Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 30. szám
f KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET4* HIVATALOS KÖZLÖNYE. l'.gész évre t'cl évre — Előfizetési ár: — — 8 IC Negyed évié ■= — — 2 K j — a* 4 K Egy szám ára — - 20 fillér, j Főszerkesztő : Dr. Oisavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. ; Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 338. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Községi közgyűlés. Községünk képviselőtestülete e hó 18-án tartotta rendes őszi közgyűlését, a mely hivatva van a jövő évi költségvetést tárgyalni és megállapítani. A gyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: Elnöklő községi biró a megjelent tagok üdvözlése után a gyűlést megnyitotlnak nyilvánította és a jegyzőkönyv hitelesítésére Mán Lajos és Bocsánczy Márton községi képviselőket kérte fel. Ezek után a következő ügyek intézteitek el: 1) Az 1909. évi pótköltségvetést 2921 k. 83 fill, szükséglettel állapította meg, a mely szükséglet a f. 1909. évre még pótlólag kirovandó 12‘Á */o pótadóval lesz fedezendő, és igy a már megállapított 46 % °/o pótadóval együtt, a folyó évi községi pótadó 59 n/0 lesz. 2) Az 1910. évi rendes költségvetést 13134 kor. 98 fill, bevétel 24669 kor. 68 fill, kiadás és 11534 kor. 70 fill, fedezetlen hiánynyal szintén egyhangúlag fogadta el és állapította meg a közgyűlés. A jövő évi pótado 49 Vtt °/o lesz3) Megállapította a jövő évi községi közmunka költségvetést és kimondotta, hogy a községi közmunka mindenki által pénzben váltandó meg és pedig egy kétfogatu igavonó után 4 kor., három kézi napszám után pedig 2 korona váltság dij fizetendő. 4) A községi nyilvános jellegű kórház 1910. évi költségvetését ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Tekintettel arra, hogy a község mint a kórház tulajdonossá j nincsen abban a kedvező anyagi helyzetben, hogy a kórháznál szükséges átalakítási költségeket fedezhesse, kéri a napi ápolási díjnak a jelenlegi 1 kor. 40 fillérről 1 kor. 60 fillérre való felemelését. 5) A kir. járásbirósági épület építésére felajánlott telek ügyében — a mennyiben a képviselő testület nem jelent meg az 1886-ik évi XXII. t. c. 110. §-ában megkívánt számban - ujabbi közgyűlési határidőül folyó évi augusztus hó 22. napját tűzte ki. 6) A község belsőségében levő mocsár és belvizek lecsapolása tárgyában érkezett belügyminiszteri leiratot, mely szerint az e célra szükséges 3000 korona költségből a belügyminiszter tárcája terhére ä 00 koronát utalványozott — köszönettel vetie tudomásul a képviselő testület. Egyben kimondotta -- miszerint tekintettel arra, hogy ezen vizek lecsapolása közegészségi szempontból is feltétlenül szükséges — hogy a inég hiányzó 2000 koronát a község fedezi. 7) A mezőbtró év; 1400 kor. fizetésének, | mikénti fedezésére nézve kimondta a közgyü! lés, hogy az a birtokosok terhére holdanként kirovandó. A mezőbirói fizetés behajtásával a községi elöljáróságot bízta meg. 8) Bardai Lujza itteni illetőségét elismerte. 9) Kanálos Eszter Mária itteni illetőségét megtagadta. 11. Szeráfin Idemér mezőbiró előterjesztésére kimondta a közgyűlés, hogy a termény behordás ideje alatt este 9 órától reggeli 4 óráig csupán csak szekérrel hordható be a termény, és hogy ezen éjjeli időn át kassal, kosárral, targoncával, zsákkal és ponyvával a határban járni nem szabad. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert. Uj pénzintézet. Amint lapunk legutóbbi számában már jeleztük, községünkben e hó 11-én tartott alakuló ülésen a „Kővárvidéki Népbank“ megalakult. Ez most már az ötödik pénzintézet községünkben. Ha csak egy évtizedre pillantunk vissza és látjuk, hogy egy rövid évtized óta községünkben nem kevesebb mint 4 uj pénzintézet alakult. Konstatáljuk, hogy községünk ezen idő alatt semmi más irányra, mint éppen a pénzintézetek szaporodásával. Mindezeken kívül létesült még a Kővárvidéken ezen rövid idő alatt 3—4 szövetkezet is. Hogy szükség volt és van-e mindezekre, annak tárgyalásával nem foglalkozunk, a mennyiben az a jövő titka. Annyit azonban mégis kijelenthetünk, hogy mi a magunk részéről nélkülözhetetlen szükségesnek nem minősíthetjük, mert tapasztaltuk, hogy akkor a midőn községünkben és az egész Kővárvidéken — a már 25 év óla fennálló „Kővárvidéki Tak. Pénztár“ — volt az egyedüli pénzintézet ugyancsak teljes mértékben kielégítette ezen vidék kereskedelmi és más hitel igényeket. Tagadhatlan, hogy sokkal nagyobb örömmel üdvözöltük volna, ha ezen most alakult pénzintézet helyett részvénytársasági alapon egy ipartelep létesült volna, a melynek fennállható- sága véleményünk szerint sokkal nagyobb garanciát nyújtott volna. He örömmel üdvözölné egy ilyen ipartelep létesítését az egész Kővárvidék, iparosok, kereskedők, birtokosok és földmivelők egyaránt. A „Kővárvidéki Népbank“ megalakulásáról tudósításunk a következő : A Rosenberg cég gyakornoka. Irta: CSÁTH GÉZA. Kende József, a fess és elegáns fővárosi fiatalember egy alaposan megvitatott családi tanács ered- ményeképen egy hevesmegyei kis városba utazott, hogy az ottani Rosenberg cégnél, a megye legelső és milliomos gabonakereskedésében a gyakornoki állást •lfoglalja. Ez a cég hires volt arról, hogy alkalmazottaiból elsőrendű üzletembereket nevel és a Kende ur papája, a ki e céggel üzleti összeköttetésben állott, úgy gondolkodott, hogy a fővárosi léha élettől legbiztosabban úgy mentheti meg fiát, ha azt Rosenberg urnái nehány esztendőre elhelyezi. A fiatal Kende csakugyan pontosan megérkezett uj állomása helyére és miután a szokásos bemutatkozásokon átesett, állását nyomban el is foglalta, Kende szorgalmasan dolgozott az irodában és hasznavehető embernek bizonyult. Az öreg Rosenberg- nek hatalmas terjedelmű birtoka volt és a cséplés alkalmával rendszerint egyik irodai emberét küldte ki a birtokára, a mázsálás ellenőrzése végett. Nehéz munka volt, mert a cséplőgép kora reggeltől késő estig mun kában volt és igy egész nap a mázsálásnál kellett lenni. A Rosenberg cég emberei mégis szives örömest mentek a csépléshez, mert dupla fizetés járt a munkáért és odakint a bill kon, a palócok között érdekes életmód kínálkozott, a miben városi embereknek nem igen van részük. A mostani csépléshez az üreg Rosenberg az uj gyakornokot, Kendét vezényelte ki. Az urasági kocsi kivitte a birtokra és Kende fáradságot nem ismerve, jókedvűen végezte odakint is munkáját. A birtokon nyaralt az öreg Rosenberg veje, egy egyetemi tanár ur is a feleségével együtt. A tanár ur filozófiát tanított az egyetemen és hogy jó filozófus volt, mi sem bizonyltja jobban mint az, hogy negyven éves agglegén} i korában feleségül vette az öreg Rosenberg megyeszerte hírneves szépségű Annuska leányát vagy egy miilió korona hozománymai együtt. A fiatal pár évről évre a bitokon nyaralt és a legkcpteienebb életmódott folytatta. Lehet, hogy azért, mert az ember fiiozofus volt. A tanár urék délben keltek fel és egy diófa alatt regeliztek. Aztán megint lefeküdtek és csak négy órakor kezdődött az ebéd, Este egy-két órát dolgozott a tanár ur, utána hosszú vacsora következett és aludni csak reggel mentek. A tanár ur külömben egy szelid és vén lovon nagynéha lovagolni is szokot és ez alkalommal megszólitgatta a palóc béreseket, megkérdezvén tőlük, hogy tudják e mi a szocializmus, milyen ételeket szoktak enni, miképen etetik az ökröket, stb ? Mindezt azért tette a tanár ur, mert fiiozofus volt, a kinek külön elvei voltak és a ki ezen elvek szerint nevelte feleségét is. Kendét, a mikor ráért, szívesen látták a tanár urék társaságukban A tanár ur filozófiai rejtvényeket adott fel és gyönyörködött benne, hogy a gyakornok hogyan izzad és kínlódik azok megfejtésén. Ellenben a tanár ur felesége a szép asszonyka nagyon szeretetreméltó volt és Kende lassanként azon vette észre magát, hogy fülig szerelmes ebbe a csodálatos asszonykába. Csöndes, csillagos nyári éjszaka volt. Kende épen elvegezte munkáját és aludni tért. Útközben találkozott a szép tanúméval, a ki sétálni indult. Kende tiszteletteljesen köszönt. A szép asszony megszólította : — Jöjjön Kende ur velem sétálni. Bar a fiatalember alalaposan el volt fáradva a napi munkától, készség" 1 felelte : — Szolgálatára állok nagyságos asszonyom. És megindultak a „lapos“ fele, mely a birtoknak legszebb része volt. Némán, hangtalanul mentek egymás mellett, Az asszony a pompás csillagos eget nézte, a fiatalember pedig lopva, mohón nézte a szép asszonyt. Végre is Kende megtörte a csendet: — Mit csinál ilyenkor a nagyságos ur f — Dolgozik. Egy bölcseleti munkát ir, a melytől sokat remél, Ilyenkor magamra hagy és én sétára szoktam indulni, — É; nem fél magányosan ? Nem fél az éjszakától ? (Vége köv.) n
