Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-18 / 38. szám

2

K Ő V Á R V I T) ft K.

szeptember 18.

Rosszul tsrmő ny’ám^esíák.

Bár a gyümölcstermés sok minden eshetőségnek van kitéve, a melyek a fa termő képességét csökkentik, mégis a gyümölcsfáknál a terméketlenség oka többnyire abban található fel, [hogy a talaj tápláló anyagban szegény.

Ezen okot fel lehet ismerni részint magáról a fáról, részint az alatta termő fűfélékről. A táplálék hiányában szenvedő fák ugyanis megmohosodnak, keveset nőnek s igy terméktelenek. <

A fa mohaságát azonban az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények is okozhatják, s igy egyedül ebből nem lehet határozottan árrá következtettni, hogy a talajban nincs elég tápláló anyag. Ha a fák mohosságát tapasztaljuk, vizsgálat tárgyává tesszük azon füveket is, a melyek a fa alatt teremnek, hogy határozottan megállapíthassuk, vájjon a talaj tápláló anyagok- J báni szegénysége okozza-e a mohosságot i vagy sem. Ha a fa alatt kevés fü nö, s ez is vékony szálú, rossz minőségű, akkor ez határozottan arról tanúskodik, hogy a talajból hiányzik n káli és foszfor Ilyen esetben csak dús trágyával tehetjük fáinkat termővé. Ez a dús trágya azonban n* álljon egyedül hig istálló irályából, de e mellett okvetlen szuperfoszfátot és meszet is kell alkalmazni — A gyümölcsfák nagyon sok meszet igényelnek. Ha a gyümölcsfát elegeljük, a vissza maradó hamu egyharmada mész, a mi eléggé bizonyítja, hogy a gyümölcsfa a talajból igen sok “meszet von el, tehát dús mész trágyázást is igényel. Ha a ta'aj eléggé mészdus, akkor a ta koronája alatti földben herefsleket is nagy mennyiségben találunk, ha azonban ezek hiányzanak, akkor a talaj mész szegény'. A fák trágyázása tehát csak akkor helyes, ha dús istá'ló trágyát és meszet, vagy bő szupperfoszfátot alkalmazunk trágyázásul. Est a trágyázást addig kell évente ismételnünk, inig a fa koronája alatt lóhere íé'ékkel kevert dús fii növés indul meg, a mi annak a jele,

hajnalok szerelméről. Szidta is magában egy kicsit a kegyetlen hideget meg a sikos aszfah-utat. Es eszébe jutott az a csikorgó téli éjszaka, mikor egyszer kilencvenhétben, amint épp ilyenformán bóbiskolt, két revolverdurranás riasztotta föl. Még az a tunya ló is hogy megrémült. Ver futotta be a kocsi megviselt párnáit. Úgy húzták !e róluk holtan a vendéget. Szép halovány asszony volt, mosolygó a sápadt halálában Is. A férfi szintén déli. . .

No, gondolta a vén kocsis ezek csak nem ... Ezek már bizonyosan meglengetik egymást a csókjaikkal.

így tűnődött, merengett még egy darabig majd tágraereszfette a gyeplőt és elszunditott. A ló koeogot továbbA kocsiban pedig fázva, fanyar arccal ültek az asszony meg a fiatalember. Elfordultak egymástól és nézték a jégvirágos ablakot. Az asszony szólt végre :

— Azt hiszem mindjárt otthon lesz.iink.

— Nem késik el — felelte akaratlan haraggal a férfi, elárulva gondolatait. Mire az asszony megütközve nézett rá és sértődötten mondta :

— Bocsánatot kérek .. ;

A fiatalember közbevágott:

Én kérek pardont. Ne haragudjék, hogy k tört belőlem az elkeseredés. Es bocsássa meg a felig vak voltomat, ami abban nyilvánul, hogy mindent csak a magam nézőpontjából látok.

(bolyt tjük).

hogy most már a talaj felső rétegeben annyi foszfor és mész van, amennyi elegendő arra, hogy az esőviz azt részben a fa gyökéréig lemossa.

H I R £ K.

Közgyűlés. Községünk képviselő teslülete mad u. 3 órakor tartja rendes őszi közgyűlését a községháza tanácstermében. A közgyűlésié vonatkozó meghívóban a következő tárgyak vannak felvéve : 1. Az 1911 évi községi költségvetés tárgyalása és megállapítása 2, Az 1911 évi községi közmunka költség- vetés tárgyalása és megállapítása. 3. A község tulajdonát képezett és leégett istálló felépítése esetleg ezzel kapcsolatosan a piacz tér rendezése. 4. Mán Lajos és társai kérvénye a vasu'i menetrend megváltoztatása iránt. 5. Mán Lajos és társai kérvénye a Nagysomkut—nagynyiresi vicinális útnak törvényhaló sági kezelésbe vétele végett. 6. Az iparos tanoncz iskola bizottság megválasztása. 7. A gazdasági iskola céljaira szükséges ti-rület megszerzése iránti intézkedés cs a kir. tanfelügyelőnek a gazdasági ism Hlő iskol t felállítása tárgyában érkezett átiraté. 8. A heti vásárok alkalmára a marhák megvizsgálásához megfelelő segélyerőről való gondoskodás. 9. ßogsch j Kálmán mérnök kérvénye a járda tervének elkészítéséért még 200 kor. többlet kiutalása iránt. 10. Kardos Mária illetőségének tárgyalása. 11. Az ,,01.50“ fény társaság ajánlata a próbaként Maliitól utcai lámpák beszerzése iránt. 12. A közgyűlést megelőzőleg 24 órával netalán meg beérkező ügyek és indítványok tárgyalása.

Építkezés. Dr. Goldstein Ármin egy lakóház építésre engedélyt nyert. Az építkezés igen gyorsan halad- Most már belesz építve teljesen a községháza átellenében volt üres telek, amely sertés vásártérnek használtatott. Az épület a bemutatott tervszerint igen csinosnak Ígérkezik és

minden esetre csak emelni fogja a község eme részét.

Népfelkelést szemle A népfelkelési i ellenőrzési szemle községünkben a községházánál folyó évi október 19. és 20-án fog megtartattni. Október 19-én délelőtt fél 8 órakor a Nagysomkuton, a csolti, kővárga- rai, jederi és magyarberkeszi körjegyzőség községeiben lakó — október 20-án a ko- í vasi, szakállasfalvi, hagymásláposi, nagy- j nyiresi, kővárhosszufalvi és pribékfalvi kör- ! jegyzöséghez tartozó községekben lakó — A. alosztályu 1868—1878 évfolyombali népfelkelők, kötelesek megjelenni. A népfelkelési igazolványt és ajánlati lapot magukkal elvinni kötelesek.

Gyászeset özv. Hirsch Hermáimét súlyos gyász érte, édes apja Rózenfeld Samu a ki Sza- mosíalváiól látogatóba jött hozzá, négyheti beteges- kedés után községünkben e, hő 11 -ón elhalt.

Tiszti értekezlet. A nagysomkuti járás jegvrői kara, Dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró elnöklete alatt e hó 17.-én a főszolgabírói hivatalban értekezleteit tartott, melynek tárgyai voltak: 1. A községek részére marhalevél szükségletük erejéig hitel kieszközlése. 2. A Szamosvöl- gyi vasút igazgatóságához kedvezményes vasúti jegyek iránti előterjesztés. 3. A kolera elleni védekezés ügyében a legszükségesebb intézkedések megtétele.

Ábrányi Emil. a kitűnő küllő egyike a legjelesebb gyermek! öltöknek is; ezt. újra beigazolj i .Sebők Zsigmond és Benedek Eisk képes

gyermeklapja, a Jó Pajtás, mely legújabb számának élén a költő egy pompás versét közli, Dörmögő Dömötör a közkedveltségil mackó most már végig nézte a dobsinai jégbarlangot és a sztraczenni völgybe rándúl' ki. Elbeszélést ebbe a számba Abouyi Árpád és Zsoldos Benő irt, "mesét Elek nagyapó» Mihály Rezső bájos képéhez verset irt Koós Pál» kedves történetét mond el Schöpflin Aladár Tréfás tarka történet. Dánielnó Lengyel Laura regénye, szerkesztői üzenetek rejtvények, egészítik ki a szám tartalmát- — A Jó Pajtás előfizetési árai : egész évre 10 korona, fél évre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Előfizetési pénzek Budapest, JV., Egyetem-utca 4. szánt alá küldendők.

Szr.ímAnrárinegye felirata. Ilosvay Aladár, Szatmárvármegye alispánja a köz- igazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén mutatta be azon hódoló feliratot, melvet Szatmárvármegye őfelségéhez nyolczvana- dik születésnapja alkalmából intézett. A hódoló felirat igy hangzik:

Császári c, királyi Apostoli Felség Legkegy elmésebb Urunk!

Szatmárvármegye törvényhatóságának közgyűlése határozatából kifolyólag tolmácsolom vármegyénk közönség« hódola-át Felséged előtt, születése SO-ik évfordulója alkalmából.

Satmárvármegyr, mint szervez etér él i fogva ezeréves alkotmányunk egyik u'olsó j rangú ■biztosíték*', szivét teszi le Apostoli ; királya több nemzettől támogatott trónja,

' mint ősi alkotmányunk legelső és legfőbb védbástyája ele, hogy ebből is sugároziek felé az ország egy része bizalmának és szeretettének melege, megerősítendő Királya szeretetét és bizalmát is magyar nemzetében, mely ezer éven át hü oltalmazója volt a Királyi Trónnak, melyet szabad akaratból, közjogi érzületének természetes fo- lyamányahént helyezett önmaga felé s a melyben minden időben alkotmányos élete létének erejét, föltételét látta.

Fogadj* Királyi Felséged Szatmárvármegye szivének állampolgárai öntudatából fakadó eme hódoló megnyilatkozását kegyesen s alkotmányos érzülete, melyről félszázados uralkodása tanúskodik, viszonozza magyar népe mindenfelől megnyilvánult ragazkodását azzal, hogy Istentől eredő bölcsességével és országa alkotmányának megszilárdításával erősítse mtg a homlokát övező szentkoronát, hogy ebben a magyar nemzet s többi népei is megerősödve, a magyar Trónt, mint Felséged uralkodó házának megdönthetetlen várát egy újabb ezredév után is Felségedet áldva vehessék körül.

Kelt Nagykárolyban, 1910 stb*

Szatmárvármegye közönség megbízásából Ilosvny, alispán.

A felirat fehér bőrkötésben vsn dús aranyozással, közepén Szatmárvármegye címerével disziive.

Áthelyezett írnokok. Vármegyénk főispánja Május Győzőt, az alispáni hivatalban alkalmazott írnokot Szinérváraljára, a szolgaiméi hivatalhoz, Frauttinger János, ottani járási Írnokot pedig a központba helyezte át.

Országos áltat vásárok megyénkben Szeptember lilén Fehérgyarmaton éa Sártökön, 20-án Krasznahéiteken, 2G-án Mátészalkán, 27-én Szatmárnémetiben, 30-án KővárhosszufalubanBaroíuSIkoIcra terjedésié. Több hely. röl értesülünk, hogy a baromlikolera erősen terjedőben van a hatalmasan szedi áldozatait, Ajánlatos, hogy a háziasszonyok szerezték be Vittkay Imre által magirt, s a gazdasági egyesület által pályedijja! ju'.ttlm.tzott müvet, amely a baromfi