Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
2 A mai kor időt és erőt kiméi, midőn a kézimunkákat iparkodik lehetőleg gépmunkával helyettesíteni. Kifogástalan, szép, célszerű cikkekhez jutunk igy, ámde a gép mégsem helyettesítheti teljesen a munkáskezet, megtörténik, hogy a géppel előállított fehérnemű hama- ! rosan szakad, a gép által készített csipke | egyetlen mosásnál semmivé lesz, mig a kézi i munka évekig eltart. Még mai nap is családok tartják fenn magukat kézi munkából, ami világos bizonyítéka annak, hogy a gépipar még mindig nem j szorította ki egészen a kézi munkát, hogy utóbbi még most is értékesnek van elismerve. De mig egyrészt az ilyenek drágábbak, ennélfogva nehezebben szerezhetők meg olyanok által, kik gépmunkával is megelégedve, sokkal kevesebb összegből fedezhetik ideig- óráig ebbeli szükségleteiket, másfelől nincs gondoskodva módról, hogy a munkás-kezek terméke kellően kerüljön forgalomba, hogy értékesítése ezáltal lehetővé téve, buzdításul szolgálna. Sok nő igen szép munkát képes előállítani, de pártfogás hiányában nem kaphat vevőt. Ma már nem lehet erre azt mondani, hogy mivel a gépmunka eléggé megfelel az igényeknek, hagyjanak fel a nők a kézi munkával és csak házi teendőikre legyen gondjuk. Mert hánj- százan, ezren vannak, kiknek egyáltalán nincsen háztartásuk, hol működhetnének, kiknek az sem volt módjukban, hogy tanulhassanak, magukat kiképezzék, vagy ha tanultak, még sem nyerhetnek alkalmazást. Sokan vannak ismét, kiknek annyi módjuk sincs, hogy a nehezen értékesíthető munkához szükséges anyagot beszerezhetnék, mások fizikai oknál fogva nem képesek üzleti vagy gyári alkalmazásba lépni, de otthon szép munkákat tudnának késziteni. Szóval, nem a kényelemben élő, jó sorsú nők kézi munkára szorítása, de a szegény sorsban küzdő, szerencsétlen nők kézi munkájának értékesítése volna kívánatos. Számtalan nő szívesen vinne tisztességes életet egyrészt, másfelől pedig mentve volna a nyomortól, ha munkáját eladhatná, Nem kellene a kétségbeesés érzetével tölteni álmatlan éjjeleit és nem kellene öngyilkosság eszméjével foglalkoznia napról-napra. A szakmabeli kereskedőknek volna feladata ezt az ügyet felkarolni. A vállalkozási szellem ezen a téren bő aratásra tarthatna számot. A sokra becsült kézi munkába fektetett tőke igen jól jövedelmezne és amellett keresetet nyújtana a sok ezerre menő nőknek, kik a nőemancipáció határain kívül utalvák arra, hogy kezük munkája révén tartsák fenn magukat és nem lennének kényszerítve, hogy csekély napszám mellett gyárakban női hivatásukkal ellenkező, sokszor egészségüket is megtámadó munkát vállaljanak. Étkezés és egészség. A jó, egyszerű konyha megőriz a betegségektől, épp úgy, mint a gyógyszertár elenyészted azt s igy mind a betegségeknek, mind a konyhának megvan a maga élettana, amely az életmódot megmagyarázza. A konyhánál úgy, mint a gyógykezelésnél először az elméletet kell megvizsgálnunk, mely megtanít bennünket, hogy nézeteinkről okosan beszélhessünk. Az emésztés megvizsgálása megmagyarázza gyomrunk szerkezetét. Megtanít, hogy mihelyt a falat egészséges nyálkával a szájból a gyomorba ért, az egy, a gyomorban levő nyiláson keresztül az altest nagy beleibe, az úgynevezett duodenumb KŐVÁRVIDÉK ér, hol a gyomorsav-epével szaturáltatik s ezt a pépet alkalizálja ; itt azután az élelem még egy j második és harmadik átalakuláson megy keresztül, ami e tömeget végre képessé teszi, hogy a szintén lugsavas vérbe átszűrje, mig e pépnek föloldhatlan és nem asszimulálható részei mint elhasznált maradékok eltávolíttatnak. A szájba tett falat bizonyos sós nyálkával elegyittetik, mely azt megnedvesiti s igy könnyebben vezeti a gyo, I mórba. S igy a nyálkával való vegyítés az első, a gyomorban való főzés a második és az ételek elkészítése a nagy belekben az emésztési szervek harmadik működése. A mi az italokat, mint a bort, alkoholt stb. illeti, azok mértékletesen használva az egészségre nem ártalmasak, mert az emésztést elősegítik, különösen az északi hideg tartományokban, hol ily italokra legtöbb szükség van. A túlságos élvezet, mint minden egyébben, itt is igen ártalmas, mert tudjuk, hogy a kihágás az ételek vegyi arányát, melytől a gyomor emésztési képessége függ, megzavarja. Ha a gyomor emésztésében a lugsav a túlnyomó, úgy a gyomoridegeket izgalomba hozza, ami hányást idéz elő, úgy mint a savak az altesti belekben hasmenést okozuak. Gyakran erednek hasonló bajok a gyomor túlterhelésétől is, vagy az ételek nagy darabokban való lenyelésétől, mert ezeket a gyomor nehezen tudja feldolgozni, a gyomor nagyon kitágul s a véredényekre és az idegekre nyomást gyakorol. Ide tartozik az emésztetlenség, vagy a kenyérnek túlságos élvezete is, különösen, ha az meleg és enyves tartalmú. E rövid elméleti magyarázat elégséges annak bebizonyítására, hogy a gazdag a nagy bőség közepette emészthetlenség miatt ép úgy meghalhat, mint a szegény éhhalál által. Az emészthetlenséget különösen elősegítik a nagy belekben található giliszták, amelyek gyakran úgy szívják a testet, mint a piócák és kiszorítják azt, miért is gyökeresen ki keli őket irtani. Gondoskodjunk egészséges élelmi szerekről, az étkezés és ivas körül óvakodjunk mindennemű kihágástól, mert a mohó falánkság úgy öli az embert, mint az éhség. Szabályozzuk az evést, szabjunk neki mértéket és határt. Ne együnk, ha nincs étvágyunk, ne faljunk mohón. És ha a körülmények megengedik, pihenjünk félóráig, mielőtt dologhoz fognánk. Minden eszköz, melylyel itt visszaélünk, épp oly kártékonyán hat testünkre, akárcsak a mérgek, melyek belehelés vagy ragály által vérünkbe kerülnek. Hírek. í — Ismételten kérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy hátralékos tartozásaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Áthelyezés. A tn. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Hackl Karoly kisgarami állami tanítót a helybeli állami elemi iskolához helyezte át. — Nyilvános köszönet. Mindazon ismerőseimnek és barátaimnak, akik megboldogult nőm temetésén részt vettek, ez utón mondok köszönetét. — Uj nöegyíeti tag. Dr. Blumenfeld Dezső helybeli ügyvéd neje a helybeli izraelita nöcgyjeibe alapitó tagként 20 kor. tagsági dij lefizetése mellett belépett. — Szappanyos Józsefné állami tanítónő egy évi szabadságának eltöltése után állását ismét elfoglalta a helybeli állami iskolánál. —■- Megnyíltak az iskolák. A helybeli állami és felekezeti iskolákban az előadás e hó 10-én megkezdődött. — Megszűnt sertésvész. A Jederen uralgott sertésvész megszűnt, a zárlatot járásunk főszolgabirája feloldotta. — Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósága által e hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlésében községünket és járásunkat érdeklő alábbi tárgyak kerültek elintézés alá : Kőváralja község képviselőtestületének határozata korcsma bérbeadása tárgyában. Koltó község vadászterületének bérbeadása. Tölgyes, Jávorfalu, Szamoslukácsi, Dánfalu, Duruzsa, Gyökeres, Nagynvires, Pribékfalu, Fehérszék, Karuly, Kovás, Kövárremete, Magyarberkesz, Nagysomkut, Jeder, Somkutpataka, Pusztafentős, Szappanpataka, Nagykörtvólyes, Szamosfericse, Berkeszpataka 1906. évi bírói számadása. Kőváralja község 1905. évi zárszámadása. Kisbozinta, Nagyboziuta és HagymáslApos községek 1908. évi háztartási, közmunka és közbirto- kossági költségvetése. Végül Pavel la Zsigmond tb. szolgabirónak a kihágási ügyek önálló elintézésével való megbízatása. — Figyelem. Felhívjuk olvasóközönségünket azon körülményre, hogy vasúti állomásunkról Nagykároly, Debrecen, Budapest, Máramarossziget és Visóvölgyre szóló vasúti jegyek a helybeli állomásnál válthatók, a mi által a közönség meg van kiméivé attól, hogy Gil- vácson ismét jegyet váltson. — Az áriézi kútról. A községünkben létositeii tervezett két artézi kútra nézve özv. Péchy Zsigmondné Sebe Sarolta úrnő, czikói birtokos a következő levelet intézte a községi elöljárósághoz : „Tekintetes községi elöljáróság, Nagysomkut. Arról értesültem, hogy Nagy- somkuton pár közkutat szándékoznak furatni; ha ez tény, akkor az alább Írott feltételek mellett, egyik kút furatási költségéhez 2000, azaz kettőezer koronával hajlandó vagyok hozzájárulni: Ha az elöljáróság ki- eszközli, hogy gróf Teleki László Gyula ur telkéből, amely az országút és kórház-utca sarkán vau, kút helyet kap, az ott fúrandó kutat és a kórház-utcát kőtáblával „Sebe-kut“ és „Sebe-utca“ névvel megörökítem kötelezi magát az elöljáróság. Válaszát kérve, maradok tisztelettel özv. Péchy Zsigmondné, Sebe Sarolta.“ Hisszük, hogy a községre nézve eme igen kedvező ajánlatot a község örömmel fogja elfogadni és hogy Teleki László Gyula gróf ur is meghozza ezt a csekély áldozatot a község érdekében. — Nem lesz kir. közjegyzöség. Lapunkban is közölt ama tudósításunkra, hogy községünk képviselőtestülete egy kir. közjegyzőségnek községünkben való szervezése iránt folyamodott, sajnos, nem fog megvalósulni. Ugyanis a m. kir. igazságügyi miniszter a Szatmárnémeti kir. törvényszék utján arról értesíti képviselőtestületünket, hogy Nagysomkut nagyközség képviselőtestületének e tárgyban előterjesztett kérelmét ez időszeri ut teljesíthetőnek nőm találta. — A tanítástól eltiltott tanító. Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága Bálmos Gábor kőváraljai gör. kath. felekezeti — érvényes oklevéllel nem bíró — tanítót a tanítástól eltiltotta. — A volt foispáni titkár elitélve. Kristéffy József szatmármegyei főispánsága idején Vojuarovits Sándor, könnyelmű gavallér, volt a titkár, aki váltót hamisított dr. Soós Zoltán volt főispán, bátyja Vojuarovits Károly huszártiszt és dr. Fekete Pál belügyminiszteri fogalmazó nevére, körülbelül 5000 korona értékig, mert könnyelműsége, gavallérsága folytán pénzre volt szüksége. A váltók azonban egyszer csak lejártak s a titkár megjárta, mert a titok kitudódott s igy aztán az ügyészség vádat emelt ellene 5 rendbeli magánokirat• hamisításért. Ez ügyben a szatmári kir. törvényszék I aug. hó 31-én hozott ítéletet, melynél fogva hót havi i börtönre Ítélte Vojnarovitsot, aki ez ítélet ellen feleb- : bezéssel élt. — Szatmármegyei székhely-kérdés. A vármegyei j székhelynek Nagykárolyból Szatinár-Németibe leendő áthelyezése tárgyában ez évben újból felelevenített í mozgalom mindinkább határozottabb formában lép elö- i térbe. Folyó hó 2-án délelőtt 11 órakor ugyanis a vá- ! rosháza nagytermében Szatmárou népes értekezlet volt j dr. Vajay Károly szatmári polgármester elnöklésével, I melyen a vármegyei bizottsági tagok kiválóbbjai számosán jelentek meg, valamint többen vettek részt Szatmár város vezető féríiai közül is. Az értekezleten első sorban elnöklő polgármester bemutatja azon me- gyobizottsági tagok névjegyzékét, kik még határozottan nem foglaltak állást ezen kérdésben, megjegyzi azonban, hogy mar 300-ou felül van azok száma, kik Szatmár-Néméti mellett vannak s igy tekintettel a bi- I zottsági tagok összes számára, az abszolút többség már is biztosiévá van. Az értekezleten általában azon elv domborodott ki, hogy megye-felosztás nélkül, a je- i lenlegi földrajzi terület fenntartása mellett viendő ke- | résziül a székhelyváltozás. Ezen ügyben minden valószínűség szerint még e hóban egy 40—50 tagú küldöttség utazik fel a székesfővárosba, mely a székhely- áthelyezés szükségességét és jogosságát teljesen megvilágító memorandumot nyújt át a miniszterelnök és _____ _____ szept. 13.
