Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

2 KŐVÁDVIÉKR okt. 24, hogy a nemzeti kultúra terjesztésére oly kevés szellemi és anyagi erőt áldozunk. Lépjen sorom­póba az egész társadalom de fölfegyverkezve a modern műveltség minden eszközével. Ezzel aztán nemcsak, hogy imponálni tudna, de minden­esetre nagyobb és tisztább hazafiui kötelességet teljesítene, mint a német rikogatásával, a Gotter­halte szidásával, a mikor otthon német nevelő- nőt tart, osztrák fürdőbe jár, brünni posztót visel és Bécsbe jár mulatni. Azt hiszik, mer­nének velünk kikötni az osztrákok, ha nem is­mernék a magyar társadalom ebbeli gyöngesé- gét ? És merne felénk rugdosni mindenféle nem­zetiségi frakció, ha egy méltóságos, erős elvű, egységes magyar társadalmat látna maga előtt ? Hirek. — Tisztelettel kérjük vidéki igen tisztelt előfizetőinket, hogy lapunk mai számához mel­lékelt értesítésen kitüntetett hátralékos előfizetési díjjal lehetőleg posta fordultával beküldeni szí­veskedjenek. — Személyi hir. Dr. Teleki Jenő gróf já­rásunk főszolgabírója szabadságáról haza érkezve a főszolgabírói hivatal vezetését átvette. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Je­szenszky Béla tb. főszolgabírót a kőváraljai ál­lami elemi iskolai gondnokság elnökévé kinevezte. — A szatmári gazdasági egyesület jubile­uma. A szatmári gazdasági egyesület a jövő évben ünnepli fenállásának ötvenedik évfordu­lóját. Az egyesület legutóbbi közgyűlésében el­határozta, hogy a jubiláns évfordulót megünnepli s az ünnep előkészítésére Teleki Géza gróf elnöklete alatt tiz tagú bizottságot küldött ki. A bizottságba városunkból Révész Jánost válasz­tották meg. — Áthelyezett járásbiró. Pap István szinér- váraljai járásbirót saját kérelmére Hajdúböször­ménybe helyezték át. — Pályázat. A vármegye főispánja a csen­geti főszolgabíró hivatalnál lemondás folytán megüresedett járási irnoki állásra 30 nap alatt lejáró pályázatot hirdet. — A ki a halálával áll bosszút. A zsidók közelmúltban lezajlott ünnepei alkalmával aZ egyik istentiszteleten Hajéin Simon nagynyiresi lakos a zsinagógában az ülőhely fölött két tár­sával összeveszett s veszekedésükkel az ünnep­A nap delelőre ért. A sikertelenség miatt lehan- goltan verődik össze a kompánia s egy tisztáson ácsorgó vad körtefa árnyékába keveredik, hogy vala­mit falatozzon. — Nem láttál valamit ? — Nem én. j — Hát te ? — Egy róka, meg egy őz volt mindössze a mit láttam. A közeiben egy kis pásztor fiú őgyeleg kecskéi mellett. A gyermek sir és reszket. A hajtők mellette húzódnak le a hegyből. Az egyik vadász megkérdi j tőle : — Mi bajod fiam ? Miért reszketsz ? — Jaj uram ! Ezelőtt másfél órával úgy megijed­tem, hogy azt hittem meghalok belé. — Mitől ijedtél meg ? A gyermek keresztet vetett magára. Alig tudott | szóhoz jutni a zokogástól. Mi is kiváncsiak leltünk a történtekre . Oda szólítottuk magunkhoz a kis remegőt, és biztattuk, hogy csak mondja el esetét. — Három borzasztó vadállatot láttam erről a hegyről lefutni. Valami lárma volt ott. Attól menekül­tek. ügy rohantak le mellettem, mint három nagy golyó, melyet valaki leguritott onnan. Lihegve, fújva iramodtak oda fel a másik hegybe. — Ismered a vad kecskét ? — Azt ismerem, de ezek nem azok voltak. Én ilyet még soha nem láttam. — Vastag volt mind a | séget megzavarták. A hitközség azért a hitköz­ség pénztárába fizetendő 50 kor. birságra Ítélte. Hajeint nagyon bántotta az ítélet, mivel a má­sik két társa bírságot nem kapott. Efölötti el­keseredésében Nagybányára ment s ott a ligeti utón a ref. temető közelében egy fára felakasz­totta magát, hol szerdán reggel a járó-kelők akadtak reá. A városi kórház halottas kamará­jából temették. — Kaland a vasúton. Egy Nagy Károly nevű ur a napokban elutazott Budapestről Szat­i márra. Útközben kissé többet idogált, mint kel- ! lett volna, el is álmosodott, el is aludt. Hogy I meddig aludt, azt nem tudta volna megmondani' I Ami emberünk aludt mélyen, aludt még akkor | is, amikor a vonat megérkezett Nagykárolyba. A kalauz elkiáltotta magát. — Nagykároly! — kiszállani. A derék ur hallva a nevét, felriadt, kapta a ezókmókját és sietett le a kocsiról. A vonat elrobogott. Emberünk álmos szemmel nézett körül, mikor egyszerre berobog egy vonat és azt hallja. — Nagykároly ! beszállani ! Nagy Károly barátunk félálomban siet fel­kapaszkodni a vonatra, beczihelődik egy ko­csiba, leül és nyomban elalszik. És mire reg­gel felébredt — ismét Budapesten volt. Azóta folyton töpreng, ki kiabálta az ő nevét, ki csinálta véle ez a rósz tréfát. — Öngyilkoság. Balázs Tódor uradalmi béres kővárhoszufalván 17 éves Juon nevű fiát a napokban elküldte, hogy a gondozására bízott ökrökre felügyeljen mert neki nem volt ideje, A fiú apja parancsát nem akarta teljesíteni a miért összeszóllalkoztak és a fiú eltávozott atyai házától. Alig egy pár órával később értesült az I apa, hogy fia az erdőbe öngyilkos lett, a hol | egy fára felakasztotta magát és meghalt. — Okirat hamisításért elitélve. A szatmár­németi kir. törvényszék Kosztim iMikuláj somkut- pataki lakost, mert egy 28 koronáról szóló vál­tóra a Kerebán Juon aláírását meghamisította és a Chiorána lek. pénztárba leszámitoltatta hat hónapi börtönre Ítélte.. — Uj jogtudor. Erdős Vilmos ügyvédjelölt, Ecker Béni helybeli fa kereskedő fiát e hó 17- a Kolozsvári jog tudomány egyetemen, a jog tudományok doktorává avatták. — Színészet. Krasznay Ernő jó nevű szin társulata községünkbe érkezett és e hó 20-án három és hosszú szőrű. Olyan erős volt az egyik, hogy egy ökröt is levágott volna. — Minő volt a színük ? — Azt már nem tudom uram megmondani, mert a földre estem és majd elájultam. Kecskéim is szerte futottak minden fele. Az öreg Csuhán Vasziiy úgy ugrott fel he­lyéből, mintha valami villamos áram futott volna rajta végig. Megfogta a gyermek kezét s magával huzva j monda : — Mutasd meg, merre mentek azok az állatok. Nehány perc múlva visszatért. Szemei szokatlan fényben ragyogtak. Egész lényén valami sajátságos öröm mutatkozott. Suttogó hangon szóllott : — Uraim itt vannak a medvék ! — Hajtők! Gyorsan talpra! mi pedig szó nélkül siessünk megkerülni ezt a hegyet. Biztosan puska végre kerülnek. Nem telt bele egy fél óra s a hajtők j is, vadászok is, más heiyen voltak. Egy keskeny völgy vonalán húzódott el a puská­sok léniája Valamennyinek tekintetében az a sajátsá­gos vadászszenvedély tüze égett, mely akkor jelentke­zik a maga i razi mivoltában, mikor csaknem bizonyo­san tudja, hogy a vad közelében van. Öt perc múlva a hajtási oldal felől kutyaugatás hallatszik. A kutya vadászaton kát féle módon ugat. Ha kis vadat kap, pl. nyulat vagy rókát, akkor vékony magas, nyafogó nyaf, nyaf, nyaf, hangon szól. De ha nagy vadat talál, akkor úgy ugatja mint az embert I kezdte meg előadását a Kovács féle vendéglő­ben. Első és bemutató előadásul „Dórit kisasz- szony“ került színre, 21-én csütörtökön pedig „Primadona’' cimü bohózat. A menyiben ez a társulat még nem fordult meg községünkben előre bírálatot nem mondhatunk, az első és be­mutató előadás !után Ítélve azonban már előre jelezhetjük, hogy színház látogató közönségünk igényeit teljes mértékben ki fogja elégíteni a társulat. — Rabbi beiktatás Nagybányán. A nagy­bányai orth. izraelita hitközség e hó 20-ikán iktatta be uj rabbiját, Fuchs Benjámint, a nagypórodi nagynevű rabbinak fiát. A uj rabbi fogadtatására egy külön vonat indult Szatmárra amely a megválasztott rabbit Bányára hozta. Ezen külonvonaton mintegy hetvenen érkeztek meg Nagybányára délután fél 3 órakor. Közsé­günkből is mintegy húszán utaztak be Nagy­bányára, hogy az ünnepélyen részt vegyenek. Az állomásnál nagyszámú közönség várta az érkező rabbit nemzeti szinü lobogó alatt. A midőn a rabbi az érkező vonatból kilépett, szűnni nem akaró éljenzés tört ki. Az ünneplő közönség az ottan várakozó kocsikra elhelyez­kedve megindult a hosszú kocsi sor és egye­nesen a templom elé hajtottak. A templomba érve imát mondott az egész közönség és ennek utána elmondotta az uj rabbi székfoglaló beszé­dét német és héber nyelven, a melyet a kö­zönség igen nagy tetszéssel fogadott. Ezt kö­vette a hivatalos beiktatási ünnepély a mely a hitközség csinos és diszes tanácstermében folyt le. Ezen megjelentek a városi tanács képvisele­tében Torday Imre h. polgármester, képviselve volt lelkészeik által a r. kath. egyház, a mino­rita rend, a ref. egyház, a gór. kath. egyház és több hatóság. Farkas Lipót hitközségi elnök a gyűlés megnyitása után küldöttségileg hivatta meg az uj rabbit a díszközgyűlésre. A midőn a rabbi a gyülésterembe lépett ismét óriási él­jenzéssel fogadták a jelenvoltak. Az ünnepi szónok dr. Barna Samu nagybányai ügyvéd volt, a ki nagyon csinos és talpraesett beszéd­del üdvözölte az uj rabbit. Fuchs Benjámin az uj rabbi emelkedett ezek után szólásra és olyan szép magyar beszédet tartott, hogy ortho­dox rabbitól még ilyent nem hallottak. A kü­lönféle felekezetű megjelent vendégek csodál­kozással és a legnagyobb elismeréssel nyilat­koztak róla az elhangzott hangzatos magyar beszéd után. Torday Imre h. polgármester a tanács nevében, Révész János ref. lelkész és az állami gimnázium képviseletében h. igazga­tója tartottak még beszédeket és igen szívélye­sen üdvözölték körükben az uj rabbit. — Országos vásárok vármegyénkben 25-én Avasujvároson, 29-én Csengeren és Magyarber­Vau. vau, vau! Ez utóbbit hallottuk mi is, jeléül annak, hogy medvére akadtak. Minden szem a szemben meredő hegy oldalra tapadt. Egyszerre csak a magasból szikladarabok gör­dülnek alá. A medvék súlyos talpai alatt meglazult kődara­bok ezek. Reá nyomban három gyönyörű állat eresz­kedik óvatosan a hegy lejtőjén lefele. Elől egy szépen kifejlett bocs, középen a hatalmas anya állat, utána a másik fiók. Az öreg csendes bőgőssel figyelmezteti fiait, hogy közelében maradjanak, rmrt veszély van. Durr ! Sivit át az express éles szava a levegőn. Az anya medve halálosan találva gurul a patak fele. Durr! S az egyik bocs törött lábbal iparkodik mene­külni. Az öreg állat még egyszer összeszedi minden erejét, szemei vérben forognak, szája véres habbal tajtékzik, hatalmas talpaival jobra balra csapkod. Jaj volna annak, a ki közelébe jutna. — Durr! Durr! Jobbról is, balról is. Az egyik lövés álkapcsát szakítja le, a másik szivén találja. Még egy rettenetes bőgés s a hatalmas állat élettelenül terül el. Nemsokára a megsebzett bocs is megkerült, a másik elmenekült. A rengeteg az ember diadal mámorától hangos. A kegyetlen vadász gyönyörrel szemléli áldozatát. Csak a csörgő patak siratja meg s a zugó lombok suttogják el gyászdalukat retteget lakójuk ravatala felett.

Next

/
Thumbnails
Contents