Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-03-01 / 9. szám
VI. évfolyam Nagysomkut 1908. március 1. // — - —9 ik szám KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYS0MKUT1 JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre •= — — 2 ív Fél évre — — — = 4K Égy szám ára • — 20 fillér. Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős, szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 3S8. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. A magyar nők és a közművelődés. Tagailhatlan, hogy a magyar nők zajtalan de hasznos támogatásban részesítik a haza közművelődésének ügyét. A jövőre azonban e támogatás mostani mértéke többé nem elegendő. A nemzeti erők békés megfeszítésének korában élünk. Szükségünk van minden szellemi és erkölcsi képességre, ami bennünk lakik. Teljessé és tökéletessé kell tennünk országunkban a hazafias érzést nemzeti irányú művelődés által. Egygyé kell fűznünk társadalmunk minden osztályát, csoportját és töredékét az igazi és erős hazaszeretet kötelékei által. Magyar lelket kell adnunk műveltségünknek. Magyar jelleget kel adnunk társas életünknek. Egygyé, erősé és vonzóvá kell tennünk egész nemzeti életünket mindenki előtt, hogy helyünket ne csak az önálló, de a müveit nemzetek között is kellő méltósággal elfoglaljuk. E feladat legszebb része Magyarország leányaira vár. Az anyákra, akik a jövőnek adják át legszentebb érzelmeinket és gondolatainkat. A nőkre, akik osztályos társai küzdelmeinknek, szenvedéseinknek és örömeinknek. A leányokra, akik derék fiatalságunk sorsát, a legközelebbi jövőt tartják gyöngéd kezeikben. Magyar nők ! Lelkesüljetek fel a múlt idők példáin és mint egykor a hosszas nemzeti önvé_ delein dicső küzdelmeiben úgy vegyetek ' részt ezentúl is ama kitartó, békés törekvésben, melyet a műveltségért szinte történelmi ösztön által sarkalva folytatnak. Sorakozzatok, Magyarország leányai a magyar közművelődési mozgalom lobogói alá minél nagyobb számmal! Követeljétek a munkából a magatok részét. S lakjatok akár városainkban akár faltainkon, alakítsatok csoportokat, bizottságokat, hogy egyesült erővel karolhassátok föl a közművelődési mozgalmat. A hazának minden talpalatnyi földje szent és nincs egyetlen pont sem az országban, ahol a magyar kultúra munkája fölösleges volna. Vegyétek áldott kezeitekbe a kisdedóvás ügyét és a gyermek-kénekét, melyért már a kor- ‘ many a maga hatáskörében gondoskodott ugyan, de a melyet társadalmi utón, a ti lelkes közreműködésiek mellett, még. rendkívül fejleszteni, kiterjeszteni lehetne. Ápoljátok a nemzöties irányit népoktatást | és legyetek különös te'* intettek a leányoktatásra ! és nevelésre, amitől még sokat lehet várnia e hazának, ....... Ny issatok utat környezetetekben a magyar nyelvnek, a magyar irodalomnak, a magyar könyvnek, a magyar festménynek, a magyar ipar készifi ' menyeinek! Irtsátok a túlhajtott külfoldieskedést és vegyétek körül magatokat és tűzhelyeteket csak a tiszta magyar irodalom, művészet, ipar és általában a magyar munka termékeivel. Vigyázza ok rá, hogy gyermekeitek első öntudatos pilantása a haza jelvényeit iássa még is első gondolata egy legyen a koszorús költő gondolatával „a haza mindenek előtt 1“ Ä fürdés technikájáról. A tapasztalat és a fiziológia törvényei megegyeznek abban, hogy egészségünk fentartásáuak egyik főtényezője a fürdés A társadalomnak, valamint a kormánynak vállvetve kellene gondoskodni arról, hogy a szegényebb osztály mindenütt élvezhessen ingyen fürdőt. Ahol ez megvan, ott a halálozások száma aránytalanul kisebb, mint ott, hol fürödni nem lehet. Bőrünk igen terjedelmes szerv, melynek testünk háztartása és jólétének fentartásában tekintélyes szerepe van. Mint páncél védelmez bennünket kívülről jövő káros befolyások ellen, azért igen edzett, de egyúttal sokkal több és különfélébb támadásoknak van kitéve, mint bármely más szervünk. Ápolásáról gondoskodni tehát épp oly szükséges, mint egészségünket fenntartani, jólétünket előmozdítani és a mint bőrünket ápolva a kül- ' befolyások káros hatása ellen edzetté tesszük, saját magunk iránti kötelességet teljesítünk. Díszünket bőrünk képezi és semmivel sem tarthatjuk meg üdeségét, frissességét, szépségét és fiatalságát, mint a jó és gondos ápolással. A fürdők gyakori használata eltávolítja a „korpa“ név alatt ismert elhalt felhám sejteket, előmozKővárnak" iárczája, Édes apámért. Ahogy elközelget az éj minden este Képzeletem elszáll messze, messze messze A patak mellékre, az erdő aljára A mellette fekvő kicsi falucskába A székely országba ... Oda hol szebb a dal, a hol szebb az ének, Ahol minden munkát énekkel kísérnek, Ahol mindenik ház régi ismerősöm, Ahol az egyikben zúgott az én bölcsőm Szegényes kis bölcsőm. Mindenik ház, minden ember ismer, A sötéttől, idegentől félni nem kell. Egyik .-zomszéd,,másik rokonnak a háza Szeretedét, becsülését egyik sem czifrázza. De aztán megtartja ... Az a' kis ház, az a mienk a. falu közepén, Mintha minden este haza várna engem . , . Mintha hívna, várna közös imádságra Hogy anya és gyermek együtt imádkozna . . . Én édes apámért! ■ Simon József. Prolog. A sz.-csehi izr. nőegylet Tarka kabaretjén felolvasta és irta : B. Józsa Gyula. Hölgyeim, Uraim, üdvözlöm melegen, - Szép számmal jöttek el, tőben mint elegen,. Soh’ sem hittük volna, hogy komolyan veszik, Midőn e meghívás kezükhöz érkezik. No deltát úgy látszik, őszintén mondhatom Önöknek házánál, nincs sok dolog nagyon, Még megunják maguk s van idejük elég Toilettet tenni s megnézni kabaret-t. j Vagytán másért jöttek ? vágytak élvezetre ? í Ez volt a baj régen, már az Éden kertbe! Bocsánatot, hogyha őszintén beszélek : Élvezet vágyból lön már az első vétek. Ha ezért, ha azért, most már csak egyre megy Jó hogy itten vannak. Üdvözlöm önöket. Egyben-biztositom. állitván kereken, Itt ugyan mulatni jól nem fog senki sem. A közönség érdekét szivemen hordozván Addig törtem főjem s izzasztottam orczám I Mig egy oly programmot szerkesztettem egybe Hogy merő unalom mindenik piéce-e. • ‘T’? I J.t • í» . • 1 • f | Először z.sibói ur lép a deszkára, Annyi kupiét gaj.dolt. össze falujába, Hogy megszalasztották. És ő eljött ide. Én pedig tettem őt a műsor elejéie Itt fogja el zengni, mi csak benne rekedt Azt a sok süleilen, torzonborz éneket. Azután tiz lányka a színpadra repül S lejt virágtáncokat s ugrál kegyetlenül. A mikok fölkértem e bájos tizeket Gonosz májam előtt az a czél lebegett. SzölöoUváiiY!! Szölovessző !! A vl,é*hira a,lja a Ii'^bb,,bt>r,'l0í'aul’prfi' * nictezm nem kell ! Gyökeres í 000 db. 100 kor., sima ■caasmsoaHHHHBBHli 50 kor. Szőlőoltvanyok eiere: 140 kor., a legnemesebb f jókból. Árjegyzők ingyen. . . . . jpy .Rendelési cim : JÄBL ü É@ sh i ^9 Felsöseg*esd. (Somogy megye.)
