Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 2. szám

2 KŐVÁRVIDÉK Ámbár az alkotmányos korszak beállta óta letelt 40 év alatt népoktatásunk kétségtelenül nagy arányokban fejlődött, mégis e téren bizony még nagyon sok a tennivaló. Elég, hacsak azt említem, hogy a magyar anyaországban a hat éven felül való népességnek még mindig 38'6"/(l-a nem tud irni, olvasni és hogy az anyaország népességének jó 40°/0-a nem beszéli az állam nyelvét. Pedig az elvitázhatatlan, hogy nemzetünk jövőjét egyéb más tényezők mellett csak úgy biztosíthatjuk, ha a nép millióit a magyar hazafias irányú és a közéletre is kiható népnevelésben részesítjük. oktatás összes költségei 15,834.515 koronára rúgnak. Meg kell említenem, hogy ezen rendkívül nagy emelkedés legnagyobb aránya éppen Apponyi gróf kultuszminiszter kormányzásának idejére esik. Mirek. Tisztelettel kérjük lapunk azon tisztelt elő­fizetőit, kik a múlt évi előfizetési dij tartozá­saikat még ez ideig sem fizették be, hogy tar­tozásaikat most már mielőbb befizetni szives* Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, áthatva a nemzeti irányú népoktatás nagy fontosságától, korszakos jelentőségű nép oktatási törvényeivel biztosította, hogy bizonyos idő múlva az ifjú nemzedék nemcsak az irás- olvasásban, de az állam nyelvének ismeretében és hazafias szellemben is kifogástalan készségre és érzületre fog jutni. Apponyi gróf kormányzásának súlypontját a nép Művelésére fordítja; és alig három évi mi­nisztersége alatt oly eredményeket ért el, amelyek a legvérmesebb reményeket is íelülmulják. Megalkotta a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti nép­tanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-cikket, amely minden iskolától az államellenes irányzatok kerülésén felül még azt követeli, hogy a magyar címernek és zászlónak, a magyar tör­téneti emlékeknek és ezek révén a hazafias szel­lem pozitív ápolásának tért nyisson ; hogy az állami nyelv tanításában elérje azt a minimális eredményt, mely az 1879 : XVili. t.-c. szándéká­nak megfelel és ezzel a nemzeti összeforradás ügyét szolgálja ; és hogy a tanitó, a magyar ki­rály, magyar haza és magyar alkotmány iránti hűségét esküvel megerősítse. A tanítói fizetés kiegészítésére nyújtott állami segély feltételéül pedig még azt kivánja a törvény, hogy minden államsegéiyes iskolában a magyar nyelv, számtan, a magyar földrajz, magyar történelem és alkot­mánytan a miniszter által kiadott tanterv szerint és az általa jóváhagyott tankönyvek segítségével tanittassék. A törvény végrehajtása érdekében gondoskodott Apponyi miniszter az állami fel­ügyelet hatékony kiterjesztése felöl, és nincs kétség az iránt, hogy ezen törvény által a magyar hazafias irányú népnevelés terjesztésében néhány óv múlva igen örvendetes eredményeket fogunk tapasztatni. Itt megemlítjük, hogy a községi és felekezeti néptanítók fizetésének kiegészítésére az állam az 1909-ik évben már 8 és fél millió ko­ronát fordít. Másik nagy alkotása Apponyi miniszternek az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi fel­ügyeletéről szóló 1907. évi XXVI. t.-eikk. Az állami népoktatás hazánkban elsőrangú kultúr­politikai jelentőséggel bir, mert az eddigi tapasz­talatok fényesen igazolták, hogy az egységes magyar nemzeti állam megteremtésében az állami népoktatás egyike a leghathatósabb eszközöknek. A közoktatási kormányzatnál tradicionális elv, hogy sehol nem erőszakolja az állami népoktatást, amely önmagától is oly népszerű és vonzó erővel bir, hogy községeink vetélkedve kérelmezik nép­oktatásuknak állami kezelésbe való vételét. Az állami népoktatásnak nagyarányú fejlődését mi sem igazolja nyomatékosabban, mint az az adat, hogy ezelőtt 13 évvel, 1895. évben csupán 1500 állami tanítónk volt, és akkor az állami oktatásra csupán 4 millió korona költség fordittatott, inig az 1909. évi állami költségvetésben az ez óv őszén megnyitó uj állami iskolákkal együtt 7 ezer állatni tanitó illetménye van felvéve, és az állami keájenek, meri nekünk is fizetéses kötelezettségeink vannak.-- Személyi hir. Dr. Péchy Péter járá­sunk volt főszolgabírója községünkből eltávozott és az avasi járás szolgabirói hivatalának vezeté- < sót átvette. — A kővárvidéki társaskörről. A kő­várvidéki takarékpénztár újonnan épített helyisé­gében fogadott uj szállást a Kővárvidéki Társas­kör, Egészséges gyönyörű játékterem, olvasó és társalgó áll a szórakozást kereső közönség ren­delkezésére. Lelkesen és szépen ünnepelték meg azt a szotenmis aktust a kaszinói tagok szilvesz- | tér estéjén, a mely úgyszólván az uj helyiség­nek felavató ünnepélyévé vált. A kaszinó közönsége nagyon jól találta ma­gát az uj helyiségben, a melynek berendezésé­nél Mán Lajos elnök igazán mindent figyelembe vett, hogy az kedves, otthonos és minden igény­nek megfelelő legyen. E ténykedésével azt hisszük, hogy Mán La­jos a nagysomkuti társaságot ez úttal nagyon lekötelezte. Télviz idején az építkezés igazán nehéz, de az ö rendkívüli éréivé ezt a nehézséget is le­küzdötte, a mikor heteken keresztül túltette gőz- szekrényekkel az uj helyiséget, hogy a kaszinó tagjai szilveszter estéjén bevonulhassanak uj és kellemes otthonukba. — Dr. Péchy Péter járási főszolga­bíró búcsúztatója. A mint lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk az újonnan rendsze­resített avasi járás főszolgabírójául pécsujfalusi dr. Péchy Péter járásunk fószolgabirója .válasz­tatott meg egyhangúlag. Az eltávozó főszolgabírót a közigazgatási tisztviselői kar testületileg kereste fel, dr. gróf Teleki Jenő a nagysomkuti járás közigazgatásá­val megbízott főszolgabíró vezetésével. Kényekig meghatotta a tisztviselői kart az a szép beszéd, a melyet gróf Teleki Jenő tartott, I és úgy látszik, hogy a ragaszkodásnak és a i megbecsülő tiszteié,snek ez az aktusa mély nyo- | rnot hagyott a távozó főszolgabíró lelkében, a ; mint azt adott válasza bizonyltja. Oly szép volt Teleki Jenő gróf ez a be- ' szódé, hogy nagy örömünkre szolgál ezt alább szószarint közölhetni. A beszéd igv hangzik : „Szeretve tisztelt Főszolgabiró ur ! A nagy­somkuti járás tisztikara nem mulaszthatja el, hogy Tőled eltávozásodkor kellő formában bú­csút vegyen, kifejezést adván ezzel is azon tör­hetetlen ragaszkodásnak, a mellyel irányodban mindenkor viseltettünk. 7 évig voltál ennek a járásnak a feje, 7 évig voltál ennek a tisztikarnak a jóságos atyja : és ezen hosszú idő alatt megtanultuk tőled azt a szellemet, azt a morált, a melyet a jövőben ; összes ténykedéseinkben szem előtt tartani köte­lességünk lesz 1 Te most eltávozol közülünk, a hivatalos j nexus közöttünk megszakad. De azért szivvel lé- ! lekkel a Tied vagyunk, a Tied maradunk ! Csak arra kérünk tartsál meg Te is minket j abban a jó indulatban, a melyet a múltban ré­szedről minden alkalommal tapasztalhattunk. Isten veled ! Sok szerencsét és sikert kíván uj járásod­ban a nagysomkuti járás tisztikara.“ A beszéd elhangzása után Péchy távozó fó­______________________________________jtn. lO. _ sz olgabiró körülbelül a következőket mondta: „Az ünneplésnek nem embere, legkevésbé pedig a hivatalos ünneplésnek. De szívesen fogadta a bucsuzásra megjelenteket, annyival is inkább jól esik neki, mert ó már nem hivatali főnök és igy oka lehet feltenni, hogy ez a megjelenés tisztán személyi ragaszkodásból történt. Az ő lelke emlékei is maradandók lesznek a somkutiak iránt, amit kiván szívesen fog adni, mint biztosítékát legjobb indulatának.“ A délután folyamán a közigazgatási tiszt­viselői kar a távozó főszolgabíróval együtt időzött* amikor is újabban és újabban nyílt alkalom an a, hogy a távozó főszolgabiró azon meggyőződésé­ben erősödjön meg, hogy az ö emlékét, mint a becsület márványban vésett simbólurnát, az erélyes, de igazságos főszolgabírót megfogják lelkűkben őrizni azok, a kik itt vele szolgáltak. — A kir. adóhivatal ujhelyisége. A hely­beli kir. adóhivatal mint lapunkban már hirt adtunk a jelenlegi helyiségéből a vármegyeház épületéből kiköltözni kénytelen, a menynyiben az épület azon része összeomlásnak van kitéve. Mint értesülünk a kir. kincstár az adóhivatal részére a gör, kát. felekezeti iskola nagy ter­mét szándékszik bérbe venni adóhivatali helyi­ségül, a melyet az egyház megfelelően át alakítani fog. — Tiz évas áldozássága Főtisztelendő Vesz- prémv Sándor r. kát. plébánosnak községünkben. Zsúfolásig megtelt a helybeli r. kát. temp­lom az elmúlt év Sylveszter estéjén. Az áhita- tos hallgatóságon a legnagyobb tisztelet mélysége vett erőt, feltekintvén a szószékre a honnét már tiz év óta hirdeti lelkes és melegszavakka! a közszeretett és közbecsülésnek örvendő lelki atya az Isten igéjét. Ha érzésben és gondolkodásban csak egy tizedrésznyire lesz úgy egygyé a hitközönség a hogy ő „egy** szavaival akkor boldog lesz azon a fényes ösvényen a melynek meglelésére egy igazán hivatásos mély érzésű nemes gondolko- zásu ember óhajtja vezetni a maga nyáját. — Fösorozás járásunkban. A fősorozás községünkben a f. évi márczius hó 11. 12 és 13-án fog megtartatni. — Kinevezések. Vármegyénk főispánja az újonnan rendszeresített avasi j órásba' Sárközy Adorján nyiracsádi járási orvost nevezte ki já­rási orvosnak. Ugyancsak az avasi járásba já­rási írnokául Latkóczy Ferencz katonai altisztet nevezte ki. — Emlékeztefés. A kővárvidéki társaskör ma délután 4 órakor tartja rendes évi közgyű­lését uj helyiségében. — Nyugdíjazás. Vámfalvi Jónász jederi körjegyzőt a legutóbb tartott törvény hatósági közgyűlés saját kérelmére nyugdíjazta. — Tj tanítónő. A helybeli állami iskolához kinevezett Szalay Ida állami tanítónő állását e hó 1-én elfoglalta. — Uj közjegyzöség Szatmáron. Mint a „Szatmár és Vidéke“ cimü laptársunk irja az igazságügy miniszter Szatmáron egy uj köz- jegyzőség felállítását határozta el, s igy Szatmáron két közjegyzöség lesz, nálunk pe­dig egy sem. — Kinevezések. Obholczer Gyula számta­nácsos, a nagykájolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke, m. kir. pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. — Gyászhir. Sarkadi Nagy Zsidmond, nyomdatulajdonos, a „Nagykároly és Vidéke“ kiadótulajdonosa december 30-án meghalt Nagy­károlyban, Temetése január 1-én délután 1 és Y, órakor volt a ref. szertartás szerint. Nyu­godjék békében ! — A honvéd póttartalékosok sürgős behí­vása. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, hogy a még behívható, ki nem képzett honvédpóttartalékosokat 1909. év január 16-ra

Next

/
Thumbnails
Contents