Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-06-07 / 23. szám
"VI. évfolyam* Nagytomkut 1908. június T. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP,.4-JfAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre —* — — 2 K Fél évre — — — — 4 IC Egy szám ára — - 20 fillér. Főszerkesztő : Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő : Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysornkut, Teleki-tér 883. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Pünköst. A virágok poótikus ünnepe, a természet teljes pompájában való ragyogásának, zsendüló- sének, a fénynek tündöklésnek, a pompának az ünnepe, piros pünköst napja. Légy üdvözölve gyönyörű szép ünnep, virágos piros pünköst napja köszöntünk! Mert te elhozod magaddal a derűt, a napfényt, a ragyogást; elhozod magaddal a szolid szebbnól-szebb virágokat, elhozod magaddal a boldogságot, azt a boldogságot, mely manapság vajmi keveseknek adatott meg és a mely után annyian és oly sokan áhítoznak. Künn a szabad természetben, hol oly tiszta és egyszerű minden Isten szabad ege alatt, a szépséges virágok között megszállja az embert az áhitat, a hit magasztossága. Künn a természetben az ujjázsendülésen a derűn, a fényesen megujhoídunk ; újjá születünk, lelkűnkről levediik a mindennapi salak, a mely az életért folyó tusában, a kenyérért dúló harcban hozzátapad. Az élet tele van megannyi prózával, egyébből sem áll, mint ádáz küzdelemből, kenyér irigységből, nagyra vágyásból, önzésből: tele van kajánsággal, gyűlölködéssel és csak elv szerint haladnak előre: a ki bírja marja. Kell egy k*s megtisztulás néha napján az emberiségnek, kell olykor egy-egy magasztosabb ünnep, mely visszatereli őket emberi mivoltok- hoz, mely feltartóztatja az eltévejedés utján, mely megállítja őket a fokozatos romlás züllés ösvényén. Virágos piros pünköst napján, künn a természetben az ITr hatalmas végtelen templomában szálljunk magunkba, elmélkedjünk a földi gyarlóságról és tisztuljon meg a lelkünk. A mily egyszerű, hamisítatlan a természet, oly hazugság nélküli, oly álnokság híján levő legyen az életünk ; tanuljunk meg hinni és ha azt megtanultuk; tanuljunk szeretni és becsülni ember társainkat. Ha tiszteljük és szeretjük őket, magától megszűnik majd a tömérdek viszály és emberieden érzés; nem lesz gyűlölködés, irigység, nagyzási hóbort, meggazdagodási vágy, hanem megelégedettek, igazán boldogok leszünk. Megelégedünk a magunkéval, beérjük tisztességes kenyérkeresetünkkel. Jövel gyönyörű piros pünköst ünnepe, mely felnyitod a sziveket és elméket, mely jóságot, szelídséget lövelsz a szivekbe és fényt sugároz- tatsz az elmékbe. Jövel és maradj közöttünk: taníts meg bennünket hinni és bízni, szeretni és jótieui, megelégedetnek lenni ; jövel és hozd magaddal a boldogságot! Községi tisztujitás. A múlt hó 30-án történt meg községünkben a tisztujitás. Az érdeklődés nem volt olyan nagy, mint ezelőtt három évvel, amidőn a jelenlegi községi főbírót először választották meg ezen állásában, a mi csak arra vall, hogy a község közönségének bizalmát teljesen bírja és éppen ezért ellenjelöltet nem is állítottak. Örömünkre szolgál ezen körülmény annál is inkább, mert az egész elöljáróság egyhangú felkiáltással lett megválasztva, a mi annak jele, hogy a község lakossága csak a közérdeket tartotta szem előtt és eltekint attól, hogy melyik elöljáró milyen felekezethez tartozik, csak feleljen meg állásának joiániM1 lárczája. Felednélek. Felednélek, felednélek, De nem tudlak mégse, Fáj a szivem sir a lelkem Égő keservébe. Hisz oly nehéz a szivemből Kitépni emléked: Mint szent-egyház kebeléből A Mária képet. Ha kimegyek a természet Bübályos honába : Mindenütt olt látlak édes Szép fehér ruhádba. A pacsirták dalolása A hajnal az égen ; Ha nézek a csillagokba, Csak reád emlékszem. Felednélek, felednélek, De nem tudlak mégse, Fáj a szivem sir a lelkem Égő keservébe. 8. Saigi Jenő. Amerikai levél. (Folytatás és vége.) New-York, 1908. III. 28. Kedves Dórám ! Mindkettő mesésen népes. A különbség csupán az, hogy mig az elsőben van 5—6000 push cart mozog melynek mindegyike egy mozgóüzlet ezerfajta áruval, addig az utóbbiban ezt a forgalmat az ezerszámra száguldó autók pótolják. A gethó a piszok és a hívők tanyája, —■ a fií'the avenuet a hitetlennek lakját s itt a fény és pompa dominál. Micsoda pompa ! Arról közönséges halandónak fogalma sincs. A márványpalota valósággal kolduskunyhó, ha a milliókat tisztességesen és becsületesen. Büszkék lehetnek a megválasztott elöljárók az őket ért kitüntetésért és éppen ezért ennek ellenértéké fejében elvárhatja a község közönsége is, hogy hivatalukkal járó kötelességüket hazafias irányban mindenkor pontosan teljesítsék, hogy szorgalmas, becsületes munkálkodásukkal a község és a lakosság érdekeit mindenkor szem előtt tartva, hivatásuknak megfeleljenek és az által a felsőbb hatóság és a község közönségének eme bizalmát továbbra is bírhassák. Hisszük és reméljük is, hogy az újonnan megválasztott elöljárók feltudják fogni mi rejlik abban, hogy a község közönsége egyhangúlag bizta reájuk a vezetést. Reméljük továbbá, hogy az elöljárók valóban elöljárók lesznek, elől fognak járni mindenütt, ahol a község javát úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben csak egy mákszemnyivel is emelhetik. Mert feladat vár reájuk, mégpedig nem is kevés. A választás lefolyásáról tudósításunk a következő : Május hó 30. napjának délelőtti 11 órájára hivta egybe a képviselőtestületet a községháza tanácstermében jelölő közgyűlésre Dr. Teleki Jenő gróf, szolgabiró. A szépszámban egybegyült képviselőtestületi tagok üdvözlése után tudomására adta a közgyűlésnek, bogy a választás alá kerülő elöljárók közül a községi főbírói állás kivételével a többi elöljárók jelölése a képviselő- testület joga. Éppen ezért fölkéri a képviselő- testületet, hogy ezen jogával élve a jelölést az egyes állásokra ejtse meg. A másodbirói, illetve egy személyben községi közgyámi és végrehajtói állásra pályázó Buttyán János a Simon, Véber Ignátz, Buttyán Péter és Drágos Gábor, tehát négy pályázó közül érő berendezéséhez viszonyítjuk. Ahány Krőzusa van ennek a városnak, annyi példányát láthatod egyik — másik világhírű ó-világi épület másának. A Trianont épugy megtalálhatod itt, mint az Alhambrat, mely utóbbinak boldog tulajdonosa csak néhány nap előtt adott egy mulatságot, mely hozzávetőleges becslés szerint félmillió dollárba került. Termeit ugyanis egy kaliforniai látképpé varázsolna,élő fákkal, élő madarakkal és oly villamos fényhatással, hogy a lenyugvó nap az ég peremén sem látszik természetesebb, mint az a mesteri imitáció. De hagyjuk el e kiváltságosokat és menjünk egy blockkal kelet felé. Este van, de varógépe fölé hajolva találjuk a férfit, kit Morris Rosenfeld oly meghatóan da:ol meg világhírű dalaiban. Ez a szabó szűk vackában, a nagyvállalkozó számára dolgozik, de nem egyszer esik meg vele, hogy amúgy is kurtára szabott béréhez nem juthat. Jön pl. az egézségügyi biztos, beteget lát a házban s elviteti — a ruhát, nehogy a fertőzés terjedjen. Ez a modern humanizmus ! A beteget otthon hagyják, hisz a kórházak zsúfolva vannak s legfeljebb az „érdekes eset“-nek szórhatnak még helyet, de a szegény munkást munkájának gyümölcsétől megfosztják. A Főutcán levő két belső telkem a rajta levő lakóházakkal és mellék épületekkel örök áron eladó. . —■■ Értekezhetni DE. GOLDSTEIN AEMIN tulajdonossal.
