilos. Az ilyen rongálások az 1879 évi XL. t.-c. 80 §-a alapján szigorúan büntettetni fognak, 14. §. Az udvarokról a járdán át kivezető vizvezető csatornákat, valamim a járdákat és a járda hosszúságában elhúzódó főcsatornákat és folyókákat a telek hosszúságában tisztán tartani az ezen terü'etról összesepert, takarított szemetet azonnal eltakarítani, sikos fagyos időben a járdákat alkalmas módon homok, vagy fűrész porral behinteni, minden körülmények között a háztulajdonos kötelessége. Azon házak i le- tőleg telkek előtt, hol járda létesittetett, a háztulajdonosok kötelesek a járdát a nyári hiszen annyi pénzt áldozott a neveltetésére, zongorázni taníttatta és tökéletesen bírja a francia nyelvet, ilyen miiveit, teremtésnek csak Kovács lehet a férje a világon senki sem más. Mialatt igy tárgyalt magával, folyton azon törte a fejét, hogy Is lehetne Kovácsot meghívni, hogy lássa szemtől szembe a szemefényét, hátha lesz belőle valami. Néha úgy kínozta szegény öreg fejét hogy a verejték kicsapott a homlokán. Egy délután aztán végre megjött a várvavárt ötlet. Már alig várta, hogy haza mehessen és megbeszélje íeleségével a manővert s ötletét oly nagyszerűnek találta, hogy örömében majd kiug. rótt a bőréből. Hivatalnoktársai észre is vették Fürszt bácsi szokatlan jókedvét, s bizalmasan mégjegyezték : Fürszt bácsi mi az, hogy ma olyan szokatlan jó a kedve ? Bnsuljon a ló, mért legyek rossz kedvű ? — válaszolt röviden Fürszt bácsi s mosolygó arccal tovább dolgozott. Délután mikor hazament, n inden különösebb bevezetés nélkül e szavakkal állt feiesege elé. Fiam, a jövő hét vasárnapján tartjuk meg az ezüstlak&dalmat! Az asszony ijedtében elsápadt, azt bitte* hogy a férje a szó szoros értelmében megbolondult. Mit beszólsz te ezüstlakadalomról, hát nem tudod, hogy még csak három év múlva lesz 25 eszteudeje annak, hogy megházasodtuuk ? meleg, száraz napokon naponta legalább egyszer megöntöztetni. 15. §. Tilos a járdára tiszta viz kivételével bárminő folyadékot önteni. Udvarokból üzletekből pincékből tartályokat, hordókat, csak áthidaló deszkán szabad hengergetni. 16. §. Tilos a járdán képződő jégréteket vasvágó és ütő szerekkel felszaggatni, a képződött jég csakis vaslapáttal távolítható el. 17. §■ A járdák és átjárók ideiglenes elfoglalása, továbbá a forgalom akadálytalan biztosítása érdekében a járdákon és átjárókon való csoportosulás tilos. 18. §, A járda szegélyére kocsival felhajtani, azt állattal feltapostatni, vagy azon súlyos tárgyakat hengergetni tilos. 19. §. Azon vendéglősök és korcsmárosok kiknek üzleti helyiségük bármely anyagból készült járdára nyílnak, felelősök a járdának vendégeik által okozott bárminemű bepiszko- lásáért és ezekért elsősorban ők büntetendők. 20. §. Minden ház és telek tulajdonos köteles a háza és telke előtti gyalogjárdát mind annyiszor, a hányszor, arra szükség lesz, tisztán letakaritani s felügyelni arra, hogy a járda sáros oe legyen. 21 §• Akika jelen szabályrendeletet áthágják az 1879 évi XL. t-c. 119 §-a értelmében 1 koronától 100 koronáig terjedhető bűn tetéssel, behajthatatlanság esetén az 1879 évi XL. t-c. 22 §-a értelmében 3 órától 5 napig terjedhető elzárással bűntetettnek. Az ezen szabályrendeletbe ütköző.kihágásokból befolyó pénzbüntetések a járda fentartása és létesítési alapra fordítandók. 22. §. A bíráskodás ezen szabályrendeletből felmerült kihágási ügyekben a járási főszolgabíró hatáskörébe tartozik, másodfokon pedig a vármegye alispánjához, harmadfo- kulag a m, kir. belügyminisztériumhoz. Ezen szabályrendelet jóváhagyás után azonnal hatályba lép. Mit törődöm én azzal, hogy mi mikor házasodtunk . Én nem a te kedvedért rendezem az ezüstlakodalmat. Hát kinek a kedvéért ? — kiáltott az asz- szony kipirult arccal. A leányunk kedvéért és punktum! Érted? Nem értein. Most álljak ide és magyarázzak el egy regényt. Egyszerűen azt akarom, hogy Kovács és Juliska megismerkedjenek, arra pedig csak egy mód van, ha meghivom az ezüstlakodalomra. Hát azt hiszed, hogy a rokonság nem tudja mikor lesz huszonöt esztendeje a házasságunknak, ? Fllrszt bácsi már oly Indulatos volt, hogy alig birt magával, nagyon boszantotta; hogy felesége nem tudja magát beleélni a lieyzetbc. — Légy nyugodt a rokonok nem lógják pontosan kiszámítani a dátumot, azok örülnek ha adódik valahol alkalom a jó evéshez és ivábhoz, biztos vagyok benne, ha azt mondanám, hogy jövőre tartom az arauylakodalmat, ismét mind itt volnának a legnagyobb komolysággal. Száz szónak is egy a vége, jövő héten lesz az ezüstlakodalom s készülj rá,hogy az a legimpozánsabb legyen, mert az intézet tisztviselőit meghívom és Kovács is itt lesz, ezt a nevet bizonyos nyomatékkai hangsúlyozta. Végre Fürsztné is kezdte megérteni a dolgot és serényen készülődött az Unueplésre. A piacon összevásorolták a legszebb baromfit, Fürszt bácsi pedig megrendelte a legjobb borokat s az utolsó Lét nagy készülődésekkel múlt «1. HÍREK. A polgári olvasókör évi közgyűlése. E hó 23-án tartotta meg a helybeli polgári olvasókör rendes évi közgyűlését. Mint már lapunkban előre is jeleztük nagy érdeklődés mutatkozott már a választást meg előzőleg nehány nappal is. A választáson hetvenkét tag vett részt, ami szintén a mellett igazol, hogy községünk polgársága érdeklődik kaszinója iránt. Habár előzetesen nagyobb támadásokra és interpellátiókra készültek és azt hangoztatták, még is a közgyűlés a legsimábban a legszebben folyt le. Élénkebb vita csupán a kaszinó helyiségének bérlete körül merült fel, de erre is keresték a békés elintézést. Szűcs Gyula az olvasókör volt elnöke a múlt évi működés előterjesztése, és a számodások megvizsgálására vonatkozó jelentések felolvasása után a maga és tiszttársai nevében megköszönve a bizalmat, fölkérte a közgyűlést, hogy a választást megejteni — és a választás tartamára korelnököt jegyzőt és két bizalmi férfiút választani szíveskedjen. A közgyűlés, korelnökül: Barna Benő községi jegyzőt, jegyzőül Mátéfy Józsefet, bizalmiférfiakul pedig: Dr. Tárcza Aurélt és Cseh Károlyt választotta meg. Barna Benő korelnök az elnöki szék elfoglalása után meg köszönve a bizalmat és megtiszteltetést, indítványozta, hogy a polgári' olvasókör diszelnökéül Gróf Teleki Sándor urat, elnökéül Veress József igazgató tanítót, alelnökül Szűcs Gyula állami tanítót köz- felkiáltással válassza meg. Ezen indítványt a közgyűlés nagy lekesedéssei egyhangúlag elfogadta, mire korelnök azokat megválasztottaknak jelentette ki. Ezek után szintén közfelkiáltással megválasztattak : Pénztárosul- Varga János, gazdául: Vojth Bogdán,Könyvtárosul:Újlaki Gyula Jegyzőül: Mátéfy József, Ellenőrül: Virányi Ferenc, és Loy Zsigmond, A bizottsági tagokra nézve a választás felfüggesztetett a mennyiben a beadott szavazó cédulák szabálytalanul voltak kiállítva, azoknak megválasztására, ujabbi határidőül január hó 30 napja tűzetett ki. Ezek után az uj elnök Veress József megtartotta hatásos székfoglaló beszédét és letárgyalta a még kitűzve volt ügyeket. Az ezüst lakodalom előtt néhány nappal Fürszt bácsi elővette a leányát s szépen óvatosan beleavatta az ezüztlakodalotn hátterébe s betanította hogy amennyire csak lehet foglalkozzék Kovácscsal mert Koyáca „egész ember“ akivel érdemes foglalkozni. O az intézet legkiválóbb számolója és páratlanul szorgalmas, komoly ember. Leányom — mondotta Fürszt bácsi apai jóindulattal — most ha egy kicsit Ügyes vagy megnlapithatod a szerencsédet, én alkalmat szolgáltatok neked rá. Juliska megértette édes atyát s ettől fogva Kováes ugv élt a képzeletében mint egy mesebeli hős, barlia nem becsülte sokra a számoló ügyességet. Az idő gyorsan haladt előre s Fürszték meghívták az egész rokonságot, csak még az intézet tisztviselői nem voltak meghiva. Fürszt bácsi erre különös jó alkalmat keresett. Már csak három nap választotta el őket a nagy eseménytől s Fürszt bácsi Ferencz József kabátba indult az irodába, mert a meghívást másfelől külsőben óhajtotta végrehajtani. Az igazgató urnái kezdte s igy fokról-fokra mindenkit külön meghívott s mind megígérték, csak mikor Kováéhoz ért egy kis lámpaláz fogta el s a hangia remeget az idegességtől. Kedves Kovács, családom nagyon megtisztelve érezné magát, ha Ont is vendégeink soraba üdvözölné ezüstlakodalniain alkalmával. Reményiem ott lesz, mert külön hely van föntartva részére. S Fürszt bácsi szoromró szívvel vária a választ, Kovács miután nyugodtan végighallgatta öreg kartársát, kezet szorított vele és üvözölto: Igazán örülök s szivböl gratulálok önnek kedves Fürszt bácsi, de ne vegye zokon hogy nem lehetek jelen, mert éppen akkor én is ünnepelek, tudniillik e(jegyzem magam egy leánynyal. irta: PETERDI ANDOR.
