Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

I

KŐVÁRVIDÉK

okt. 11.

nézést adnak a leikével sohasem gondoló férfiúnak.

Ott sir, fonnyadt arcán a gyáva féltékenység, melylyel az élethez mindenáron ragaszkodik, ott van a fukar önzés, mely által e rothadásnak indult állati állomány, még mindig el akarná venni a világot, hogy csak ő élhessen.

És ha látjuk a nyomorult erőlködést, a hiúságot, a kevélységet, a gőgöt ez omladozó, düle- dező épitmény felett és fitogtatva kiterjeszkedni, undurral fordulunk el az embertől, a teremtés koronájától.

Ha gyermekségünktől kezdve ifjúságunkon, férfikorunkon fel egész az öregség hanyatló koráig nem igyekszünk lelkünket kiíejteni, nem lehetünk akkor az Isten képére teremtettek, mert a lélek az, mely része az istenségnek.

Ha ifjúságunkat nemes munka közt töltöttük, ha férfikorunkban családunkak, a hazát, az emberiséget. felebarátainkat nemesen, tisztán szerettük, ha csüggedetlenül, tántorithatatlanul küzdöttünk munkatehetős napokban az erényért, a közért, a jóért, ha megőriztük lelkünk mélyében hitünket, ha boldog napokban úgy, mint a nehezekben az Istent sohasem zártuk ki lelkünk érzéséből, szóval; ha szorgalommal igyekeztünk mind közelebb jutni a végtelenség nagy gondolataihoz: akkor az öregség tisztes arcán ott tündököl a család meleg szeretete, a hazafiság dicső vissza- ragyogása, az emberiség isteni sugara, az ön- megadás, a boldogitó bizalomra nyugtató érzése, j

Oh, te munka embere, kit a legsúlyosabb ! gond, a kenyórgond nyom, ne hidd magadat azért boldogtalannak és ne irigyeld a gazdagságot zajos vigalmai között! A boldogság, melyet a világon élvezhetsz, sokkal kevésbbé íügg attól, amit tehetségben vagyonban, hatalomban birsz, mint inkább attól, miképp tudod az adományokat alkalmazni és hasznodra forditani.

Az élet mesterségét csak úgy kell tanulni és gyakorlat által elsajátítani, mint minden más mesterséget. Semmisem balgább, mint a mohó vágy az életben hirtelen boldogulni; embereink mind mesterek akarnak lenni, anélkül, hogy inas- kodtak volna és azért kontárok maradtak teljes életükön át.

Kívánságaink rendesen túlszárnyalják tehetségeinket, „a boldogság pedig“ — mint a pelember ? Tagadó válaszom után bocsánatot kért és hozzátette:

— Tetszik tudni, én székely ember vagyok, Darvas Gábor ácsmester, de már felhagytam a mesterséggel, mert két házam is van- Azokkal vesződöm, Hanem úgy rémlett, mintha az urat valahol láttam volna, mintha beszéltünk volna együtt.

Darvas Gábor hirtelen a homlokára csapott.

— Persze, hogy igen, az ur újságíró!

— Az vagyok.

— Tudom már folytatta, jó régen volt, ide s tova huszonegy esztendeje . . . nem tetszik emlékezni a Darvas Gábornérra ?

— Nem igen . . .

— Az, aki az urát meglőtte ... A golyó most is itt van az ágyékomban . . . Ott tetszett lenni a tárgyaláson ... a feleségemet három és fólesztendőre Ítélték . . . Darvas Gábornét . . .

— Emlékszem . . . igen . . .

Az öreg ember szeme élénken sugárzott. Nagy kedvteléssel folytatta:

— Azóta is sokat emlegettem a feleségemnek.

— A feleségének ? Hát hol van ?

— Otthon... az egyik leányom beteg azt gondozza.

— Úgy ? Hát visszavette az asszony ?

A székely ember szelíden, jámboran tekintett

reám.

Soha a házasság intézményét ilyen bűvös erejűnek nem láttam.

(Vége.)

daszó tartja — „akkor kezdődik, mikor a többre- vágyás megszűnik.“

A derék ember azért tehetségeit lehetőleg magasabbra törekszik kifejteni és magát ahhoz szoktatja, hogy kívánságai mindig képzettségéhez legyenek mérsékelve, mig a hitvány semmit nem tanulva folyvást csak vágyait kergeti és árnyék után kapkod.

Ilyenről mondta Jean Paul, hogy „a szerencsétlen és szerencsés közt csak az a különbség, mint a három vagy négy napos hideglelés közt; annak a lázrohamok közt csak egy, ennek két jó napja van.“

Védekezés a kolera ellen.

Lapunk legutóbbi számában tett ama ígéretünkre, hogy a kolera elleni óvintézkedésre vonatkozólag kiadott népszerű útmutatást közöljük, teljesítjük azon indoknál fogva is, hogy lapunk t. olvasóinak módjában legyen az esetleg fellépő betegség ellen a szükséges óvintézkedéseket megtenni. A kiadott utasítást folytatólagosan fogjuk szó szerint közölni:

I. Miből gyaníthatja az ember, hogy valaki kolerában megbetegedett ?

Ha valamely vidéken fellépett a kolera, akkor minden oly megbetegedést, mely hasmenéssel vagy hasmenéssel és hányással jár, a kolerára gyanúsnak kell tartani és rögtön orvoshoz kell fordulni. Ainig az orvos érkezik, a beteg feküdjék ágyba és ne egyék.

II. Mi okozza a kolerát?

A kolerát puszta szemmel nem, hanem csak igen erős nagyitó üveggel látható és igen szapora élő lények (úgynevezett baktériumok) okozzák, amelyek a kolerás betegek bólürülékeiben és hányadókában rengeteg mennyiségben vannak jelen. Ezek a kolera csirái.

III. Hogy kapja meg az ember a kolerát?

Minden anyag vagy tárgy, amely kolerás

betegek bélürülókének vagy hányadókának, akár szabad szemmel látható, akár láthatatlan kicsiny részével van szennyezve, az kolerával fertőzött és az a kolerát terjesztheti.

Ha a fertőzött tárgyról vagy anyagról a kolera csirái egészséges ember szájába s innen a gyomrába és beleibe jutnak, ilyen ember megkaphatja a kolerát.

IV. Kolera idején különösen milyen tárgyak és anyagok lehetnek fertőzve a kolera csiráival ?

Kolera idején fertőzésre gyanús első, sorban minden ágy és ruhanemű, amely kolerás beteggel érintkezett s minden oly anyag, főleg élelmiszerek, amelyek oly házból származnak, amelyben kolerás beteg van vagy volt; amely nyilvános helyeken sok ember kezén szokott megfordulni, amely kolerás házakból származó emberek fertőzött kezével érintkezett, vagy amely egyenesen az utca földjével be van szennyezve. Ilyenek a piaci élelmi cikkek, főleg a gyümölcs, zöltség, a piszkos papírpénz, szódavizes üveg stb., továbbá minden, amiről nem tudni, hogy honnan származik.

Fertőzésre gyanús kolera idején a patakok, folyók, tavak, pocsolyák vize.

Folytatjuk.

Hírek.

— Tisztelettel kérjük tisztelt előfizetőinket \ hogy hátralékos előfizetési díj tartozásaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

— Személyi hir. Földes Albert pénzügyi segédtitkár az adóbehajtás ellenőrzése céljából több napon át a járás területén tartózkodott.

— Megváltozott hivatalos órák. A helybeli kir. adóhivatalnál a hivatalos órák október hó 1-től ismét délelőtt 8—12-ig, délután 2—5 óráig tart.

— Kinevezés. A nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság Horváth Jakab Jenő nagykárolyi adóhivatali díjtalan gyakornokot a helybeli kir. adóhivatalhoz segély- díjas gyakornokká nevezte ki.

— Felemelt ápolási dij. A m. kir. belügyminiszter, a helybeli községi kórház napi ápolási dijat 1908. évre 1 K 40 f.-ben állapította meg.

— A nagybányai nagyszálló. A nagybányai városi nagyszálló építése ügye egy igen nagy lépéssel haladt előre s e lépéssel eljutott a végleges megvalósítás stádiumába. A legutóbb tartott közgyűlés ugyanis a városi nagyszálló építési munkálatainak művezetésével Bálint és Jámbor fővárosi műépítészeket bízta meg, kik a pályadíjnyertes tervet készítették s megállapította a munkálatok kiadására az árlejtési feltételeket is. Az árlejtést november hó 14-én tartják meg úgy, hogy az építési munkálatokhoz már a kora tavaszszal hozzákezdhetnek.

— Esküdtszóki tárgyalások. Agyonütötte az anyja szeretőjét. Ugocsán János bikszádi lakos ez év julius 19-én Finta Tőgyért, anyja szeretőjét egy karóval agyonverte. A szept. 23-án Szatmáron megtartott esküdtszéki tárgyaláson a fiút — beszámítva a számos enyhítő körülményt — egy évi börtönbüntetésre Ítélték. — A nagykárolyi gyújtogató leányka. Nagy László volt királyi biztos nagykárolyi „Lili“ nevű tanyáján levő csűrt és dohánypajtát Sinka Borbála 13 éves leány 1—1 heti Időközben e nyáron felgyújtotta s ez általa tulajdonosnak és a bérlőnek mintegy 30.000 kor. kárt okozott. A szatmári kir. törvényszék az esküdtek verdiktje alapján a leányt javitó-intézetben eltöltendő egy évi fogházra ítélte. — Vadállatias férj. Szept. 25-én Beibe Mihály 24 éves turvékonyai oláh paraszt állott a szatmári esküdtszék előtt, aki azzal volt vádolva, hogy nejét, a szép, az alig 20 éves fiatal asszonyt vadállatias módon egy baltával szerelemfóltésből össze- vagdalía. A törvényszék Belbétlöévi fegyházra Ítélte.

— Dr. Fekete Sámuel. Szatuiárvármegye és Szat már város közönségét a múlt hó 27-én nagy csapás érte. Meghalt egyik legrégibb, köztiszteletben álló polgára, dr. Fekete Sámuel nyug. vármegyei tiszti főorvos. Dr. Fekete Sámuel 1823-bau született, tehát 85 éves volt. Mint fiatal orvosnövendék a nagy márciusi napokban, 1848-ban élénk részt vett a márciusi ifjak Petőfi, Jókai, Vasvári stb. mozgalmaiban. Mindannyinak barátja és baj társa volt. A szabadságharc kitörésekor dr. Fekete Sámuel is kardot kötött s majd a csatatéren mint küzdő fél, majd pedig mint orvos vett részt főhadnagyi ranggal. A forradalom leverése után Becsbe ment, hol orvosi diplomát szerezve hazajött és keresett orvosa lett a megyének. Nemsokára tiszti főorvosa lett

1 a megyének és mint ilyen tevékeny részt vett a vármegye úgy politikai, mint társadalmi életében. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja.

— A szülőkkel való értekezés. A kultuszminiszter elrendelte, hogy minden középiskolai tanár hetenként egy órát tartozik kitűzni, mely arra szolgáljon, hogy azalatt a diákok szülei vele értekezhessenek.

— Állami segély. A belügyminiszter a tárcájára vonatkozó költségvetésben Szatmár- és Szilágyvármegyék földmivelő népeinek államsegélyére 262,300 K irányzott elő jövő évi költségvetésében.

— A szatmári szüret. A hegyközségi választmány a minap tartott gyűlésén elhatározta, hogy a Szatmár- hegyen a szüretet e hó 19-én kezdik meg.

— Áthelyezett szolgabirák. Dr. Falussy Árpád, I vármegyénk főispánja Tóth Tibor szinérváraljai és I Kállay Ödön mátészalkai szolgabirákat kölcsönösen át- | helyezte.

— A Széchenyi Társulat nagygyűlése. A Széchenyi Társulat folyó hó 25-re kitűzött nagygyűlésére a meghívókat már szétküldütte. A megliivó a következően hangzik: A Szatmámegyei Széchenyi Társulat, mint az Országos Közművelődési Szövetség tagja 1908. évi október hó 25-én délelőtt 11 órakor Szatmár-Németi sz. kir. város Pannónia nagyszállójának dísztermében nagygyűlést tart, melyre a Társulat összes tagjait, Magyarország valamennyi közművelődési egyesületét Szatnaarvái megyével határos törvényhatóságokat, Szat- márvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város társadalmát vau szerencsénk tisztelettel meghívni. A nagygyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó: dr. Boromisza Tibor szatmári püspök, társulati diszelnök által. 2. Fmiékbeszéd gróf Károlyi István felett: dr. Falussy Árpád főispán, elnök részéről. 3. A Széchenyi Társulat működésének rövid ismertetése : dr. Fechtel János, íögirnn. tanár, titkár által. 4. Szél Kálmán

v. b. t. t. az Országos Közművelődési Tanács elnökének beszéde. 5. Záróbeszéd: Ilosvay Aladár alispán, »lelnök által. A nagygyűlésre a rendezőség a követ*