Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-05-31 / 22. szám
VI. évfo'yam. Nagysomkut 1908. május 31. 22*ik szám Jl/f KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET11 HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — ■— — 8 K Negyed évre — — — 2 K Fél évre — — — = 4 K Egy szám ára 20 fillér. Főszerkesztő : Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő : Barna Benő. A magyar ipar jogos követelései. A „nemzetállam“ teóriáját kevesen ismerik. Legfeljebb politikusaink s jogászaink. Ezeknek is csak igen csekély töredéke ; „A nemzet állam“ teóriája úgyszólván egyedül áll. Megalapítója Kuncz Ignácz a kolozsvári m. kir. tud. egyetem politikai tanára volt, kit életében, de még ma is kevesen méltányolnak. Kuncz több mint két évtizeden keresztül hirdette az egyetem katedrájáról a nemzet állam eszméit szemben az uralkodó politikai felfogással z u. n. társasági állam rendszerrel, mely minden magasabb etikai célt, ideálizmust mellőzve tisztán az egyének érdekeinek önző kielégítésére helyezkedik. A nemzetállam sokkal magasabb pontra emelkedik. Ez a rendszer az államot, mint egységes etikai személyt tekinti; mely mim öncélú lény elsősorban önmagáért él, hogy a benrejlő szellemi és anyagi erőkapitálist a többi államok, mint szinte személyes lények sorában kellő érvényre jutassa. Emellett a nemzet állam — saját öncélja keretében — polgáraiért is éi kiknek mindegyike, maga a nemzet. A nemzet pedig az állam és megfordítva: az állam maga a nemzet, E helyütt jól megkülönböztetendő a nemzetállam, a nemzeti államtól. Ez nem egyenlő két fogalom ! Más az egyik és mást jelent a másik. A nemzeti állam lehet nemzet és társasági állam : mig a nemzetállam csak egy és pedig a fent körülirt értelemben veendő. Nemzetiről közönségesen olyan áliamban szoktunk beszélni a hol több nemzetiség van, melyek közül egyik akár történelmi hivatásánál, múltjánál vagy egyébb erejénél fogva kiemelkedik és saját karakterének és imenciának bélyegét nyomja a többi nemzetiségire miáltal nemzetivé válik. így van ez velünk is. A magyar mint nemzetiség emelkedett ki, a többi, román, horvát, szerb, tót, ruthón, német nemzetiségek közt miáltal nemzeti állammá fejlődött. Dekát mindennemű homály eloszlatása végett elég legyen e két fogalom megkülömböztetésére. A nemzet államnak gerince lényege az miszerint a polgár maga a nemzet, a melynek gondolkodása akarata és belső életproceszusa a nemzetet alkotó polgárok milliói együttvéve mint egységes erkölcsi személyes lét gondolkodásának, akaratának és ólet proceszusának felel meg. Ha a polgárt minden egyes gondolkodásában, tettében a nemzet öncélja vezérli; akkor az a nemzet aktiv állam alany s mint ilyen életerős fejlődésre mindenkoron készen áll. A polgár léte a nemzet vagyona, melyről az mint személyesléte fentartási miként az ember, önönmaga rendelkezik. A nemzetállamban mindent a nemzet öncéljának kell betölteni, a termőföld egyszerű művelésétől kezdve az emberi agy legszebb megnyilvánulásáig. És ha tovább menve az álkuni lét többi ágazatán, a törvényhozásban, kormányzásban, s bíráskodásban, iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban, szóval minden foglalkozási ágban, minden polgár lelkében a nemzete öntudata él, — akkor beszélhetünk igazán nemzet államról. Hogy az idő valóban bekövetkezhessék, ehhez első kellék az emberek magasabb szellemi fejlődése s tisztultabb erkölcsi felfogása. Ha az iparos eme említett szellemi kifejlődés s erkölcs mellett keze munkájába kalapácsütéseibe a nemzet lehelletét viszi a nemzet önSzerkusztőscg ás kiadóhivatal : Nagysomkut, Tsltíki-tér 8Ö8. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. I céljának tett eleget. Ott kell lenni minden magyar iparos müvében a nemzet öntudatának a bélyege, miként az megvan az angol iparosnál, aki, mikor termékét alkotja a hatalmas britt nemzet szellemének hódol. Önálló, fejlett ipar a nemzetünk legerősebb anyagi eszköze, fegyvere, mellyel kulturális célját megvalósíthatja s ráléphet a szellemi tökélyedós elérhető legmagasabb fokaira. De itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a nemzetállamban minden egyes foglalkozás, ha azzal a nemzet önc'lja erősbödik, egyaránt értékkel bir. íme ez rövid vonásokban a nemzet állam tesziája szemben a társasági államrendszerrel. Ez utóbbiban csupa egyhangú materializmus, egyéni érdekeket hajhászó realizmus van, mely soha sem tudja feleleveníteni a polgárok lelkű- letét s elernyedt idegeit, miként a nemzet állam teóriája, melynek kellő mértékben kifejlődött ereje még a legfásultabb polgárban is felébreszti a nemzet érzelmeinek és gondolatának hevítő szikráját. EiZ csupa élet, szakadatlan folyamat, amár sötét komiszság lesznek sokan, kik azt fogják mondani, hogy igen messze állunk mi még a nemzet állam tényleges megvalósításától és igy felette időelőtti foglalkozni ennek keretében a magyar ipar követeléseiről. Hisz ha a viszonyok mélyébe kiállhatunk Magyarország, mint nemzeti állam sem forott ki teljesen. Úgyszólván még kezdetén vagyunk nemzeti mivoltunknak is, bárha ennek teljes érvényesítését ezeréves, láncolatos múltúnknál fogva, már ki kellett volna küzdenünk. E nemzet jog sajátossága pedig abban áll, hogy a magyar a többi nemzetiségek felett minden irányban és téren érvényesíthesse történeti és jogi szuverimitását. . * i „liiániilii" lárczája. Amerikai levél. Nevv-York, 1908. III. 28. Kedves Dórám ! Most, hogy kinőtt már az a fa, amelyikből árbocot csinálnak arra a hajóra, mely hivatva lesz levelemet hozzád vinni, itt az ideje, hogy epistoláinat megkezdjem. Hozzá még a te megbosszantásodra : hosszú epistolámat.. Hisz van hozzá elég időm, minthogy egyik hajós társaság menetrendjében sem található még fel, hogy mikor is indul már -- az a hajó. Te persze azt hiszed, hogy sohasem indul s majd akkor sem akarod elhinni, amikor már meg is érkezett és kezedben tartod levelemet. Hát bizony édesem, most már könnyebben léleg- zek fel, mert a „bevezetésen“ szerencsésen túl vagyok és áttérhetek a — körülvezetésre. Ugyanis az a szándékom, hogy körülvezetlek ebben az istentelen, nagy városban s betekintünk hol itt, hol ott, amíg csak — már azt akartam mondani, hogy a lábam — a jobbik karom bele nem fárad. A város maga, a felhőkarcolóktól eltekintve, | meglehetősen monoton külsejű. Kilenced része az épületeknek vörös téglából épült s ezért a város bölcs vezetősége, birság mellett tiltotta meg, hogy az utcákon ! bikák szabadjukra engedtessenek. Ez a tilalom persze nem áll az. ökrökre, minek folytán ez a fajta ezerszámra található New-York aszfaltján. Persze, hogy ez utóbbiak a kétlábuak osztályába tartoznak, de biz más megnevezést nem érdemelnek, mert napról-napra húzzák a jármot, hogy jászolukban legyen harapnivaló. Ez az egyedüli, amijük van, mert még csak rendes lakásuk sincs. Itt egyáltalán csak a felső tízezernek van fogalma arról, hogy emberek hogyan laknak. Az átlag úgynevezett — négyszobás — lakásokban él, melyek közül az amerikai sablónépitkezés folytán csak az egyik utcai, mig a többinek — az utolsót kivéve,— megcsal: ablakja sincs, és a konyha is szobának számit. Lakásberendezések közben, főleg az East oldalon, magam is nem egyszer láttam egész familiát a konyhában tanyázni. Ezeknek az embereknek csak Pénz ő felség® imponál. „Make money“ ez a válasz, ha apraját, nagy ját kérded, mi értelme van e folytonos robotolásnak. Az apa reggel munkába megy, az anya ugyanazt, Úgy a depertementstorokban szaladgál körül s ha nem is vásárolhat, amit S/.erőtne, legalább körülnéz s álmokat sző, hogyan is lenne az, ha pénze volna. A gyerek ezalatt az Isten gondjaira és a maga emberségére van bízva. Sehol a világon — pedig sok helyen megjártam már — nem láttam még annyi gyermeket sza- i badjára bocsájtva, minden felügyelet nélkül, mint itten. ; Pedig az amerikai bolondja a gyerekének. A kölyök, akármilyen vásott, elnézéssel vannak iránta s nem egyi szer láthatod, hogy 4—5 ily szép reményű csemete | akkora tüzet rak az utca közepén, hogy megijed az ! ember az efajta mulatságtól. A szülők ellenben mosolyognak rajta s gyönyörködnek, hogy milyen smart kölykük van. Az utcai élet aszerint változik, hogy milyen negyedet járunk. El sem képzelhető nagyobb ellentét, ! mint pl, a nyomor fészke, a getho utcája és ‘például az 5., avenus (Folyt, köv.) A Főutcán levő két belső telkem a rajta levő lakóhazakkal és mellék épületekkel örök áron eladó. r^rr=rr,—...~~ ..; Ér tekezhetni DK. GOLDSTEIN ÄKM1N tulajdonossal.
