Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-03-22 / 12. szám

2

KÖVÁRVIDÉK

márc 22.

Házi szerek.

Vannak esetek, melyeknek hirtelen beállta vagy a gyors segély szükségessége megkívánja, hogy némi előleges segély nyujtassék addig, mig az orvosi segély megérkezik.

Hogy mely határig szabad a gazdasági orvostudományt vagy a házi szereket használni, e tekintetben a nézetek igen eltérők.

Sokan azt tartják, hogy házi szerek egyáltalán nem használandók, de vannak, kik azokat az orvosi gyógyszerek fölé helyezik.

Ez mind a kettő túlzás. Sok esetben, de mindig kisebb betegségeknél, a házi szerek, melyeket sok évi tapasztalat tanulságai szerint alkalmaznak, igen előnyösen használhatók ; ezek azonban szintén megfelelnek annak, minta melyiket az orvos rendelt volna : a különbség tehát csak a megnevezésben és az árban lehet.

Általában elvül kell felállítani, hogy a házi szerek csak jelentéktelen, múló bajoknál alkalmazhatók és, hogy az úgynevezett kuruzsló vagy büvészi csodaszereket minden körülmény között kerülni kell, mert a házi szerek ezáltal terjedtek el, hogy többszöri használat után gyógyhatásúk bebizonyult; miglen a csodás gyökerek, vagy büvészi gyógyszerek tisztán önző célokon alapuló szédelgések.

Mert hiszen azt be fogják látni a házi szerek barátai is, hogy az orvos, ki a tapasztalat mellett még a tudomány alapján is ajánlja szereit, több biztosítékot nyújthat a jó hatás tekintetében, mint azok, kik a véletlenre, sőt a természeti hatásra is számítanak.

Mindazonáltal kisebb és gyakori betegségek, mint fej vagy fogfájás, meghűlés, köhögés és egyéb kisebb kórok kipróbált házi szerekkel is gyógyíthatók, mint milyenek a teák, a boro- | gatások, vagy esetleg a sebeknél különféle tapaszok.

Mihelyt azonban a betegség aggályosabb jelleget ölt, vagy ha a kisebb baj ennek beálltát sejteti: föltétlenül orvoshoz kell folyamodni, mert itt megszűnik a laikus és a házi szerek hatásköre, itt a tudományt kell igénybe venni.

S e határpontnak megválasztása szintén a tárnán babrált a keztyüje gombjával és hallgattak mind a ketten.

Dus, fekete hajú, nagy tengerzöld szemű leány volt, finom, élezett profillal, de arcának bőre kissé hervadt és petyhüdtnek látszott s bár most egy makulányi festék sem volt az egész arcán, mégis látszott rajta, hogy olyan arc, mely kendőzéshez van szokva.

A fiatal ember, egy huszonhat-huszonhét év körüli, szőke, szép, betegesen sápadt fiú, gyöngéd tekintettel nézegette a leányt, aki érezte ezt a tekintetet, de nem merte felemelni a szemét. S hallgattak.

Végre a fiatal ember megszólalt :

— Gyakran jön ide, Gitta?

— Minden kiállításkor eljövök egy párszor.

— S mindig ebben az időben jön ?

jrr- Igen, — felelte ’a leány.

A fiatal ember érdeklődve nyújtotta előre a fejét és zavartan nézett a leány arcába.

— De hisz ez, Gitta, ez az idő . . .

,, A leány elértette, mit akar mondani és egy szomorú, futó mosolylyal tette hozzá :

— Igen, ez az idő nem a mi időnk, de én nem is azért járok ide. Csak nem gondol olyan közönséges teremtésnek, hogy ide, a művészek közé is elhozzam a ... a ...

— Ne mondja ki, Gitta, — szólt a fiatal ember gyöngéden s megfogta a leány kezét.

pasztalattól függ. Mert gyakran megesik, hogy orvost hívnak, mikor még nincs is rá szükség, de gyakran csak akkor veszik az orvost igénybe, mikor a betegség már veszélyes lett vagy már későn van.

Pedig igen gyakori eset, hogy a betegség, ha rögtön orvosi segélyt alkalmaztak volna, nem öltött volna oly veszélyes mérvet. Ez természetesen megbocsáthatlan hanyagság.

Kiválóan kell azonban figyelni arra, hogy az orvos rendeletéi pontosan teljesítessenek és hogy azokon változás ne történjék. Vannak, kik az orvos rendeletéit gyakran figyelmen kívül hagyják, tanácsait mellőzik, sőt éppen az ellenkezőt teszik, mert azt hiszik, hogy az ő szerük jobb. Ez már veszélyes tévedés. A házi szereket mindig alá kell vetni a tanult ember tudományának és tapasztalat elveinek, sokkal inkább, mint tisztán gyakorlati tapasztalatoknak.

t I

Elsősorban az orvosságtól nem kell visz- szariadni. Mert vannak sokan, akik azt mondják : minek a medicina, jobb lesz a tea vagy a borogatás. Azután szigorúan be kell tartani az előirt ételrendet: mint kell a betegnek magát tartani, főleg pedig a táplálékok dolgában nem szabad az ellenkezőt tenni. Hiszen az orvosi rendelet mellett használhatunk házi szereket is, de első sorban az orvosi tanácsokat kell- betartani.

És az orvosi tanácsok, ajánlatok és előírások ellen bármit elkövetni lelkiismeret dolga, mert épp oly veszélyes, mint könnyelmű.

Hírek.

— Kinevezés. Ő Felsége a király Pályi Béla helybeli kir. aljárásbirót. ugyanide kir. járásbiróvá nevezte ki. A midőn e megérdemelt kitüntetésről (int adunk, őszintén gratulálunk az előléptetéshez.

— Figyelem. A f. hó 26-án tartandó rendkívüli vármegyei közgyűlésen kerül tárgyalás alá« községünknek a kir. körjegyzőség felállítása tárgyában beadott kérelme, a mire községünk és c járás vármegyei bizottság tagjainak szives figyelmét felhívjuk.

— Kossuth Lajos halálának évfordulója. Folyó hó 20-án volt 14 eszctendeje annak, hogy a magyar nemzet édes atyja, hazánk legnagyobb legdicsőbb fia:

— Miárt ne ? - - mondta a leány szomorú mosolylyal. — Igen, de nem hozom el a bűnömet. Ez az egy óra, amit itt egyedül, ebben az egyszerű öltözetben, ki nem festett arccal töltök el, ez az én purgatoriumom, ez az én lelki és testi tisztulásom. Lássa, igy vagyok a könyvekkel és a színházzal is. Ha a bűnömet viszem piacra a színházakba, kifestve, feltűnő, elegáns toilet- teben megyek el az érzéki, izgató darabokhoz, de ha a lelkemnek szüksége van a maga tiszta, gyönyörű táplálékára, bekötöm, a fejemet, kötényt kötök magam elé és a karzatra megyek fel

4 fiatal ember izgatottan, kipirult arccal nézett a leányra, azután hátravetette magát a kanapén és lehunyta a szemét. Megmt nem szóltak egy darabig.

— Szép ez a francia kép itt, -- szólalt meg egy idő múlva csöndesen a leány — ez az őszi verőfényben hulló levelek között ülő, szomorú női alak. Magának is tetszik. Lajos ?

— Nagyon — súgta a fiatalember s egy perccel később még halkabban tette hozzá : — mintha csali az édesanyámat látnám,

A leány' szinte belesápadt a boldogságba, hogy ez a hallgatag, különös és finom lelkű ember az anyját említette előtte, de nem mert szólni, csak nngv zöld szemével szinte kínzó epedéssel nézett a fiatal emberre és szivdobogva leste, hogy az anyjáról, bizonyosan valami szent asszonyról beszéljen előtte.

Kossuth Lajos örökre lehunyta szemei', végtelen szomorúságba, nagy gyászba borítván az országot.

— Sorozó bizottság. A községünkben működő sorozó bizottság tagjai a következők : Polgári elnök : Mán Lhjos, polgári orvos Dr. Olsavszky Viktor jár. orvos. Katonai elnök: Albrecht Henrik cs. és kir. őrnagy. Honvéd elnök: Faragó Lajos m. kir. honvédör- nagy. Sorozó tisztek Kovács Gusztáv honvéd százados és Dsida Aladár cs. és kir. hadnagy. Dr. Dacok Béla cs. és kir. ezred orvos, és Dr. Majos Zoltán in. kir. honvéd ezred orvos.

— Ipariigy. A legutóbbi napokban a következő kereskedők és iparosok nyertek ipar igazolványt: őzv. Feldman Samuné cukrázdára. Simon Józsefné rőfös kereskedésre. Hlaszny Vilmos szijgyártóságra. Rubinstein Mihály szatóesságra. Meichuer Ernáiméi és Vald- inun Mari rőfös kereskedésre. Thun Ferencz kerók- gyártóságra, Makray Gyula géplakatosságra.

— Agyonsujtoíí munkás. A Volfaer 8. budapesti fakereskedő cégnél alkalmazott Moczok János magos- falvi lakos famunkást halállal végződő baleset érte. A szerencsétlen ember e hó 12-én jött községünkbe, hogy nevezett cég itteni erdejében dolgozzon és alig dolgozott egy pár órát testvére társaságában a fákat döntötte, a mikor egy fa a döntés közben reá esett úgy, hogy nyomban agyonsujtotta a szerencsétlen embert, a ki özvegyet és négy kis gyermeket hagyott hátra.

— Kinevezés. Ő Felsége a király Lányi Albert cxákigorbói kir. aljárásbirót, Hirsch Náthán helybeli birtokos vajét járásbirónak nevezte ki. A kinevezéshez ezúton is sok szerencsét kívánunk.

— Március 15 községünkben. A szabadságharcz 60-ik évfordulóját nagy ünnepséggel ülte meg községünk lakossága. Délelőtt 10 órakor a rom. katli. templomban isteni tisztelet volt, a melyen nagy számú közönség vett részt. A községünkben székelő összes hatóságok, csendőrség, pénzügyőrség és az állami iskola tanítói kara a növendékekkel testületileg jelentek meg az isteni tiszteleten. Nagy áhítattal hallgatták végig a Veszprémi Sándor helybeli róm. kath. plébános által tartott nagy hatást keltett ünnepi szónoklatot. Este a Kovács-féle vendéglő zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel meghallgatva n lapunk múlt számában már jelzett műsort. Amüsorból különösen ki kell emelnünk Bede Ferenc kir. adótiszt „Egy gondolat bánt engemet“ cimii szavalatát, a kinek szavalata általános tetszést aratott. Az ünnepélyt közvacsora és tánc követte. A Veszprémy Sándor r. kath. plébános ünnepi beszédét lapunk legközelebbi számában lesz módunkban közölni.

— Vallás változtatás. Beregszászi Károly helybeli' kir. járás bírósági hivatal szolga, valamint neje Enyedy Kolbász Cornelia és bét éven aluli Rezső és Sámuel nevű gyermekük az cv. ref. vallásról a róm.

S a fiatal ember arcának előbbi pirosságát mindjobban elveszítve, sápadtan, csöndesen, most a képre nézve beszélt:

így ült mindig a kertben, szomorúan és várakozva, mindig várakozva. Még a fekete selyemkendője is igy volt a vállára téve s ugyanilyen leheletszerű, finom alakja volt. a haja sötét, buzaszőke, a szeme mint a felkavart tó vize s a lelke csukott könyve az asszony szenvedésének. Néma és hangtalan, mint a szivén lőtt madár, a hangja gyógyitóbb minden balzsamnál s a szava meggyőzőbb minden tanításnál.

— Ki vagy te ? — kérdeztem tőle. mikor kis fiú voltam s ölében ülve nézegettünk ki ablakunkból a befagyott folyóra, a fehér hegyekre s az öreg Babett, akit olyan régóta ismertem, mint az édes anyámat, a másik ablakmélyedésben hallgatva ült rokkája mellett.

— Én az Isten szolgája vagyok, — mondta az anyám, —- akit azért küldtek a földre, hogy egy nagy hosszú utón, melyen te járod az életet, én egy kis csengetvüvel mindig előtted járjak és figyelmeztesselek, ha rosszul találnál lépni, vagy eltévesztenéd utad.

— Hát én ki vagyok ? — kérdeztem azután.

— Hogy te ki vagy ? — szólt az anyám és magához szorított, de nem felelt. Csak könyeinek melegét éreztem fejemen. Ez volt az anyám Gitta ..,

(Folyt, köv.)

íia valaki lúd kávái

az! mondja, hogy jobb kávát, vagy szállítani, mint FiATELLI

pedig olcsóbb n OEISIWOER

fiumei ezég BUDAPESTEN a királyi bérpaicL b an