Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-02-16 / 7. szám

Nagysomkut 1908. február 16. 7-ik szám VI. évfolyam KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A .NAGYSÖMKDTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATa|őS KÖ^ Egész évre Fél évre — Előfizetési ár: — — — 8 K Negyed évre — — — 2 K — — = 4 K Egy szám ára — — 20 fillér. Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. A „Kővárvidéki“ tak. pénztár közgyűlése. Folyó hó 9-én délelőtt 11 órakor tartotta meg a „Kővárvidéki“ takarék pénztár részvény- társaság XXIV. évi rendes közgyűlését. Közszolgálatot vélünk tenni akkor a mi­dőn községünkben fennálló pénzintézeteinkről lapunk t. olvasó közönségeit tájékoztatjuk. Legközelebb volt alkalmunk a községünk­ben fennálló „Kereskedelmi bank“ gyűlésének lefolyását közölni, most pedig a „Kővárvidéki“ takarékpénztár rendes évi közgyűlésének lefo­lyásáról számolunk be tisztelt olvasóinknak. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a kö­vetkező : Gróf Teleki Sándor, mint a „Kővárvidéki“ tak. pénztár elnöke annak utána, hogy a köz­gyűlésnek határozatok hozatalára való képessége megállapittatott, a jegyzőkönyv hitelesítésére Olsavszky Simon és Vámfalvi Sándor részvé­nyeseket kérte fel és a közgyűlést az alábbi megnyitó beszéddel nyitotta meg1: „Igen tisztelt közgyűlés! 24 éve annak, hogy a Kővárvidéki takarék pénztár fenn áll. Az utóbbi években községünkben két erős pénz­intézet alakult, mint ösmeretes a Chiorana élén intézetünk eddigi igazgatójával a Keresk. bank élén, addigi főkönyvelőjével, ilyen körülmények között mindenki azt hitte, hogy intézetünk vissza fog fejlődni, a legnagyobb örömünkre szolgál ennek ellenkezőjét constatálni, — mert mig 1900-ban a forgalom csak 5.488.224 kor. volt, 1904. évben pedig 7.343.732 kor. addig a múlt évben 14.361.838 koronát tett ki, tehát rövid 4 év alatt kétszeressére emelkedett. Ez a rend­kívüli forgalom emelkedés kényszerűéit bennün­ket arra az elmúlt évben, hogy részvénytőkén­ket uj részvények kibocsátása által, épen a leg- váltságosabb időben, kétszeressére fölemeljük, melynek értéke a múlt év végéig teljes egészé­ben be is folyt. Megvallom, nem kis aggodalmaink voltak az uj részvények jegyzését s különösen a be­fizetést illetőleg, de a mint már jeleztem, aggo­dalmaink nem váltak be, a mely körülmény mindenesetre az intézetünk iránti föltétien bi­zalom kifolyása. Ismeretes önök előtt is, hogy a múlt év II. felében a pénzviszonyok a lehető legrosszab­bak voltak, elannyira, hogy méltán félhettünk egy váltságtól, dacára ennek azonban intézetünk fényesen állotta ki a tüzpróbát, a nélkül, hogy a felekkel szemben különösebb rendszabályo­kat alkalmazott volna-, a mennyiben sikerült kellő időben olyan összekötetéseket létrehozni, melyekkel a fenyegető veszedelemmel szemben biztosítottuk intézetünket, minden esélyek ellen s tehettük ezt a nélkül, hogy valamelyik köl­csönző pénzintézetnél személyi kezességi okira­tot ajánlottunk volna föl, s hogy ezt mind olyan .kellemesen tudtuk lebonyolítani, ezt első vo- nalcan Mán Lajos vezérigazgató ur valóban rendkívüli üzleti érzékének és odaadó ügybuz- góságának köszönhetjük. Nem mulaszthatom itt el kiemelni az Oszt. magy. bank szatmári fiókintézet elnökének Reidl Károly urnák ve­lünk szemben tanúsított jóakaratát, előzékeny­ségét, — melyért az igazgatóság neki jegyző- könyvi elismerését már ki is fejezte. Egyebek­ben utalok a zármérlegben föltárt adatokra s az igazgatóság most felhozandó jelentésére, a mely a t. részvényeseket minden más irányban hivatva van megnyugtatni.“ Az elnök éltetése után Mán Lajos vezér- igazgató olvasta fel az igazgatóság jelentését: Tisztelt közgyűlés : Mielőtt a 24. üzletév eredményéről beszá­molnánk, szükségesnek látjuk utalni arra az általános nyomasztó helyzetre, a melyet az el­múlt év II. felében kitört feszült pénzviszonyok eredményeztek. Hozzájárult ahhoz a rossz ter­més, takarmány hiány és szarvasmarhák árának alábbszállása. Mind olyan körülmények, amelyek az általános bajt fokozták. Mindezeknek dacára azonban, mint zármérlégünk igazolja, olyan az elmúlt év eredménye, mely minden tekintet­ben kielégítő, s intézetünk a nagy krízist min­den következmény nélkül állotta ki. Különös örömünkre szolgál konstatálni azt, hogy a legkritikusabb időben kibocsátott uj részvényeinket teljes számban nem csak jegyez­ték, hanem azok árát is befizették. Ez a körülmény és hogy a betétszámla az elmúlt évben 93.138 koronával emelkedett, min­denesetre a fokozódó bizalomnak eredménye, a melynek kiérdemlése mindenkori igyekeze­tünknek főcélját képezte. )) Kővárvidék" íárczája. Nyári dal. Sáppad a Csillag, ezer sugár villan Keletnek kitárt —- vörös kapuján. Aranyos kalászt termő rónaságon Kaszás emberek hosszú sorát látom, Görnyedve vágnak rendet, rend után. Tovább, tovább — folyik a dal — a munka, Egyik, másik megtörli homlokát. Gyűl a barna föld száz szemes keresztje, Mit bánják, hogy munkájuk más kezekbe Hatalmat — dötyföt — lágy kalácsot ád ?! Mit tudják ők, hogy mi zug, messze-távol ? Kalászok nyelvén a föld, mit beszél ? — Én szültem őket — én táplálom őket, Én fogadom a hozzám megtérőket . . . Egyenlő mind, mind, — a ki rajtam él! Nyomukba mennek marokszedő lányok. Szoknyájuk fújja friss hajnali szél. Bomlik a nóta fellegverő szárnya, Megirigyli a rónák pacsirtája, Mely megrebben — dalolva szárnyra kél I Még nem értik, még begörbült kaszákkal Vágják a rendet — de már Csendesen Figyelni kezdik, mit susog a szellő . . . S várnak, mert tudják, egyszerre csak eljő i Hozzájok is egy sáppadt, idegen . . . Gyémánt batárján jő az ég királya, Sebesen hajtva, — gyeplő szárt ereszt. Mire végig néz szeme a határon, Verejték harmat csillog a kalászon. Kötve a kéve — áll a kereszt. Honnan, merről ? Nem tudják még, csak sejtik Onnan — a hol száz kémény füstölög. Onnan — a hol a vihart hozó szélben Vörös zászló leng százezrek kezében, — Hol harcz folyik ur és szolga között. Eljő — s a régit taposó lábával A kalásztermő szűzi földre lép. — Nézi majd néma, félő áhitatban A verejtékes, kérges kezű nép. S a kaszát . . amivel ma rendre dönti A kalácsadó, suttogó kalászt, A szent holnap már egyenesre váltja Mire a napnak gyémántos batárja Eléri nyugat kitárt kapuját. Lengyel Béla. Humoreszk az orosz újságírói életből. A társaság a legvidámabb hangulatban volt együtt. A szamavárban zizegve pezsgett a forró viz. A termet menyezetről alácsüngő egyetlen hatalmas csillár világo- j sitá meg. Mi néhányan, a bohémok, újságírók, színé­szek művészek, külön kis társaságot képezve, kisded : sarkot foglaltunk le magunknak a teremben s jó ked- i vüen tereferéltünk. Mindenki mesélt már valami jóizü ! történetet a való élet avagy a képzelet világából, csak, Jaroszlav Mirkó a szellemes causeur volt még hátra. Szölöolíváiiy!! Szdlövesszö !! A ;iU*hira Df7;7 “f a .............. ...............*.................„ metezni nem kell ! Gyökeres 1000 db. 100 koiM sima * » • 50 kor. Szőlőoltvanyok ezere: 140 kor,, a legnemesebb fajokból. Árjegyzék ingyen. . . .' Rendelési cim : Mi taAly, Felsösegesd. (Somogy megye.)

Next

/
Thumbnails
Contents