Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
KŐVÁRVIDÍK május 16. két is figyelembe kell venni, hogy a feltett kérdésekhez csak hozzá is szóljunk. Mert kétségtelen, hogy bizonyos ethikai, társadalmi, emberbaráti és kulturális pénzbeli áldozat készséget maga a társadalom is megkíván egy társadalmi embertől. Vannak dolgok, eszmék, mozgalmak, melyekben anyagi hozzájárulás által részt venni kötelessége a társadalomban élő embernek. Ezek elől kitérni talán a tisztesség rovására is esnék s méltán képezhetné megítélés tárgyát. Ez a kellő fölismerés dönti el azután a kérdés első részét, mikor alapként azt veszi észre, vájjon ez adózások szükségesek avagy csak célszerűek, kényelmi vagy talán fényüzési szempontból tekintve indokoltak- e ? A szükséges, a megkívánt: erkölcsi kényszer jellegével bir, ezt tenni kötelesség. A célszerű, adott esetenként bírálható el, mig a kényelmi és lucrativ kiadás illetve adózás feltétlenül elitélendő, ha megfelelő reális alapja nincs. És ezen a ponton födi a választ a második kérdés, mely összefüggésében áll az első kérdéssel. A mi helyes, okos és reális, az terjesztendő ; de a mi nem áll arányban az anyagi helyzettel s a vagyoni viszonyokkal, társadalmi felfogásokkal s különösen teíszelgésre, hiúságra és föltünésre van szánva; feltétlenül elitélendő. Példákkal is szolgálhatnék, bár a példa nem sokat magyaráz. De csak egyet! Akinek fizetése éppen csak a megélhetésre elég s mégis kávéházban egy szivarért annyit ad, melynek áráért a boltban teljesen megfelelőt talán kettőt, hármat is kapna : túl megyreális gondolkozáson. Avagy az, ki feltűnési vágyból nyilvános adakozások során, mert tudja, hogy neve nyomtatásban megjelenik, viszonyaival arányban nem álló összeget ad : minden esetre nem reális ember. Folytassam tovább ? Miért ? A morál kedvéért ? Kárbaveszett volna, hiszen erkölcsi oktatás számba menne s minden egyebet inkább, mint ezt. Nem is ez a lényeg. Hanem az, mely másra vonatkozik bár, a kényszerű adózások keretében: a társadalmi adó tekintetében sem volna szabad, hogy egy percre is szem elől tévesszük : csak addig nyújtózzunk, a meddig a takaró ér. Már tudni illik a kiknek takarójuk van. S a kiknek nincs, annyival inkább. Ipari tanműhelyek. Az országos magyar iskola-egyesület egyik fővárosi kerületének fiók osztálya legutóbb felolvasó-ülést tartott, a melyen egy budapesti tanító és műbútorasztalos az ipari tanműhelyek felállításáról tartott előadást. Rámutatott arra a tényre, hogy Magyarországban az intelligencia valósággal iszonyodik az ipari pályától, A tanműhelyek célja volna egyrészt az elemi iskolából kikerülő és az utcán csavargó gyermekeknek a zülléstől való megvédése. A gyűlés elhatározta, hogy országos mozgalmat indít, hogy a hazai iparképzés emelése érdekében az ország nagyobb városaiban ipari tanműhelyeket állítsanak fel. Ha tehát a magyar iskola egyesület komolyan fogja fel hivatását és lelkesedéssel karolja fel e nagy jelentőségű ügyet, akkor megteremtődhetnek az ipari tanműhelyek, amelyekre — a mai viszonyokat tekintve — égetően nagy szükség van. Meg kell kedveltetni a fiatalsággal az iskolából kikerülő és pályát kereső ifjúsággal az ipar iránti szeretetet és tiszteletet. Ne csak immel-ámmal, kényszeredetten és fenyegetődző szavak kíséretében menjen az a fiú iparos inasnak. lás ha már rászánta magát a fiúgyermek arra, hogy iparossá legyen, ne pusztán azon célból tanuljon egyik vagy másik iparágat, hogy idővel legyen kenyere, hanem testestől-lelkestől csüggjön foglalkozásán, pályáján. Teljes ambícióval, erős munkakedvvel, szilárd hittel és tántorithatlan buzgalommal lásson neki az iparos mestersége elsajátításához, melyből a mostani nehéz és súlyos megélhetési viszonyok mellett csak úgy fog tisztességesen, becsületesen megélni és idővel családját fenntartani képes lesz, ha rátermettséggel, hozá- értéssel, ügyszeretettel karolta fel iparát. Nem elegendő, hogy valaki néhány évi inaskodás és segédkedés után mesterré lett és most már saját maga ura. Ebből nem lehet megélni. A mai fejlettebb kor sokat megköve tel a maga embereitől; a társadalom elvárja a benne élő egyénektől, hogy a korral haladjanak vissza, még ha iparosok is. Az iparosok már óriási számarányuknál fogva is hangadó szerepet kell, hogy vigyenek úgy a társadalmi, mint a közéletben. Es ha ez időszerint a magyar iparos osztály nem áll ezen a polcon, nem áll ezen a magaslaton, az egyesegyed ül annak tulajdonítható, hogy irtózottal viseltetett mindenki az ipari pálya iránt, A legszomorubb pedig az volt, hogy maguk az iparosok se vették komolyan hivatásukat, foglalkozásukat. Már dereng nálunk is. Az ipari pálya iránt már nagyobb a rokonszenv; az iparosokat kezdik megbecsülni, az iparosokkal számolnak és már az iparosok maguk is nagyobb lelkesedéssel csüngenek hivatásukon s azon vannak, hogy szaktudásukat, műveltségüket fejlesszék, látókörüket szélesbitsék, képzettségüket előmozdítsák és egy szemernyivel se maradjanak más foglalkozásbeliek mögött. Az ipari tanműhelyek létesítése tetemesen hozzájárulna az ipari pálya megkedveléséhez, lényegesen elősegítené az iparosok előmenetelét és egy uj iparos nemzedéket nevelne, mely már a műveltség, a tudás ama fokán állana, mint a nagy külföldi államokban állanak az iparosok. Az ipari pályára meg csak olyan ifjúságot szabad nevelni, amely kedveli az ipart és önként, Önszántából lép erre a pályára. Az ilyen fiatalságból aztán csakugyan elsőrendű, kiváló nemzedék alakul ki és ez egyaránt hasznos a magyar ipari a, a magyar társadalomra és a magyar nemzetre. y Mirek. — Személyi hírek. Gróf Teleki József bájos nejével szülei látogatására pár napig községünkben időzött. — A kir. járásbirósági épület. Az igazságügy miniszter által kiküldött bizottság e hó ló-ón járt községünkben, bogy a régi megyeháza épületet valamint a község által egy uj igazságügyi palota felépítésére felajánlott két telket megszemlélje. A bizottság tagjai voltak : Dr. Zábor- szky István miniszteri osztály tanácsos, dr. Igyártó Sándor debreczeni kir. főügyész, Jáb- lonszky Ferenc igazságügy miniszteri műszaki szakértő, dr. líóth Ferenc szatmári kir. törvény- széki elnök és dr. Fabó Zoltán szatmári kir. ügyész. A bizottság megszemlélte a régi vármegyeháza épületét, a melyben a kir. járásbíróság jelenleg van elhelyezve, valamint a Hirsch Náthán és a Chionára féle telkeket. Arra azonban egyelőre nyilatkozatot nem tett, hogy a régi Gramaphonok, vármegyeháza épület renoválását avagy egy uj igazságügyi palota felépítését fogja e javasolni az igazságügyi miniszternek. Tehát ennek sorsa még egyelőre a jövő titka. — Házasság. f'aragó Ignátz pusztakamarási (kolozsmegyei) h. jegy zó e hó 9-én esküdött örökhüséget Lázár Irénnek, özv. Lázár Ellené k. leányának sárközujlakon. — Hivatal vizsgálat. Dr. Róth Ferenc szatmári kir. törvényszéki elnök és dr. Fabó Zoltán kir. járásbíróságnál a szokásos évi vizsgálatot e hó 11. és 12-én tartották rneg, mely alkalommal az ügykezelés ellen semmi kifogásolni valót néni találtak. —- Építkezés. Valdrnán Sámuel a községháza átellenében levő telkére építendő épületre építkezési engedélyt nyert. A bemutatott terv szerint az épület igen csinosnak látszik és igy az utcai front még ez évben majdnem teljesen be log épülni ami nagyon fogja emelni ezen részét a községnek. — Ingatlan vétel. Gámenczy János kir. járásbirósági végrehajtó 5000 koronáért megvásárolta özv. Kondor Jánosné malom utcai belsőségét épületekkel. — Járásunk uj szoigabirója. Dr. Falussv Árpád vármegyénk főispánja járásunkba szolga- biróul Jeszenszky Béla szolgabirót osztotta be. Az idő áthelyezett szolgabirő már e hó 20.-án fuglaija el áilását. — Országos vásár. Kővárhosszufaluban a legközelebbi országos vásár e hó 21-én fog megtartatni. — A hagymásiáposi hídépítése. A hagy- rnásláposi hid építését úgy óhajtják eszközölni, hogy vegye át a vármegye a Nagybánya—ber- keszi állami ut fentariását, az állam pedig a Nagybánya hagymásiáposi útvonalat a hid fölépítésének kötelezettségével. Ez a határozat miniszteri megerősítést igényel. Vizlecsapolás. Egy régi óhaja megy teljesedésbe a csoki és a Berkesz felé vezető állami ut mentén levő telek és ház tulajdonosoknak az által, hogy a vasúti állomásnál levő mocsár és a csolti útról lefolyó és összegyűlendő belvizek le- csapolását a in. kir. belügyminiszter engedélyezte és o colra a belügyi tárca terhére 1000 korona segélyt utalványozott. A menyiben azonban a szóban levő munkálatok költségei 3000 koronában vannak előirányozva, a még hiányzó 2000 korona biztosítandó lesz a község által. Ezen hiány fedezésére különben az érdekeltek már régebben kötelezték magukat és igy ezen összeg az érdekeltek között lesz aránylagosan felosztandó. — Hivatal vizsgálat. Gróf Teleki Jenő járásunk főszolgabírója o hó 11-én megvizsgálta a helybeli jegyzői hivatal ügykezelését és mindent a legnagyobb rendben talált.-- Kanyaró. A Kanyaró községünkben szórványosan föllépct, Az elmúlt hót folyamán három kanyaró megbetegedés jelentetett be a községi elöljáróságnál. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy az elő forduló megbetegedést azonnal jelentsék be az orvosnál és gyógykezeltessék, hogy járványossá ne váljon. — Egy cseléd kitüntetése. A gróf Teleki Sándor urnái már 25 óv óta szolgálatban álló Drágos János cselédet a füldmivelósügyi miniszter díszoklevéllel és 100 korona jutalommal tüntette ki. Ennek ünnepélyes átadására a községi elöljáróság e hó 16-ának délelótt 11 óráját tűzte ki a községházához. — Képviselő választás nézvjegyzéke. Az 1910 évre szóló országgyűlési képviselő választók kiigazított névjegyzék e hó 25 óig a községházánál közszemlére van kitéve, mely időn at a hivatalos órák alatt a jegyzői hivatalban megtekinthető és ez ellen esetleges felszólamlások írásban beadhatók. — Felfüggesztett jegyző. A főispán Márton Béla komlódtótfalusi körjegyzőt állásától hivatali szabálytalanság miatt felfüggesztette. Márton Béla erre jegyzői állásáról lemondott. Ez azonban nem zárja ki a fegyelmi eljárás keresztül vezetését. — Uj jegyző jánkon. Jánk község elöljárósága legutóbbi ülésén llray András vámfalusi aljegyzőt községi jegyzővé választotta meg. gramaphonlemezek, gramapliontük a legelőnyösebben kaphatók készpénzért vagy részlet fizetésre Hirsch Samunál Síilágysomlyón, - Részletes árlapot kívánatra bérmentve küld.