Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-02-09 / 6. szám
’VI. évfolyam Nagysomkut 1908. február 9. $ 6-ik szám Előfizetési ár: Egész évre — — — 8 K .Negyed évre — Fél évre — — — «=• 4 K Egy szám ára — . 2 K 20 fillér. Fűszerkesztő: Dr, Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Szatmárvármegye II. Rákóczi Ferencnek. Mióta a bujdosó fejedelem hamvai hazai földben pihennek általános óhajjá vált, hogy dicső nemzeti fejedelemnek méltó szobor emeltessék. Nagy arányú mozgalom indult meg egy monumentális lovasszobor alkotása iránt s gróf And- rássy Gyula és a nagynevű Rákóczi-historicus Thaly Kálmán védnöksége alatt bizottság alakult, mely az eddig egybegyült alap kiegészítésére nyereményekben gazdag sorsjátékokat rendez. Az egy koronás sorsjegyek főnyereménye negyvenezer korona, Vannak ezenkívül tízezer, hatezer, ötezer, továbbá több kétezer és ezer koronás és kisebb nyeremények. Ezeket a hazafias célú sorsjegyeket most küldte meg a bizottság Szatmárvármegye közönségének, megyénk urhölgyeit pedig felkérte a sorsjegyeknek ismerőseik körében terjesztésére. Vármegyénk fiai a dicső kuruc időben fegyverrel kezükben áltak Rákóczi mellé s nem egy család ma is kegyelettel őrzi fegyverforgató ősének emlékét, aki Rákóczi zászlaja alatt harcolva ontotta vérét hazánk szabadságáért. A nagy Rákóczi ércemléke egyúttal a nagyidők és a benne élt kuruc hősök emléke lesz, járuljon tehát hozzá minden magyar, hogy az önzetlen Imaszeretet eszményképének monumentális szobra felállítható legyen. Adósága ez a magyarnak az önzetlen haza- szeretet eszményképe iránt s bizony restelkednünk kell, hogy ily későn hozzuk meg áldozatunkat a dicső Rákóczinak, aki hazájáért, a m1 szabadságunkért — családi tűzhelyét, boldogságát s minden földi javát föláldozta. Tegyük jóvá a mulasztást! Hölgyeink! Járjanak elől jó példával! A sorsjegyek nyilvános húzása március 15-én lesz Budapesten a m. kir. lottóigazgatóságnál (IX. kér. Vámpalota). A központi sorsjegyiroda Budapesten, IX. Bazáros-tér 2. sz. alatt van. Jól nősülni. „Jól nősülni“, azaz gazdag leányt venni feleségül, ez a mai modern férfiak divatos jelszava. A szív, a vonzalom alig jó számításba. fVagy ha jön is, csakis a férjhez menendő nő veszi tekintetbe. A férfiaknak rendesen mindegy. Még csak a házasságra se gondolnak addig, míg odáig nem csiszolódott a lepkeszárnyuk, hogy átlátni rajta s nincs az a természetbúvár többé, ki megtudná állapítani bizton a karakterüket. A férfiak e kinevelésót nem csupán a mai anyagias kornak, a mindinkáb terjedő vagyonta- lanságnak és pénztelenségnek tulajdoníthatjuk de, okolhatjuk érte társadalmi ferde felfogásainkat is, melyeknél fogva az ilyetén gondolkozásu férfiakra rámondjuk dicsérőleg, hogy praktikusok, életrevalók. És valóban nem egyszer szánakoznak oly- féríiak fölött, kik drága nőtlenségüket olcsón, majdnem csak holmi értéktelen szivbeli vonzalomért találták Hymen rózsaláncávai fölcserólni. Szegény férfi mekkora nyűgöt vett a nyakába. Ily megjegyzést még nőktől is lehet néha hallani. Pedig bizony nagy könnyelműség nyilvánul e szavakban, nem gondolva meg, hogy igen könnyen rájuk is ugyanezt mondhatják. A férfi, ha megnősül, sohase sajnálandó. Sajnálandóbb az a nő, kit minden szerelem nélkül, csupán a vagyonáért vezettek oltárhoz. A vagyonőrt nősült férfi könnyebben talál magának szórakozást, mint a szerelmében, bizalmában, férfibe vetett hitében csalódott nő. Igaz, hogy van valami praktikus erény abban, ha nősülendő férfi a háziasszonynyal házat is keres. De miden ároD csak azért nősülni, s addig hajszolni a vagyont amig csak egy rászedett szivü leánykát lépre nem csal — nemcsak nem szép, de rendkívül lealázó. Az ily férfiakkal éreztetni kellene társadalmilag is bizonyos közhelytelenitóst, nem pedig | tárt karokkal fogadni mindenfelé, hogy még in- 1 kább azt higyjók, hogy helyesen cselekedtek s í most nekik áll az egész világ! A munkaképes dologtalan és neje vagyonából élő férfi miként is tekinthető a család fejének, a család fentartójának ? Nagy ritkán érdemel csak egy kis tiszteletet. S miután a házas élet valódi alapja: a kölcsönös szeretet, bizalom, ha megvolt is eleintón, az ily | házasságoknál később rendesen lazulni, szokott, csöpet se csodálkozzunk azon, hogy a vagyonos osztálynál oly megdöbbentöleg sok a szerencsétlen házasság s oly rendkívül megszaporodtak az utóbbi években a válópörök. Minthogy pedig ezeknél csakis a szegény „Kőmiiték" tárczája. A zöld szemű szörnyeteg. Egy és má# a féltékenységről. Nincs kinzóbb lelki betegség a féltékenységnél. A megbántott szerelem a halál; a féltékenység több; mert az a halál félelme 1 Ha megcsalattunk kijátszattunk, a nemesen érző kebel idővel bizonyos önuralommal elviseli a mély sebet — de a féltékenységet még a legedzettebb lélek sem képes legyőzni. Különben a féltékenységről, épp úgy mint a szerelemről tömérdek sok okos dolgot s elvétve sok _ hihetetlenséget összeírtak már. Dumas teszem azt mondja, hogy aki igazán sze. rét, az nem félt; ergó a ki félt, az nem szeret igazán. — Sand Georges ellenben úgy vélekedik, (hogy a ki szeret az félt is! — Aszszony volt, nem is mondhatott mást noha különben meghajtunk szelleme előtt. — Huhn Hahn Ida grófnő is hasonlólag bizonykodott — a mi nem is csoda, mert az apját is, Hahn-nak meg az anyját is Hahn-nak hívták, mely nevet, mint egy maliciózus német tudós rájuk akarta fogni, onnan n yer ték mert valóságos kákák természettel bírtak, vagy is mérgesek és féltékenyek voltak. Schiller, Goethe stb. úgy gondolkodtak, hogyjakit igazán és mélyen szeretünk s viszontszerelméről megvagyunk győződve, abban tökéletesen s föltétlenül megbízunk s nemféltékenykedünk. Mi is azt hisszük 1 A féltékenység ^a legnagyobb ostobaság s hiábavalóság a világon; mert vagy indokolt a féltékenység vagy nem. Legyen asonban bármennyire indokolt, az nem segít a bajon. Olyan az, mint a láz, némelykor makacsabbul, másoknál rövidebben tart, de utoljára is elmúlik és magunkhoz jövünk. Fóltékenykedésünkkel nem nyomjuk el a másiráut felébredt érzelmet: a kedves, vagy feleség (férj) haladni fog tovább is az utón, sőt igy még óvatosabbá és elővigyázóbbá tesszük őt; ha pedig indokolatlan, vagyis üres vízió a féltékenység (soknak már vérében van), úgy ismét csak hasztalan kínozzuk magunkat s okoztunk fájdalmat annak, kit szeretünk ! Egészen más módja van a kedves, vagy feleség, nemkülönben az udvarló s a férj szerelmét megőrizni, melyet minden tapintatos nő és férfi recipe nélkül is kifog találni; s nincs arra szüksége, hogy az orvosságot más adja ... A kiknek pedig semmiféle recipe nem használ, azokról azt mondják, hogy „halálos bajban“ szenvednek ; halál ellen pedig nincs orvosság ! E kis bevezetés után rátérhetünk a tulaj don- képeni történetre . . . Dezső nemes hévvel szereti Rózsikát. Egy bálban megbántódik szerelmében, amennyiben Rózsikának egy fess huszárkapitány dühösen udvarolt. Ezt jól látta Dezső valamint azt is jól látni vélte, hogy Rózsika nagyon jól mulat. Másnap az alábbi levelet küldte Rózsikához: „Tisztelt kisasszony ! A tegnap köztünk lejátszott jelenet után, kötelezve érzem magamat ön előtt egy tökéletes vallomást tenni. Én egy kedvest szeretek, és ezen kedvesről akarok önnek Írni. A dicséret, melyet e kedves kiérdemel, szolgáljon önnek büntetésül, mind azon apró szenvedésekért, melyekkel engem oly sokszor, legkivált tegnap megszomoritott. Azon kedves kit én szerettem, mielőtt megismertem önt, már nagyon sokszor megvigasztalt. Sok kincset rejtett és rejt e || A világhírű Deleware adja a legjobb bort; oltani, per- U metezni nem kell! Gyökeres 1000 db. 100 kor., sima 50 kor. Szőlőoltvanyok ezere: 140 kor,, a legnemesebb fajokból. Árjegyzék ingyen. JpÜf Rendelési cim ; 1WH~ I 1 ü ü 9 JPelsCsegesd. (Somogy megye.) Szölöoltvány!! Szölövesszö
