Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

z

KŐVÁRVIDÉK

május 2.

életben megjelenni, ahogy — módjukban nincs. Többet óhajtanak, mint a mire képesek, többet kell mutatniok, mint a mennyire szerény viszonyaik megengedik.

Ez az ut a biztos elzülléshez, a legborzalmasabb fertőhöz vezet. Föl kell rázni még idejében a társadalmat mélységes lethargiájából. A társadalom egyes rétegein múlik, hogy visszahelyezzék a társadalmi életet arra a magaslatra, mely megilleti a műveltség mai fokán a tisztesség és becsületesség révén.

Választások előtt.

Feszült várakozással és nem mindennapi figyelemmel tekint járásunk közönsége a f. évi május 6-án délelőtt 11 órakor megtartandó évi rendes közgyűlés elé.

E közgyűlésen lesznek t. i. a helyettesitett főszolgabírói és szolgabirói állások betöltése. Mint a nyilvánosságnak egyik szerény és igénytelen szerve a „Kővárvidék“ sem mulaszthatja el a járás választó közönségét e nagyfon- tosságu, vitális aktusnál figyelmeztetni, és felkérni,hogy a közgyűlésen „in corpore“ teljes számban megjelenni szíveskedjék.

A helyettesítés elég hosszú ideje azt hiszem a járás közönségét teljesen meggyőzte arról, hogy a helyettesitők a beléjük helyezett bazalomnak minden tekintetben megtudnak felelni.

A nagysomkuti járás közigazgatása nemcsak szakértelmet, hanem a helyi viszonyok és körülmények specialis ismeretét is megköveteli tehát azt, hogy a járás élén már ismerős munkabíró és munkatudó emberek álljanak.

Ez óhajtását a vármegye ennek a járásának mint legmostohábban kezelt gyermekének úgy véljük teljesíteni fogja meghagyván illetőleg véglegesítésén azt a statusquot, a mely ma fennáll s a mely példásan rendez népszerű és határtalan bizalmat gerjesztő közigazgatást jelent e nemzetiségi és kereskedelmi helyzeténél fogva is erősen exponált vidéken.

Hírek.

— Vármegyei közgyűlés. Dr. Faiussy Árpád vármegyénk főispánja folyó május hó 6-ik napjának délelőtt 11 órára rendes közgyűlésre hivta egybe a törvényhatósági bizottsági tagokat.

Ezen közgyűlésen lesz választás utján betöltve járásunk főszolgabírói és szolgabirói állása.

— Országos vásár Magyarberkeszen. A magyarberke szí országos vásár e hó 7-ikén fog megtartatni.

— Megszűnt ebzárlat. A községünkben elrendelt 40 napos ebzárlat határideje lejárván, járásunk főszolgabírója a zárlatot föloldotta.

— Vizbefult. Virvás Kornél 24 éves nagy- fentősi legény epileptikus bántalmakban szenvedett. E hó 24-én Nagyfentósön egy patak mellett mezei munkával foglalkozott, magányosan dolgozgatott, miközben egy roham érte és szerencsétlenségére a vízbe fordult, a hová belé is fűlt, amennyiben senki sem volt körülötte, aki megmenthette volna. A később arra járók a hullát ugyanazon helyen találták a vízben, [ahol a sze- j rencsótlen bele fordulhatott.

— Ingatlanvétel. Valdmán Sámuel és Társa cég gróf Teleki Sándor urnák a községházával szemben levő telkéből 518 G-öl területet 10.000 koronáért megvásárolt.

— Motor tanfolyam. A szatmári önkéntes tűzoltóság oktató termében robbanó motorokról tanfolyam veszi kezdetét folyó évi május hó 3-iká- tól, amelyen elméletileg előadatik a benzin, petroleum, nyersolaj és szivógázmotorok, továbbá az automobil-motorok kezelése és hibáinak javítása.

A tanfolyamra jelentkezhet minden géptulajdonos, gépkezelő, vagy érdeklődő, tandíj nincs, csupán 2 korona a beiratás.

A tanfolyam 10, esetleg 14 estét fog igénybe venni este 7 órától 9 óráig.

Jelentkezni lehet Szatmáron a nagygőzmalom- - ban alantirottnál.

Szatmárit, 1909. ápril hó 21-én. László Károly.

— Halálozás. Nagy Ákos, volt erdődi főszolgabíró, földbirtokos, aki pár év óta Szatmáron lakott, a napokban Dobó-utcai lakásán hirtelen meghalt. Szivszélhüdés ölte meg a különben életerős embert.

— Megdöbbentő számok. Szatmárvármegye alispáni hivatala ez év első negyedében, tehát három hónap alatt ezer Amerikába szóló útlevelet adott ki.

— A magy. kir. szab. osztálysorsjegyek

nemcsak a belföldön, hanem a külföldön is óriási kelendőségnek örvendenek, mert nyeremény esélyeik rendkívül előnyösek, tervezetük pedig szolid és kedvező. Gyorsan, váratlanul nagy vagyonhoz jutni, csak nagy szerencse, nagyobb nyeremény utján lehet, ezért ajánljuk, hogy t. olvasóink is tegyenek szerencsekisérletet és vegyenek Kiss Károly és társa bankházában (Budapest, Kossuth Lajos u. 13) sorsjegyet. E hírneves főelárusitó részvénytársaság teljesen megbzi- ható és előzékeny. A remény pedig boldogít, és Kiss szerencséje nagy 1

— Női kalapok disztése és alakítása. Egy

fővárosi elsőrendű női-kalap terem meglepő újításáról adhatunk hirt, A vidéki hölgyközönsóg kényelmére egy külön osztályt létesített, a hol divatját múlt régi kalapokat a legutolsó divat szerint átalakítanak és díszítenek, feltűnő olcsó árban. Akiknek tehát szép és divatos nyári-kalapokra szükségük van, küldjék el kalapjaikat Friedrich Mariska kalaptermébe, Budapest, VI. Vaczi körút 15.11/21. levélbeli felvilágosítás díjtalan.

— Egy szanatórium ismertetése. A főváros közvetlen közelében gyönyörű fekvésű vidéken, Dunaharasztin épült Tamássy Park-szanatóriuma, a melyről már köztudomású hogy Magyarország összes szanatóriumjai között első helyet foglal el. Ez a szanatórium idegbetegeknek, alkoholistáknak és morlinistáknak a legjobban ajánlható. Nap és légfürdők. Vizgyógykezelése masszázs-ja, fény és szénsavas fürdői, dietikus gyógymódjai páratlan eredrnénynyel járnak. Minden beteg állandó orvosi felügyelet alatt áll és mérsékelt árak mellett kitűnő eliátást kap. Olvasóink, ha egészségük helyreállítása végett szanatóriumba akarnak menni, forduljanak elsősorban ide felvilágosításért, honnan azt díjmentesen nyerik. A pontos cim ? Park-szanatórium igazgatósága, Dunaharaszti Lj

— Szolgabirák mozgalma. A vármegyei tisztviselők legutóbbi országos gyűlése foglalkozott a vármegyei tisztikar létszámbeosztásának kérdésével, A süolgabirák, tekintettel an a, hogy a javaslatban őket érintő sérelmeket nem olvasták és hogy a statusquo kérdése a napokban dől el a belügyminisztériumban, most mozgalmat indítottak, amelynek czélja, hogy II. osztályú főszolgabírói állások is szereztessenek, úgy mint a főjegyzőknél és hogy a szolgabirák is a VI. és VII. fizetési osztályba juthassanak. Eddig is már több országgyűlési képviselő megígérte, hogy a szolgabirák jogos mozgalmát támogatni fogják.

— Utazási kedvezmény az állatkiáilitás látogatói részére. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a junius hó 6 — 10-ig tartó budapesti országos állatkiáilitás megtekintésére utazó kisgazdák, legalább tíz főből álló csoportokban az együtes való utazás feltétele mellett Budapestre és vissza a III. kocsiosztályban féláru menetjegyekkel utazhassanak. Ezt a kedvezményt a gazdasági egyesületek által kiállítandó és az utazás célját feltüntető igazolványok alapján lehet igénybe venni.

— Amerika. A kivándorlás nemzetpusztitó réme ismét hallat magáról. Múlt hó 14-ón, a megyei közigazgatási bizottsági ülésen Falussy Árpád főispán jelentette, hogy az idei sorozásokról nagyszáma védköteles maradt el, kiknek legnagyobb része Amerikába vándorolt. Hiába tehát

is egy-egy üzletet, Elegen akadnak, akik az édes apjától is, tőle is szép pénzt elnyertek, Megemberelhetik egy pár forintocskával. No meg aztán el is mulatnak rajta : azt mondják, madárnyelven beszél I

Csakugyan a báró ur uj kollégái, jó barátai is pompásan mulatnak a vén fiú furcsa beszédén. A minthogy szörnyen mulatságos is egy ilyen férfiú, a kit megsimogatott a szél, a mikor a vagyona romjain sírva vigadva, földhöz vágta az utolsó, a legutolsó poharat.

11.

Egy délelőtt, a mikor villásreggelire tértem be a vendéglőbe, a báró egyénül gunnyasztott a sarokban. Letelepedtem mellé s elkezdtem vele beszélni, udvariasan, komolyan, a hogy bizonyosan már rég nem beszéltek vele. Az ember nagy készséggel felelgetett nekem, az ő sajátságos magyar nyelvén, a mit lassanként megszoktam s megértettem. Közben valóságos megil- letődés sőt valóságos megdöbbenés szállott az arcára, hogy vele, a kit mindenki bolondjának tartott, udvariasan, komolyan beszélgetnek. Mint valamikor régen, nagyon régen . . ,

És egyszerre végtelenül elkomorodva, mélységes némaságba merülve bámult a sörös pohárba. Az ajtó azonban felszakadt a szilaj cigány muzsika áradt be a terembe. Hangos, mulató társaság vonult az étkezőbe, a kik még tegnap este kezdték a devernyét és másnap délben sem tudták abbanhagyni: a korhelyek

gondviselő istene tudja, hányadik állomásuk volt már ez a vendéglő s miféle viszontagságok után jutottak ide ? A cigányok kezéből már csaknem kihullott a vonó, de azért Lednecky Gyuri egyre rendelte a nótát a boldogtalan prímásnál. Jól ismertem a fiút, a fiatal nábobot, a ki a korhelysége mellett sem volt előttem ellenszenves alak. Mert a milyen viharosan tudott lumpolni, éppen olyan keményen meg is fogta a dolog végét, a mikor nyárétszaka, aratáskor versenyt izzadott a béreseivel az alföldi pusztán. Most már vége volt a munkának s a fiatal földesur ilyenkor j rendesen felvonult jó pajtásaival a felvidéki birtokára, egy kis rókavadászatra, ügy látszik azonban, hogy nemcsak a medve, hanem a róka bőrére is lehet előre inni, mert a cimborák már előre is ugyancsak nyakal- ták a vadászat áldomását.

Ledneczky Gyuri egyszerre észrevett bennünket a sarokban s egyenesen felénk tartott :

— Szervusztok gyerekek! — kiáltott reánk nagy vigan, Nosza, tartsatok velünk.

A báró zavarodottan nézett a gavallérra. Mi tagadás, ilyen meghívásban régen volt része. Igaz, hogy az urak mind jócskán be vannak csípve, azért állanak szóba vele, a gépügynökkel . . . Elfogadta az odaki- nált poharat, mig én inkább menekülni akartam a zajosan barátkozó társaságtól. Ez azonban nem sikerült, •— észrevették és megcsípték a kabátom szárnyát.

— Holló, fiskális ur, tőlünk ugyan nem fogsz megszökni! Hadd abba egy kicsit az embervadászatot, gyere velünk vadat űzni. Felpakolunk mindkettőtöket s viszünk magunkkal rókavadászatra.

Ez ellen a báró is tiltakozott, — hát még én 1 De hiábavaló volt min len szabadkozás, a cimborák csaknem erőnek erejével magukkal cipeltek a vonatra s egyszeresak a lendeci kastélyban talátuk magunkat, a szeliős fensikon, fenyőboritotta, havasfejü hegyek lábánál.

Harmadnap hajnalban csakugyan nyeregbe ül tünk. Én is, a szürke fiskális, a ki régen nem próbáltam ezt a mulatságot s a gépügynök is, aki talán már régebben próbálta . . .

Soha sem felejtem el azt a varázslatot, bámulatos hirtelen átalakulást, a mi ez emberrel történt.

Ismertem egyszer egy vén lumpot, a kibe már csak egy cigányzene tudott lelket önteni. Mikor a cigány nyirettyűje rárántotta: egyszerre kicserélték. Felragyogott a szeme, neki daliásodon a termete s úgy rakta a prímás előtt a toborzót, akár húsz éves korában. Ismertem egy züllésnek induló színészt, a ki nappal szánalmas, tehetetlen váz volt, de mikor a függöny felgördült, mikor a sznfiták elé lépett, —- hős volt, hóditó volt, hatalmas, felséges Julius Cézár. Ilyen volt az én barátom is.

(vége köz.)

gramaphonlemezek, gramaphoaiük a legelőnyösebben kap- hatók készpénzért vagy résziét űzet ősre Hirsch Samunál

s Szilágysomlyón. — Kószletes árlapot kívánatra bérmentve küld.