Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
TI. évfolyam 8-ik szám KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre -= — — 2 K Fél évre — — — =» 4 K Egy szám ára — — 20 fillér. Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Az uj ipartörvény. Régóta vajúdó kérdés az ipartörvény revíziója. A most érvényben levő ipartörvénnyel vajmi kevesen voltak megelégedve; főleg azonban a kisiparosok találták — és méltán — sérelemnek. Hasztalan volt minden siránkozás, jajveszékelés, hogy kisiparunk pusztul, hiába átkoztuk az osztrák nagyipart, hogy az tesz tönkre bennünket, a piacon iparcikkeikkel nem tudjuk fel venni a versenyt; nem használt semmit. A kisipar senyvedett,' sínylődött, tengett- lengett tovább, mindenfelől szorítva, teperve, gyűrve. Főleg az osztrák ipar nehezült kisiparunk gyenge vállaira. Az osztrák ipar teljesen nagyiparrá fejlődött, s mint ilyen minden szaknál, úgy a szabónál, cipésznél, vas- és építőanyagok elkészítésénél igénybe van véve a technika által megteremtett segitő eszköz: a gép s a mi még ennél is sokkal nagyobb erőt kölcsönöz, hogy valami árucikk versenyképes legyen: a nagy tőke befektetés. A nagy tőke megadja a lehetőséget arra, hogy a nyers anyagot olcsóbban tudja megszerezni, viszont a gépek, mint segitő eszközök, tetemesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyers anyagot gyorsan feldolgozni tudja kevesebb munkás és rövidebb idő igénybevételével. Az anyagot is drágábban fizeti meg a kisiparos, mert 3 -4 kézből veszi és kicsibe, mig a nagyiparos nagyban vásárolja az anyagot és első kézből kapja. Szóval a kisiparosnak a munka elkészítése többe van, mint a nagyiparosnak és láthatjuk azt, hogy az eladásnál a kisiparos nem adhatja oly olcsón az árucikket, mint a hogy eladja a nagyiparos, A nagyiparos tizszerte olcsóbban adhatja az árut, mint a kisiparos és mégis oly haszonnal adja, mint emez. Még egy másik dolog is lényeges szerepet játszik. Miután a kisiparos nem tudja azon munkabért megfizetni a munkásnak, mint a nagyiparos, ennélfogva nem is kap oly szakértő jó munkást, mint az utóbbi. A munka sem lesz az a tökéletes és jóizlésnek megfelelő a kisiparosnál, amely körülmény az eladásnál szinte hátrány. Mindebből nyilvánvaló, hogy az eddigi kormányok kisipari politikája rotsz utón járt és nem hiábavaló volt a sok sirás, jajgatás. Szterényi József államtitkár Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter nevében annak idején ígéretet tett, hogy az uj ipartörvény javaslatát ezen évben már közzé fogják tenni. És csakugyan a napokban nyilvánosságra bocsátották a tervezetet. Most már jó utón vagyunk, mert a kereskedelmi miniszter még ez év őszén óhajtja a Ház elé vinni e törvényjavaslatot, mely hivatva van egy teljesen más világot teremteni Magyar- országon, melynek életbeléptetése esetén kisiparosaink több reménységgel és nagyobb bizalommal nézhetnek a jövőbe. A törvényjavaslat részletesen foglalkozik mindennel, ami csak módosításra, revízióra szorul. Szól az iparűzési jogról, ennek általános feltételeit állapítja meg; külön emlékezik meg a képesítéshez kötött iparokról; folytatólag megemlékezik az engedélyhez és a telepengedélyhez kötött iparokról. Igen fontos az a fejezet, mely a házi és vándoripar iránt rendelkezik, mert szabályozza abban az irányban az annak előtte oly gyakori visszásságokat. Lényeges része a törvényjavaslatnak az iparoktatás, melyre a kereskedelmi miniszter igen nagy súlyt kiván helyezni; a kötelező oktatás mellett tervbe van véve a továbbképző tanfolyamok és iskolák létesítése, amit úgy az ipari segédek, mint maguk az önálló kisiparosok tudásuk, képzettségük fejlesztése céljából igénybe vehetnek. Figyelemre méltó része a javaslatnak a munkásvédelemről, a munka viszonyairól, a munkaidőről szóló fejezet, mely kellően szabályozza a gyermekek, fiatal munkások, a magán- tisztviselők, a kereskedelmi alkalmazottak munkaidejét. Kétségkívül egyik legértékesebb része azonban a törvénytervezetnek az, amely a munkaközvetítéssel foglalkozik. Minden község, melyben a lakosok száma a tízezret meghaladja, tartozik létesíteni munka- közvetítőt, a tízezernél kevesebb lakost számláló községek pedig létesíthetnek munkaközvetítő intézetet. Meg van határozva a községi munkaközvetítő intézetek szervezetének és működésének alapelvei. 1) lőiániiér íárczá a. Apró mesék. Irta : 8a Ila Miklós. A dráma egyszer . . . A Dráma egyszer kis faluba tévedt S egy kocsiszínben Sekszpirből idézett. De a közönség szundikált mellette, S a legszomorubb részét — kinevette. Mit tett a Dráma ? — Alkalmazkodott: Kifordított köpenyt és kalapot S hogy tessék, kapta, a fejére állt És magából — Bohózatot csinált. Az Unalom egy Ízben . . . Az Unalom egy Ízben útra kelt S egy kávéházban társaságra lelt. No — gondola — most végre megtaláltam A kört, amelybe rég epedve vágytam ; Ez egyszer magam kimulathatom ! S közéjük ült. — De óh mi borzalom, Itt lelt fészkére csak az unalomnak I — Valamennyien — humoristák voltak. Humoreszk az orosz újságírói életből. Miféle eljárás az. Én Gribolin Jászó újságíró vagyok. Mit akarnak tőlem ? — Csak ne olyan magas hangon uram ! Ön azt állítja, hogy ön volna Gribolin Jászó újságíró. Mivel tudja ezt igazolni. — Hiszen a szabadjegyemen is ez áll, — szólt Grinbolin| Épen a szabadjegy hozta önt e kelepcébe. Csak adja elő a megtalált tárcát is, vagy amelyet eltulajdonított. E nyers szavak alaposan kihozták Gribolin uramat sodrából s toporzékolva rekedtté ordította magát dühében. De ez mit sem használt. Semmivel sem tudta magát igazolni s igy belátva, hogy hasztalan ellenkezik, belenyugodott sorsába s követte az előhívott rendőrt a pretekturára. Óriási közönség nézte végig, a mint Gribolin a rendőrközeggel kocsira szállt s a moszkvai suhancok élénk -- Hurráh! — kiáltása közben hajtott ki a pályaudvarról. Végre megérkeztek a prefekturára, hol azonnal a szolgálatot tevő hivatalnok elé vezették. — Nos, mit hoztál Gyergyovics, kérdezte a pel/- hedző állu inspekciós a rendőrközeget. — Gribolin nagyságos ur tolvaját. — Hát már elcsíptétek a jó madarat ?! Gyere csak közelebb — szólt Gribolinhoz. Most már Gribolin nem tudta tovább tartóztatni magát s dühtől remegve, teli tüdőből ordítani kezdett. — Hallod, te hivatalnok, ha te még tovább is tegezni merészelsz engemet, akkor megismerkedhetsz a tenyeremmel. Már ezerszer mondtam, hogy én vagyok Gribolin Jászó hírlapíró. Nem tudom, én vagyok e őrült, vagy a világ bolondult meg. Mit akartok tőlem ? — Hé rendőr! — kiáltá a hivatalnok. — Vidd ezt az embert a többi közzé. Hadd dühöngje ki magát ott. Majd holnap folytatom a kihallgatást. S a rendőr már vitte is Gribolint, hogy a betörők, utonállók és csirkefogókkal együtt töltse a dermesztő hideg téli időt, a fütetlen tömlőében. Szölöoltváliy !! SzÖiüVCSSZÖ ^ világhírű Deleware adja a legjobb bort; oltani, per- _____________________________„ motozni nem kell! Gyökeres 1000 db. 100 kor., sima 50 kor. Szőiőoltvanyok eitere: 140 kor,, a legnemesebb fajokból. Árjegyzék ingyen. .’. gjggr Rendelési cim: IWw Mi.liÄly9 Felsősegesd. (Somogy megye.)
