Kővárvidék, 1910 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

grasszáló epidémiának. A meszes gödrökön kívül alig van epidemikus szempontból más közegészségi intézménye a mi falva- inknak. Orvos a legtöbb faluban, ahol van, ott nem győzi a dolgát a népegészség vi- rulísa idejéu sem. Csak meg ne bosszulja magát ez a mulasztás népünkön most, a mikor itt a kolera. Ünnepek után. Országos ünnepek zajától visszhangzik szerte a levegő. A múlt ölelkezik a jelennel; a szeretet nyomában fakad a kegyelet, mely a magyar nemzetnek egyik legbecsülendőbb faji eré­nye .. . Augusztus 18-án zajlottak le szeretet királyunk születésének 80-ik évfordálóján az ünnepi napok, melyek visszavezettek a múlthoz, mikor a magyar szeretet hordta össze az ország minden részéről azt a föl­det, melyből a király koronázási dombját megépítettük, hogy a hazai földből emelt trónról, kimagasló alakjával hirdethesse a ’•ékét király és nemzet között!.. Lélekemelő, szép és fénves, nagy ünnepnap volt az és aki látta, halála órájáig sam feledheti, mert bizonyítéka volt annak, hogy soha még egy nemzet se szerette olyan őszinte, igaz leiekből királyát, mint a magyar I Bizonyí­téka volt annak, hogy a magyar nemzet egyenes, lovagias, mert tűrni és feledni is tud, ha békejobbot nyújtanak feléje; mert a magyar nemzet mindég hü marad fel­szentelt királyához és Szent István koro­nájának mindenkori viselőjéhez és hogy mennyire megbecsüli királyát, még inkább bizonyítja az, hogy egy Jezerév alatt is kegyelettel emlékezik meg a királyság, az alkotmány és a kereszténység megalapító­jára, a magyarok első királyára Szent Ist­vánra, akinek áldott szent jobbja, még egy ezredéven túl is megtartotta régi varázs­erejét, mert a népek százezreit megmoz­dítja, akik csendes magányukból hűségesen az ország szivére zarándokolnak évenként, hogy a megismétlődő ünnepségeken, ke­gyelettel adózzanak az első apostoli ma­kóczi utón egy férfi ruhakar«sUsdis elé értek, on­nan egy hatalmas alakú tói*i rohant ki és Palkó arcara kát csattanó pofont márt. Közben dühösen kiáltott : — Megcsíptelek végre gazember ! Azt mondta aztán az odasiető revdőrnek, hogy Palkó két héttel ezelőtt egy öltönyt lopott el üzletéből. Palkót heves ellenkezése dacára le­csukták és reggelig fogva tartották- Addig ugyanis Péter bácsi bebizonyított#, hogy öccse kőt napja van Pesten. Eire rögtön szabadon oocsátetták. Amikor a íuhakereskedövel együtt hagyták el a kerületi biroságot, a bácsi így szólott a kereskedőhöz : — Őn uram mugpofozta és ártatlanul be- csukatU az öcsémet. Jobb volna, ha békés utón ajánlana fel n<.ki tűért egy megfelelő kárpótlást, ellenkezőleg kénytelenek leszünk tint perelni ! A kereskedő szabadkozott, hebegett, dado­gott, vé-re 25 koronát fizetett az ügyes bácsi ak. Palkó boldog volt. — Nagyszerű, — mondta — bárha uaponta megpofoznánuk ! — Bizony, bizony bölcsek a tarvények 1 — mondta a bácsi. — iia vtlakinek a kutyája meg- harap, a tulajdont) a köteles fizetni. Ha valami vihar folytán tégla hull a lejedre, a háztulajdonost itéük fizetésre, ha téten megcsúsztál a lépcsőn, a hová valami buta cselédleány vizet öntött- Yasuti KŐVÁR VIDÉK. gyár király emlékének es áhítattal tekintse­nek arra a szent jobbra, melv több mint egy ezredév óta nemzete fellett áldólag őrködik. Áhitatos szent imák szálltak az egek urához templomainkban, iskoláinkban, népünk leiké bői, milliók ajkáról, a mi felséges királyunk drága életéért... Ez volt a jelen, megha­tóan szép, impozáns országos ünnepe és ez ünnepi hangulattól megilletődve, ájtatos lelkünk önkéntelenül visszafordul a rég­múlt időkhöz, első szent királyunk em­lékéhez, összekötve, áthidalva a múltat a jelennel és szívós, soha meg nem lazuh, soha el nem enyészet kegyeletével bebizo­nyítja, hogy ez a sokat hányatott, zakla­tott, magyar nemzet legnehezebb pi lana- taiban, legválságosubb helyzetében sem fe­ledkezik meg a halán I, mellyel jótevői és koronás fejedelmei iránt viseltetik... És amint kijut az élőnek a jelen örö­me, zajos, őszinte ünrepeltetése, ép úgy megtalálja a régporladó szent is a magyarok igaz, őszinte kegyeletének és emlékének mindenkori hűséges megőrzését, nemzete szivében ... Mert jaj annak a nemzetnek, mely nagyjainak példáján nem képes... A pilla­nat hirtelen fellobbanó lelkedese elalszik, elhamvad az ünnepi oltáron meggyujtott örömtüzek lángjával együtt... deakc-ye- let megőrzi azoknak emlékét végtelen időkig akik a magyar nemzetnek jóakaró, megértő és szeretett királyai voltak... Ércnél, márványnál maradandóbb a népek lelkében gyökerező szeretettel és kegyelettel, mely apáról fiúra, fiúról késő unokáira, — nemzetekről nemzedékre öröklődik át... és ezredéveken, az idők végtelenében sem veszti el erejét, hatalmát es ragyogd fényes­ségét.. . Az ország szivében összegyűlt miliők részvétele mellett hordozták végig megdi- csőült királyunk Szent Istvánnak áldást i osztott jobb kezét... kiteszik szemére palástját, jogarát és szent koronáját, hogy el ne felejthessük és a ‘lelkűnkbe véssük, hogy az Isten nem segít bennünket soha 87ermic*«ll«ngégnél, lu megsérülsz, a vasúttársaság I pénzel! Csodálatosan bölcsek a törvényeink Palkó ! Újra háaróí-házra járt Palkó kintornájával, Es sok pénzt keresett. Hülyénként azért, hogy mihamarább tovább álljon. Másutt pedig a cse­lédeknek tetszett meg a szép barna legény, aki ; mosolyogva köszöntötte ökot és fekete szemeivel I rájuk kacsintott. Szívesen áldoztak néhány fillért, hogy hosszahl» ideig gyönyörködhessenek henne. Jó lett a dolga Palkdnsk. Haza azt irta, hogy zenész lett belőle és csak legelőkelőbb em­bereknek muzsikál és hogy nagy pénzeket keres. Egy vasárnap boldogan, gondtalanul és kin- i torna nélkül sétált a ligetben. Egy helyen átment a kocsimon. Hiiteleuül erős ütést kapott a hátára éj — úgy gondolta — tóhnertföídnyire röpült. Amikor újra magához tért, tiszta fehér ágyban feküdt a kórházban. Kificamodott a jobb karja, a# orrcsontja és az egyik bordája sérült meg erősen. Délután a bácsi látogntta meg Palkót. Kóka- azerü arca sugárzott a boldogságtól. — Fene nagy szerencséd van Palkó ! El- UtíUt egy gépkocsi. Rendőr és még három szemtanú bizonyítja, bogy nem tülkölt 1 A sotiőrt természe­tesen letartóztatták. — Gyönyörű szeroncse 1 — mondta leverten Palkó. Nyomorék maradok óletem fogytáig, — Dehogy maradsz az, Rövid idő múlva fölgyógyuisa. Tudod-e, hogy a gépkocsi tulajdo­____ szeptember 4. ko ronás királyaink ellen és a magyar nem­zet együtt élt, vagy együtt bukott mindég szeretett királyaival... HÍREK. Kinevezés Vármegyénk főispánja Sroll Béla ok!, jegyzőt a szakállasfalui anyaköny­vi kerületbe teljes hatáskörrel anyakönyv­vezető helyettese kinevezte, Beszflntetet fegyelmi A nagybányai országgyűlési képviselő választás alkalmá­val Földes Béla korteskedés miatt följelen­tést tett Damokos Ferenci nagybányai főszolgabíró ellen. A közigazgatási bizott­ság az ügy megvizsgálására Schönpflug Richard dr. vármegyei főügyészt küldte ki, akinek jelentése alapján a közig, bizottság a további eljárást Damokos ellen beszün­tette, kimondván, hogy a följelentés alap­talan. AciefyKn robbanás a szatmirhe* gyen. Súlyos baleset érte <s hó 2ó-én délután Katkovszki Pál kir. kath. iőgimnáziunii főigazga­tót szatmárhegyi nyaralójában. A főigazgató a gáztartály helyre állításán dolgozott, mely a nya­raló folyosója alatti fülkében volt elhelyezve. A szőlőben nyaral Lehotzky József főgiinn. tauar is a csaladjával együtt s leányok égő gyertyával kőzetedül a veszedelmes hely színhelyére s nem hallotta a főigazgató intő szavát s a kiömlő gáz az égő gyertyától felrobbant s úgy a főigazgató, mint Lehotzky Józsa súlyosan megsérültek, utóbbi különösen veszedelmes sebeket kapott. A szeren­csétlenül járt főigazgató iránt városszerte nagy a részvét. Iparosok adójának törlése. A köz- igazgatási bíróság legutóbb kimondotta, hogy az i pariizleteknél nem az iparigazolvány, hanem az illető iparral való foglalkozás esik III. osztályú kereseti adó alá. Az adót tehát az üzlet beszün­tetésének és nem az iparigazolvány visszaadásának napjától kell törölni. Ez a rendelkezés azért fon­tos, mert iparát besüntető kisiparosa eleddig mind­addig kirótták az adót, inig igazolványát a ha­tóságnál vissza nem mutatta. így pl. hosszas betegségben kimúlt falusi iparoson sokszor egy évvel is több adót megvettek, mint ameddig tute iparát. Gyermekzászlóaljak. A honvédelmi miniszter leíratott intézett Siatmárvárme- gye főispánjához, amely szerint honvédelmi és általános népnevelési szempontból is nosa milliomos! Az ügyvédünk már beperelte. Nagyszerű lesz. Szervusz 1 És elrohant. Másnap délután lelkendezve rohant tel újra. — Főnyeremény, öcsém! Főnyeremény. A nagyságos milliomos ur önként »janit fel nekad 10.000 koronát ! Mit szólsz eliez?! Ilyen szerencse hallatára Palkó csakhamar felépült. Amikor kikerült a kórházból, hazakiván- kozott az ő Juliskájához. —- Minek sietsz ? — kérdezte a bácsi, —- ki tudja mily szerencse vár meg itt reád. De Palkó nem akart maradid. Úgy véleke­dett, hogy amig osak kezet ficamit, orrot vagy hordát tör he a szerencséje, — az uiég tűrhető, ha bőséges fsjdalompénz járul hozzá. Könnyen megeshotik azonban, hogy a szeszélyes fortuna •gy napon uyaktöréssel ajándékozza meg, azt pedig nem akarta bevárni. Elbúcsúzott tehát a bácsitól és hazautazott. Amikor kitudódott, hogy gazdagon jött haza Palkó az emberek seregeitől keresték fel, kikérdezni, hogyan gazdagodott meg ilyen gyorsan ! Utána m«g valóságos utazási láz fogta •! a lakosságot. Mindannyian Pestre igyekeztek, re­mélve, bogy uekik is kedvez a ssrecncsa! Ám de csalódottan kerültek onnan vissza, mert hát történnek ugyan még csodák, — de esak nagynéha ! DÓRA.

Next

/
Thumbnails
Contents