Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
3 KŐVÁD VIÉKR bennünk a gyanú és az erkölcsi elégtétel osztó ereje halvány mécsként dereng agyunkban: úgy adjuk vissza a kölcsönt, hogy mi is szembe dicsérünk, elragadtatással szólunk, mikor magunkban annál nagyobbat kacagunk a jámbor hiszékeny fölött, a kik felültek a mi bevált ravaszságunknak. Másokat igyekezünk megtéveszteni, tulajdonképpen magunkat tévesztjük meg. Meggyőződésből talán ? Oh nem ! Csak merő szokásból, mert igy láttuk, igy tapasztaltuk, s mert ez igy divat. Divat ebben, divat a pénz, becsület, erköcs és tisztesség kérdésében. Hogy pedig ez a betegség gyógyíthatatlan, az is kézen fekvő. Az utánzás suggesztiv ereje folytán elhatalmasodott hatalmába ejtett. Akkor éreznők magunkat valóban betegeknek, ha nem követhetnénk, ha nem tarthatnánk lépést a divat változásával s akkor lepne meg valami feszélyezettség, ha nem alkalmazkodnánk. — Beleéljük magunkat, elválaszthatatlan, kiegészítő részévé válik megszokás által egész élet- folyamatunknak. Emberi módon, emberi felfogás szerint csak igy cselekedhetünk s nem jut eszünkbe a Darvin-féle elmélet: a fajkiválasztás theoriája, álmainkban sem kisért közös ősanyánk alakja, kitől a majmolás utánzó sajátságát örököltük. Sőt inkább úgy vagyunk meggyőződve, hogy emberi fejlődést, haladást és tökéletesbedést jelent az, mikor a kiválasztottak 'szokásához, életmódjához és körülményeihez igyekezünk alkalmazkodni és azt úgy tesszük, a minf és a hogy ők cselekedtek. Színház. A színi előadások első hetéuok befejeztével megállapíthatjuk, hogy Radó Béla színtársulata jó hírneve folytán hozzáfüziitt várakozásunkat kielégítette. A műsor tartalmas és gazdag s az előadás színvonala megüti azt a mértéket, melyet községünk közönségének fejlett igénye méitán megkövetel. S a mit az előadás színvonaláról írhatunk, ugyanaz áll a külső keretekre is: a szereplők biztos szereptudása, ügyes rendezés, ősszhangzatos játék, végül — mi szintén nem csekély fontosságú kifogástalan díszlet és ruházat jellemzik estőrői-estére az előadásokat, Lapunk előző számában már ismertetett „A császár katonái“ de drámán kívül színre kerültek : A Tatárjárás, Naftalin, Rab Mátyás, A kedélyes paraszt, A tanitónő, Nagymama és a Baba (jutalomjáték), mindmegaunyi a pesti színházak reportóár darabjai. Azt az őszinte elismerést és előleges bizalmat, melylyel első kritikánkban adóztunk a társulatnak, a folytatólagos előadások teljesen igazolták. Helyenként oly magas nívón álló, megkapó drámai jelenetek játszódtak le szemeink elölt, a minők nagyubb színpadoknak is becsületére szolgálnának és a melyek jogosan vívták ki a tetszésnyilvánítás legnagyobb fokát: a nyílt színen való tapsot. Nem kovésbbé elismerőleg emlékezhetünk meg a komikus jelenetekről is, a melyek szivböl fakadó jókedvre hangolták nem egyszer a közönséget és bizton elmondhatjuk, hogy a társulat e téren is jó erőkből áll. Megemlékezve és igaz érdeme szerint méltatva a társulat erős oldalait’ az objektiv bírálat nem hunyhat szemet gyengéi előtt sem. Rá kell muialnuk, hogy a társulat operetté — játéka már nem mutathat- fel hasonló sikereket és a többi műfajok előadása mögött messze elmarad. Operette — erőkben egyáltalán nem gazdag a társulat. Hogy csak a nőket — azokból is a kiválóbbakat említsem fel, Borsainé és Pécsi Mariska hangja bár kellemes, de nem eiég erős. És ha mégis e téren értek el sikert („Nagymamádban), felállíthatjuk a tételt, hogy a kivételek csak megerősítik a szabályt. E téren egyébként, ha a direktor levonja a kou- seuqenciákat, mire helyes müérzékéaél fogva számítunk, nincs mit sajnálnunk. Az operettek ezek a léhaságok, sőt gyakran iéderségek irodalmi becsesei nem bírnak. Arai fentartja és életüket megnyujtja, az a zene, a mit azonban mi a vidéken — a zenekar csak a karmester és zongorájából állóan — teljes formájában és szépségében úgy sern élvezhetünk. Nekünk csak a vastag frivoütással megrakott egyébként sovány, vézna szöveg jut. Ezt is elengedjük s örömmel látjuk, hogy másutt is általában az operette-kulíusz csökken és szűnő félbon van. Ma már, mikor oly kiváló drámai és vígjáték előadások vannak, valóban nem lenne nehéz a direktornak az operettet leszorítani színpadjáról és felcserélni más irodalmi termékekkel, a melyekben már a társulat is elemében van. Községünk müveit közönsége is szívesen látja a cserét. Egy jól megjátszott történelmi darab, egy érdekes problémával foglalkozó és sikerült előadásban bemutatott dráma, vagy egy a társadalom avagy csupán az egyesek hibáit okulás céljából feltáró vígjáték és egy különben is jóval gyengébb előadásban szinrekerülő operetté között a küiömbségre nem kell rámutatni, az utóbbit a színházból kijövet bízvást elfeledhetjük és szépen el is feledjük, inig az a lélekben nyomot hagy és gondolkodásra, az emberi gyarlóságok felismerésére és lehelő kerüléséro késztet bennünket. Ily műfajokat kultiválva felel meg a színház igazi hivatásának, mely nem merül ki az üres gyönyörködtetésben, de szórakozva oktat és tanít is. Szereplők az egyes darabokat részletesen is ismertetni, sajnos azonban erre megfelelő helylyel nem rendelkezünk. Feltétlen érdeméül kell azonban feljegyeznünk Radó direktornak, hogy az előadott színdarabok cgy- neh kivételével mind eredeti magyar müvek és igy iróinh és azok alkotásaival módunkban van megismerkedni. A szereplő nők közül hárman vállnak ki ügyes, granciózus játékukkal: Pécsi Mariska, Borsainé és Simonné Szabó Rózsi. S ugyancsak gondot adnak, hogy a kritikai elismerés Paris almáját melyiknek nyújtsuk oda. Ha az eddig elért sikereket vesszük zsinórmértékül, úgy az első helyet Szabó Rózsi vívja ki, a kiuek a „Tauilónő“-ben jelentős sikere volt, a címszerepet kreálta erős drámai tehetség. Pécsi Mariska legnagyobb sikerét a „Nagymamában“ (Özv. Szerérni grófné) aratta, Sikkesen és kedvesen játszott, csengő hangja azonban kissé gyenge. A komoly drámai jelenetek és az operettek léha levegőjében egyformán otthonosan érzi magát Borsainé. Élénk és kedves játéka a közönség osztatlan elismerést megnyerte,-— jutalom játéka telt ház előtt adatott elő. Ki kel! még emelnünk Nagy Maiinkat, a ki mint komika sok vidám percet szerzett a közönségnek és elismerő dicsérettel adózhatunk Gáspárné játékának is Rátérve a férfi szereplőkre — feiemli(Retjük, hogy Radó direktor is derekasan kiveszi a részét a játékból — komoly és vig szerepekből egyaránt. Nem habozunk kijelenteni, bog; ez utóbbiban szívesebben látjuk. A kettős könyvvitelről szóló ügyes kupiéit sokszor meg is ujráztalta a közönség. Mint komikus izmos tehetség. Kész, kiforrott tehetség és az egész színtársulat kétségtelenül legkiválóbbja : Simon Jenő. Az első előadástól kezdve sűrű tetszésnyilvánításokban gyönyörködhetik, kár azonban, bogy a sűrű Operette — darabok miatt — mint jellemszinész — oly ritkán jut szóhoz. Játéka kerek, egységes egész és egyformán jó — úgy hogy belőle részleteket kiszakítani bajos os felesleges is. Játékának hatását még fokozza c.-i- nos, megnyerő alakja. — de erről már tán inkább a aők mondhatnák a legelfogulatlanabb kritikát. Toldi Zoltán igyekszik méltó lenni nevéhez — komoly és vig szelepekben egyaránt. Melyikben jobb? nehéz eldönteni. Czódik (Rab Mátyás) komikus szerepét csak oly jól játszotta, mint a mily élethűen adta elő a káplán szerepet a „Tanitónő“-ben. Kitartó szorgalommal tehetséges szinészszé válik. Borsai játékát sem szükséges fölfedeznünk a Közönségnek. Mókáin gyakran mulattunk és komoly szerepeiben is hivatásos színésznek bizonyul. Siméufalvi is jó alakításokat nyújtott, Gáspár, Galambos és' Göndör kisebb szerepeikben megálták helyüket. A közönség tetszése jeléül a holt szezon dacára | is estéről*estére megtölti a színházat. Hírek, Lidiink mai számához vidéki igen tisztelt előfizetőink részére egy a hátralékos előfizetési dijat feltüntető kiállított postautalványt mellékelünk és nagyon kérjük, hogy a kitüntetett összeget részűnkre mielőbb utalványozni szíveskedjenek, — Alakuló közgyűlés. A községünkben alakuló „Kővárvidéki Napbank“ ma vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló gyűlését. — Adókivetési tárgyalás. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, hogy a III. oszt. kereseti adó kivetési tárgyalás e hó 16, 17 és 19-én fog megtartattni községünkben. Újabban azonban a pénzügyigazgatóság ezen határidőt megváltoztatta és e hó 12. 13 és 14-ik napjaira tűzte ki, és pedig a nagysomkuti adózók adója e hó 12-én kerül tárgyalás alá. — Hymen. Duruc János debreceni m. kir. csendőr őrsvezető e hó 4-én esküdött örökhü- séget Lingvay Tamás helybeli járási csendőr őrmester mostoha leányának Gergely Juliánnának. — Lépfene. Kővárkölcse községben két udvarban lépfene állapíttatott meg és azon két udvarra nézve 14 napi zárlat rendeltetett el. — Ebzárlaí. Nagykörtvélycs községben ebveszettség áilapitatván, járási főszolgabíró 40 napi zárlatot rendelt el. — Uj lap. Szatmuron „Északkelet“ címmel egy uj társadalmi, szépirodalmi és közgazda- sági heti lap indult meg. Felelős szerkesztője Csomay Győző. Megjelenik minden vasárnap. Első száma julius 4-én jelent meg. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Juhászovits Manó helybeli Hrósági jegyzőt ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Doktor tanító. Kaba Ágoston, nagynyiresi állami tanítót, június hó 26-án a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. — Lopás. ür. Pap Kornél helybeli ügyvéd ki édes anyjával együtt lakik e hó 3-án este színházba ment, cselédjüket is magukkal vitték és a lakást bezárták. A színházból körülbelül 11 órakor haza érkezve édes anyja arany óráját láncai és egy arany brostüt a melyen N, B. monogram volt az egyik szobába az asztalra helyezte el, az ajtó kulcsát pedig a kettős ablak közzé tette, hogy a cseléd reggel bemehessen takarítani, anélkül, hogy őket lelkoiteni legyen kénytelen. A midőn a cseléd reggel a szobát takarítani akarta látta, hogy a szobának ablakai nyitva 'vannak erről úrnőjét azonnal értesítette. Ezen körülmény feltűnő volt úrnője előtt és nyomban utána nézett, hogy mi történt, ekkor látta, hogy az asztalon hagyott arany óra láncul és a brostü eltűnt. Tovább kutatva látta, hogy az azon szobában levő szekrényben elhelyezve volt 370 korona készpénz is eltűnt. Az esetről a csendőrségnek jelentést teltek, a nyomozást a csendőrség megindította, eddig azonban még eredményre nem vezetett. — Anyakönyvi statisztika. Junius hóban, szüléitek: Farkas Adolf cipészmoster és neje Grünf'eld Amáliának május 29. „Terézia*, Unger Ágoston felek, tanitó és neje Vojszo Emmának május 30. „Sándor“ Jánosé János molnár és neje Szima Máriának jun. 4 „László“ Nagy László szabó segéd és Elek Erzsébetnek június 22, „János“ Tersánszky Jo/.effa cirkuszi táncosnőnek június 24. „Ágoston János. Házasságot kötöttek: Mózes Ignác magánzó Balabáu Gizellával junius 6. Molnár Sándor szűcs segéd ! julius 11. g III grama p honlem ezek, gramaphoiitük logoiő-työscbbofi kaphatók készpénzért. vagy részletfizetésre Hirsch S a m u n á 1 Szi'ágysomiyón. Bészletos űrlapot kívánatra bónnonh >uiu.
