Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-29 / 48. szám

2.

KŐVÁRVIDÉK

nov. 29.

a főnyereményt ? Nem, — az ilyen megoldáshoz alig folyamodik az élet, ez csak a regényírók kényelmes kisegítő eszköze. Monsieur Robert családja hetediziglen visszaszámítható generációkban ágról szakadt szegények voltak s magának Robert- nek alig jutott kenyérre, nemhogy sorsjegyet vásárolhatott volna. Sem örökség, sem főnyeremény nem üthette tehát a markát. Ellenben egy nálunk kevésbé ismert, vagyis inkább kevésbé alkalmazott módon jutott nem jelentéktelen vagyonához : az emberek könyörületessóge segített rajta ily bőségesen.

Franciaországban történt ez s nem nálunk. Minő tág tere nyílik e tényből az elmélkedéseknek ! Legelőbb is a megélhetési viszonyok külön- félesége nemcsak társadalmi és néposztályok, hanem országok szerint is ötlik szemünkbe. Látjuk a gazdagot, a jómódút, aki vagy törődik a sors mostoháinak nyomorával, vagy közömbös iránta. De látjuk a hatalmas országot is, melynek lakossága sokat keres és jómódban él, ahol bár akad ott is szükség, ínség, rögtön kéznél van a gyors segítség s másfelől látunk egy nemzetgazdaságilag gyenge országot, melynek lakói, bár találkoznak közöttük tehetősek is, legtöbbje ember- fölötti erővel kinlódva-küzködve csak áhitozza a jólétet, de el nem éri.

Ki hallott már arról, hogy nálunk egy kilakoltatott embernek oly bőséges segélyt nyújtottak, hogy azon házat vehetett volna magának?

Nálunk az ilyen hir valamely magasba szárnyaló fantázia szüleményének tetszik. A tengódés hazájában hol akadnak annyian, akik feleslegeseikből jelentékeny összeget harácsolnak össze egy boldogtalannak? A gazdag franciák, ha megszólaltatják szivöket, könnyen segíthetnek s ami gazdagságuk mellett dicsőségükre válik: segítenek is.

Az ily bőkezű segítséget nálunk egyelőre hiába várnók, mert ehhez gazdasági viszonyaink még nem eléggé konsolidáltak.

Mindazonáltal valósággal bűnös caelekedet volna a nálunk ritkábban akadó jómóduakat abban a hitben megerősíteni, hogy a gyenge gazdasági viszonyok adta helyzet felmenti őket az emberszeretet kötelességei alól. Sót éppen azért, mert kevesebben vannak, kik segíthetnek, kétszeresen hárul reájuk ez a kötelesség. Nem a naptár szabja meg e segélyezés kezdetét, hanem első sorban

Viselni.

Talán jobb is lenne nekem Meghalni már s a földbe’ lenn Pihenni ?

Ott elszáll a szív viharja Megszűnik a lélek harca Örökre,

A fájdalmak ott elmúlnak Mindent elfeled a sirhautnak Gyöngye.

Lábaidnál ismét esdek:

Óh ne hagyd, hogy igy szenvedjek Bánatba’!

Segits rajtam, hisz’ az neked Nem kerül csak egyetlen egy Szavadba.

Kérdem : Szeretsz ? Mondj egy igent I De csak úgy, ha érzed is ezt Szivedben.

Ha igent mond pici ajkad Akkor nekem visszaadtad Mindenem.

Visszadod örömömet,

Boldogságom és üdvömet S az álmom.

Elszáll szivem fergetegje S legboldogabb én leszek a Világon.

Nagy Tárná».

az időjárás, amely, ha minden kalendáriumi előírás dacára zordonra fordul, kíméletet nem ismer.

Biz’ beköszöntött már a komor, a rideg, a kegyetlen tói, a szegények zsarnoka. Kevésnek jut a darabka kenyér, még kevesebbnek kedélyes meleg otthon.

Ti, kiket a sors dédelget, kik a Mindenható kegyes jóvoltából bőven élvezitek adományait s ti is, akik nehezen bár, de mégis megtudjátok keresni a mindennapi kenyeret: ne feledkezzetek meg szegény felebarátaitokról!

Mert a könyörületlen hideg nemcsak a hidak alá vonul, de sanyargat uton-utfélen, a kietlen kunyhókban is s legtöbbször csak az emberi kö- nyörület melegsége oszlattathatja el.

Nem házakért esedeznek a nyomorultak, csak egy kis fedelet, egy darabka kenyeret és egy kis melegséget kérnek. Adják meg nekik azok, akik tehetik.

Hírek.

Tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a folyó évre még járó és ki nem fizetett előfizetési dijjakat most már lehetőleg december hó 1-ig kifizetni szíveskedjenek.

— Személyi hir. Kerekes országos egészségügyi főfelügyelő, a helybeli községi kórház megvizsgálása végett községünkben időzött és abban a kellő rendet konstatálta.

— Uj ügyvéd. Mint értesülünk, Dr. Marko- vits Mihály ügyvéd, aki nem régen nyerte ügyvédi oklevelét, községünkben telepszik meg és itten nyit ügyvédi irodát. Most tehát már kilenc ügyvéd lesz községünkben.

— jegyző választás. Az e hó 28-án Hagy- másláposon megejtett jegyzői választáson körjegyzőnek egyhangúlag Keresztény Lajos h. körjegyző lett megválasztva,

— Református bál. Mint lapunk legutóbbi számában már jeleztük, a helybeli ref. egyház ina, nov. 29-én tartja hangversennyel egybekötött táncmulatságát. A hangverseny műsora a következő :

1. Nyitány „Vanda“ operából. Előadja az akadémiai zenekar.

2. Hangulatos versek. Előadja Kürthy Károly ur.

3. „Éji dal.“ Előadják a megjelent akadémiai hallgató urak.

4. „Biró előtt.“ Irta V. Nagy Gusztáv. Szavalja Kürthy Zoltán ur.

5. Kuruc dalok. Tárogatón előadja Szemes Miklós ur.

6. „Vallomás. “(Dialog.) Előadják Kürthy Margitka k. a. és Bagdi Dániel ur.

7. „Szerenád a Tisza ház előtt.“ (Quartett az Ócskái Brigadéros-ból.) Előadják I-ső hegedűn Kürthy Zoltán ur, Il-od hegedűn Dómján Lajos, brácson Fiás Kálmán, cellón Vass Lajos urak.

8. Monolog. Előadja Papp Erzsiké k. a.

9. Verner búcsudala. Zenekiséret mellett énekli Sarkadi József ur.

10. Opera részlet. Játsza a zenekar.

— Táncmulatsággal egybekötött estély. A mátészalkai m. kir. állami polgári iskola tantestülete folyó évi december 5-én Rákóczi-alap javára táncestélyt rendez.

— A gyermeknapok jövedelmének kimutatása szerint a folyó évben vármegyénk városaiban alábbi összegeket gyűjtötték a nemes szivü nők: Nagykárolyban S55 K 22 f., Szatmáron 662 K 48 f., Felsőbányán 260 K 06 f., Nagybányán 186 K 48 f., Nagysomkuton 96 K 84 f., Mátészalkán 87 K 72 f., Szinérváralján 52 K 86 fillér.

— Közutaink államosítása. Minap fejezték be a nagysomkuti, pusztahidegkuti, remetemezői, tiszaujlaki és szatmárnómetii törvényhatósági közút állami kezelésbe vételét. Az egész útvonalat az állam vette át. Az átvett utterület műtárgyai állami tulajdont fognak képezni s ezentúl az állam tartja fenn.

— A „Szamos“ — napilap. A „Szamos“ cimü laptársunk, mely a napokban tölti be negyvenedik évfolyamát, december hó 1-ével napi

lappá alakul át. Az uj napilapnak a szerkesztői a „Szamos“ eddigi szerkesztői, dr. Tanódy Endre, ifj. Littecky Endre és Nagy Vince lesznek.

— Megégett gyermek. Borzalmas véget ért Vass Mihály misztótfalusi bírónak 3 éves fiúgyermeke. Szülei távollétében, e hó 16-án egymagára hagyatva a tűzhely körül játszadozott s a kipattanó szikrától ruhája Tángra gyűlt. Mire észrevették, a gyerek egészen összeégett s két órai kínlódás után meghalt. A vizsgálatot megindították.

— Távol maradt vármegyei bizottsági tagok. A midőn gyűlésekről, ünnepélyekről Írunk rendszerint a jelenvoltak szép számáról szoktunk megemlékezni, mint a mely szára rendszeresen nagyobb szokott lenni a távollevők számánál. Ez alkalommal azonban kénytelenek vagyunk a távol maradottak számát első helyen megemlíteni. Ugyanis Szatmárvármegye törvényhatósága bizottságánák e hó 19-én tartott közgyűlésén a vármegye 618 bizottsági tagjai közzül nem kevesebben mint 584-en maradtak távol, tehát megjelentek 34-en. ebben a számban már benne foglaltatik a nagy- károlyi megjelent 12 bizottsági tag is. Ezek után nem fogunk már csodálkozni, hogy ha községünk 4U tagból álló képviselő testületéből legtöbbször 3—4 községi képviselő jelenik meg egy gyűlésen.

— A szegénysersu tüdőbetegek javára „Csak egy virágszálat“ jeligével megindult országos gyűjtés igen sikeres befejezést nyer. Arról értesülünk, hogy nemcsak vármegyénkben, hanem városunkban is rendezni fognak még az ősz, tél folyamán egy nagyobbszabásu jótékony estélyt. Az estély sikerét azok vették kezükbe, a kiknek már neve garancia, hogy a nemes célra szép anyagi sikerű estély lesz, ezenfelül társadalmi életünknek egyik emlékezetes művészi sikere. Maga az egyesület országos központja, a szívósan fáradozó József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület is készséggel akcióba lép és a helyi rendezőséget támogatja abban, hogy előkelő művész vendégek lépjenek föl, az emberbaráti céira.

— Vonatkósések. Stefenson hatalmas alkotása rendkívül kacér játékot üz a közönséggel, előkelő hidegvérrel gyönyörködik az utasok vergődésében, kik Budapestre vagy vissza történő utazásukban csatlakozás hiánya miatt több időt „élveznek“ át a gilvácsi állomáson, mint a mennyi időt az utazás maga felemészt. Nap-nap után pesti utasok, pesti lapok és levelek nélkül érkezik be a mi kis vonatunk s dicséretére legyen mondva, nem a mi vicinálisunk, ez a sokszor ártatlanul meghurcolt vasutunk a bűnös, hanem a Máv. a maga kényelmességével és szigorú elveivel. A napokban a reggeli és délutáni vonat is csatlakozás hiányában kénytelen volt Gilvácsról eliudulni, aagy gyönyörűségére azoknak, kik azután a délutáni, illetve a reggeli vonatig tanulmányokat Írhattak a gilvácsi indóház modern berendezéséről és olcsó étterméről... A mi kis vicinálisunk azonban mindig pontos, csak utasokat nem hoz.

— Az erdödiek mozgalma. Az erdödi járás bizottsági tagjai Rébay Dezső értekezleti elnök és dr. Nagy Sándor értekezleti jegyző ábrásával meghívókat küldtek ki a járás törvényhatósági bizottság tagjaihoz, melyben folyó hó 26-án délelőtt 10 órára, Erdődre járási értekezletre hívták össze őket. Az értekezlet legérdekesebb tárgya mindenesetre az Erdődön felállítandó közjegyző- ség lesz. Az igazságügyi minisztériumban mintegy 8—10 évvel ezelőtt már szóba került, hogy az erdödi és nagysomkuti járás részére Nagy- somkut székhellyel közjegyzőség állattassék fel. Egy rosszul sikerült országgyűlési képviselő választás miatt azonban e fontos kérdés a feledés homályába merült. Az erdödiek most újra felújítják e kérdést s arra kérik a vármegye fő- és alispánját, vezessék őket deputációban a kormányhoz s hassanak oda, hogy kéréseik teljesítve legyenek. Mi úgy értesülünk, hogy a legutóbbi időben arról is volt szó, hogy az igazságügyminiszter Erdődöt a szatmárnéinetii közjegyzőség kerületéhez akarja csatolni és Szatmáron egy másod közjegyzóséget akar szervezni, vagyis az igazságügyi kormány a szatmárnémeti közjegyző- sóg keretét Erdőd becsatolásával akarja bővíteni. Az erdődieknek tehát, ha önálló közjegyzóséget akarnak létesíteni, nagyon kell igyekezniük, hogy ezen a köszégüket minden tekintetben előnyösen érintő igazságügyi intézmény létesítésével célt érhessenek. A mi a közös utat s az adóhivalt illeti, ezek oly égető kérdések, melyeknek teljesítése körül nem térhetnek ki az érdekelt körök.