Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

2

KŐVÁR VIDÉK

nov. 1.

A József Szanatórium Egyesület megragadó hévvel, bámulatos jszivósággal harcol az alattomos ellenséggel. Vezető emberei fáradhatatlanul tervezgetnek, írnak, szónokolnak, izgatnak, kérlelnek és koldulnak, hogy felrázzák közömbösségéből a társadalmat.

A szives olvasó most már tudja, hogy cikkem tulajdonképpen reklám-cikk akar lenni, Valóban az. Az életnek szeretnék reklámot cainálni a halállal szemben. A reménynek, a verófénynek a csüggedés s az árnyék princzipiuma ellen, A Szanatórium Egyesület egy megkapóan gyöngéd ötlete adtakkezembe a tollat. Felhívást tesz közzé, melybenÄazokhoz fordul, a kik halottak napján virágot tesznek kedveseik airjára. Ha mindenki csak egy virágszállal kevesebbet fon koszorújába és az egy virágszál árát elküldi az egyesületnek, akkor megígéri, hogy megmenti ezer tüdőbeteg ember életét.

Az enyészetet állítani az élet szolgálatába, a halottak napját a reménység ünnepévé avatni : A ki valaha már végigszemlélte és végigszenvedte egyik kedvesének lassú elsorvadását, a kit tehetetlen fájdalommal töltött el egy ifjú élet korai elhamvadása : az meg fogja érteni a Szanatórium Egyesület szózatát. S a ki megérti, az hozzá fog járulni a nemzet szégyenfoltjának letörléséhez. A Jószef Kir. Herceg Szanatórium Egyesület cime (Budapest. IX. Lónyay-utca 47.)

*

* *

Herceg Ferencz e gyönyörű cikke még azoknak figyelmét is felkölti a szép társadalmi munka iránt, a kik eddig késlekedtek. Örömmel írjuk, hogy megyénk és városunk kiveszi részét ebből a mentési munkából. A gyűjtés eredményét lapunkban közzé fogjuk tenni.

Vajha mindeki megértené a megkapóan gyöngéd ötletei : egy virágszállal kevesebbet kell kötni a kegyelet koszorújába s ezt az egy virágszálat átadni a halál jegyeseinek élete megváltására !

Védekezés a kolera ellen.

(Folytatás.)

A beteg szobájába kutyának, macskának ne legyen ki-be járása, valamint a legyeket is lehetőleg távol tartsuk és a szobában levő minden edényt befedjük.

Az ápoló ügyeljen arra, hogy a beteg az arcára ne köhögjön vagy ne trüsszentsen, mert

Az öreg a 'botjával megpiszkálta az indákat, s mint aki mindent elmondott már, csak úgy egy pár szót vetett még oda. Amiből annyit értettem, hogy jobb szerették volna, ha az asszony nem hozza haza a halott urát. Mivel az ilyen cselekedet, ennyit még köbö- kött az öreg, biztos veszedelem.

Hát a halottat ott kellett volna eltemetni a mérői temetőben. Ez valami nagyon világos dolog lehet, meg kell érteni ennek az igazságát az első hallásra mert az az öreg csak annyit mond a magyarázatára, hogy elkövetkezett aztán a 'falura a veszedelem. A nagy bajról a pesti embernek is kell tudni, különben méltán éri harag. Nem is faggatom tovább az öreget. Elmondott ő mindent és szakitja tovább a tököt. Egy nagyot megbököd a botjával s kimondja a szentenciát.

— Többet hizik ezen az egyen a jószág, mint azon az egész répán.

Az öreg ért a jószághoz talán igaza is van. De már megnézem utközbee azt a répát, micsoda kaja lehet. Mire odaérek a lenézett, a kitagadott földhöz, a szélén egy kocsi áll. Meszes vagy halaskocsi lehet, mert gyékényes sátor van rajta. Két görhes, vén gebe áll a rúd mellett és javában ropogtatja a répaleveleket. A répát pedig nézi valaki. Közelebbről látom, hogy a csizmás, törpe emberke: Janó, a vásáros tót, aki a falut keszkenővel, késsel, olvasóval, tükörrel minden aprósággal ellátja. Ő jár boritós kocsin vásárra, búcsúra,

igy a kolera csiráit tartalmazó nyálka juthatna a szájába. Ezért az ápoló napjában többször öblítse ki ecetes vízzel a száját és mosatlan ujjával ne érjen a szájához.

Az ápoló a beteg szobájában ne étkezzék, amikor pedig kimegy, ne mulassza el felső ruháit még a beteg szobájának egyik félre eső sarkába felakasztani, azután kezeit szappannal mossa meg és fertőtlenítse. A betegszoba ajtaja előtt fertőtlenítő folyadékkal áztatott rongy feküdjön állandóan s ebbe dörzsölje az ápoló a lába, illetve a cipője talpát, nehogy a kolera csiráit a talpával terjessze a házban. Ha pedig a szobába visszatér, az ápoló felsőruháit ismét magára vegye.

Aki az ápolót szolgálatában felváltja, az szintén szigorúan tartsa magát az itt elmondott szabályokhoz.

Ha a beteg a veszélyen túl van és gyógyulásnak indul, a javulástól számított két héten keresztül az ürüléket ép úgy kell még fertőtleníteni és az ápolónak is ugyanúgy kell még óvakodni, mint annakelótte.

Ha az orvos másként rendeli, akkor ahhoz tartsuk magunkat.

Ha a beteg meggyógyult, akkor úgy ó, mint ápolója langyos, szappanos vízzel megmossa egész testét (haját is), vagy pedig szappanos vízben megfürdik; azután tiszta ruhát öltve, emberek közé mehet.

Ha a beteg meghalt, ki ne vigyük a szobából, reá ne boruljunk, idegent, gyermeket be ne bocsásunk hozzá, ne mosnuk és ne öltöztessük, hanem az orvos rendelése szerint zárjuk koporsóba.

VIII. Mi történjék a szobával, miután a beteg meggyógyult, vagy meghalt ?

Minden ruhaneműt és ágyneműt, ami a betegen és ápolón volt, vele érintkezett, azt a lúgban vagy szappanyos vízben áztatjuk legalább egy fél napig; azután kivihetjük a szobából és moshatjuk.

A szalmazsák vásznát lúggal vagy szappanos vízzel benedvesitjük és néhány óra múlva kivesszük, a szalmát félreeső helyen elégetjük, a vásznat lúgban kifőzzük.

Az olyan ágyneműt, vagy ruhaneműt, amelyet fertőtlenítő folyadékban áztatni nem lehet, mint amilyen a posztóruha, a szőrrel tömött matrac, a tollasvánkos és dunna vagy paplan, azt erős ecetbe orvos által rendelt más fertőtlenitő folyadékba mártott ruhával minden részében jól dörzsöljük meg és lehetőleg nehány napig tegyük ki a nap sugarainak.

— Mi járatban van itt Janó ? — kérdezem.

— A répámat nézem.

— A répáját ?

— Azt, azt . . .

— Ez a répa a Törő Vendel özvegyéé . . .

Az vetette, de a termés az enyém.

— Az özvegyé bizony a termés, ha nincs is a faluban. Janó rosszban sántikál, baj lesz . . .

— Dehogy lesz. Nem kell ez a répa senkinek se. De az én lovaim megeszik. jEzeknek nem árt a tüzes istennyila se.

Hát ez is tudja az esetet, amiről az öreg beszélt. Talán ez jobban megmagyarázza.

— Miért ne kellene ez a répa, Janó ?

Most a tót is elmondja a Treszka második házasságát, meg az ura hirtelen halálát.

— Hogy aztán hazahozta a Treszka éjjel a halottat a faluba — meséli a tót — meggyütt nemsokára a veszedelem. Vót a nyáron a határban fene nagy jégverés, azon sir még most is falu. Mivel hogy halottat nem is szabad átvinni a határon ... A Treszkának se vót azután maradása itt, annyit bántották, szidták, mondták, hogy kódissá tette a falut a gonosz urával. Pedig jó asszony a Treszka, most vásárokra jár. Bogáton láttam. Keden beszéltem is vele, azután megvettem tüle ezt a kis répát egy téli kendőér, Nagy, meleg kendőt adtam neki . . ,

A szobában leró bútordarabok külsejét, úgyszintén az ablakok és ajtók minden részét 5 százalékos karbolsavval, vagy orvostól rendelt más fertőtlenítővel nedvesített ruhával be kell dörzsölni. A nem festett bútorok forró lúggal vagy szappanos vízzel is moshatók.

A betegség alatt használt összes edényeket csak azután adhatjuk ki a szobából, ha már néhány óráig lúgos vagy szappanos folyadékban feküdtek és azokat benne lemostuk.

A szoba falait frissen meszeljük.

A padlót forró lúggal mossuk; ha földes, akkor bemeszeléssel is lehet fertőtleníteni.

Ha azt mind megtettük, akkor az ilyen szobától nem kell félnünk, de ha lehet, hagyjuk néhány napig lakatlanul és szellőztessük.

Épen igy kell eljárnunk a betegszobával akkor is, ha a beteget kórházba vitték.

(Vége.)

Hírek.

— Széchenyi Társulati gyűlés Szatmáron. Impozánsan ünnepelte meg a Széchenyi Társulat 25 éves fenállásának jubileumát Szatmáron a múlt hónap 25-én. Az ünnepélyen Széli Kálmán volt miniszterelnök, az Országos Közoktatásügyi Tanács elnöke is megjelent. Az ünnepélyre érkezett közönséget dr. Vajay Károly polgármester vezetése alatt a Széchenyi Társulat választmánya fogadta a vasúti állomásnál. A díszes menet élén 200 tagú lovas bandérium haladt. A város ez alkalomra lobogó díszt öltött. Délelőtt 11 órakor díszközgyűlés. Két órakor délután pedig bankett volt a Pannóniában. Este a városi színházban díszelőadás.

— Kiss szerencséje nagy! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a legkedvezőbb nyerési esélyeket mutatja. Nagy nyeremények mellett számos kisebb nyeremények vannak és különösen az, hogy a fele a kibocsájtott sorsjegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ily utón szegényből gazdaggá. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása november 19 és 21-én lesz. Tegyen szerencsekisérletet és vásároljon sorsjegyet az előnyösen ismert Kiss bankházában (Budapest, Kossuth Lajos-utca 13.), mert pontosan és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert Kiss szerencséje nagy I

— Uj lap a vármegyében. Mátészalkán, ebben a jelentősebb vármegyei mezővárosban „Mátészalka“ címen uj iap indult meg. A lap főszerkesztője Dome Károly polg. isk. tanár, felelős szerkesztője pedig dr. Vizsolyi Manó.

— Községi- és körjegyzők gyűlése. A Magyar- országi Községi- és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete Budapesten, a vármegye székházának közgyűlési termében november 7-ik és a szükséghez képest 8 ik napjain délelőtt 9 órakor évi rendes közgyűlést és ugyanennek kistermében november 6-án délelőtt 9 órakor választmányi ülést tart. A meghívó azt a figyelmeztetést közli, hogy a vármegyei egyletek küldöttei megbízó leveleiket november l-éig Jászberényi Miklós egyesületi főjegyzőhöz Mezőtárkányra (Hevesmegye) küldjék be. Ugyanoda küldendők a közgyűlésen tárgyaltatni szándékolt indítványok és előterjesztések is. Az egyleti elnökök gondoskodjanak arról, hogy a vezetésük alatt álló egyleteket terhelő tagsági díj hátralékok folyó évi november hó 1-ig Varga Károly h. pénztárnoknak Nagyselykre (Nagyküküllő- megye) elküldessenek, — esetleg a gyűlés előtt Budapesten okvetlenül lefizettessenek.

— Királyi kegyelem. Málek Gyuri, helybeli cigány lopás büntette miatt hat hónapi börtönre lett elitélve, amelyből három hónapot eltöltött. A hátralevő részét Ő császári és apostoli királyi felsége a múlt hó 17-ón kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyesebben elengedte.

— Községi közgyűlés. Nagysomkut nagyközség képviselő testületé ma november 1-én déiután 3 órakor a községháza tanácstermében rendkivüii közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. A kórház 1909. évi költségvetés jóváhagyásának bejelentése. 2. A marha mérleg díjszabályzatának megállapitása. 3. A kórház régi ápolási költségeiből fennálló 2104 kor. 63 fillér törlésének jóváhagyása. 4. Községi pótköltség előirányzat tárgyalása és megállapitása. 5. A piactéren felállítandó ürszék elkészítésére vonatkozó javaslat előterjesztése. 6. Özv. Péchy Zsigmendnó Sebe Sarolta levele az ár-